Az emberek nagy többségének 70–130 közötti az IQ-ja, aki pedig e felett teljesít, már kiemelkedő intelligenciaszinttel rendelkezik. Annak azonban, hogy valaki átlagon felüli intelligenciával bír, nemcsak a teszteredmény, de bizonyos viselkedések is jelét adják.
Sokan azt állítják, hogy mindenki egyenlő lehetőségekkel születik. Vannak azonban olyan emberek, akiknek a képességei vagy készségei olyan szinten vannak, hogy azt másoknak már elképzelni is nehéz. Ezek az emberek általában a zsenik jellemzőit mutatják.
A zsenit olyan személyként határozzák meg, aki figyelemre méltó intellektuális vagy kreatív jellemzővel bír. A magas intelligencia természetesen előfeltétele a zsenialitásnak, de más dolgok is közrejátszanak – többek között a kreativitás, az önismeret és a veleszületett képesség, hogy olyan kérdéseket tegyünk fel, amelyeket kevesen bírnak.
Hogy a mezei halandó és a zseni között te épp hol helyezkedsz el, azt nem olyan egyszerű megállapítani. De bizonyos jellemzők segítenek eldönteni, hogy a skála melyik végpontja felé tendálsz.
Íme az igazi intelligencia 12 jele, ami nem mérhető teszten:
1. Balkezesek vagy éppen kétkezesek
Különböző tanulmányokban megállapították, hogy a balkezesek meglehetősen jól teljesítenek a kreativitást és innovativitást mérő teszteken. A tudósok szerint ez a divergens gondolkodásnak köszönhető, ami jobban fejlett náluk, mint azoknál, akik csak a jobb kezüket használják.
2. Aggodalmasabbak az átlagnál
Ebben a tanulmányban a tudósok 126 általános iskolás gyereket kértek meg arra, hogy töltsenek ki kérdőívet arról, milyen gyakran aggódnak valami miatt, figyelnek pletykákra, vagy gondolnak olyan helyzetekre, amelyek felzaklatják őket. Kiderült, hogy azok a gyerekek, akik többet aggódtak, mint mások, több pontot kaptak a nonverbális intelligenciatesztben. A tudósok ezt azzal hozzák összefüggésbe, hogy azok, akik mindig aggódnak, hajlamosabbak jobban elvégezni a munkájukat.
3. Hihetetlen humorérzékük van
Egy érdekes, az Új-mexikói Egyetemen tartott vizsgálat szerint 400 diák tesztelte, hogy mennyire képesek bizonyos témák megvitatására. A tesztek elvégzése után a diákokat arra kérték, hogy adják meg a képaláírásaikat néhány rajzfilmből származó képhez. Ezeket a képaláírásokat független értékelők vizsgálták, és kiderült, hogy az okosabb diákok 86%-a, akik a legtöbb pontot kapták a tesztben, vicces képaláírást választottak a képekhez. Később ugyanezt a kísérletet humoristákkal is elvégezték, és mindannyian az átlagosnál jobb eredményeket értek el a verbális intelligenciateszten.
Mint kiderült, a humor hatással van az értelmi képességekre, jó formában tartja az agyat és az idegrendszert, és intelligensebbé tesz minket.
4. Mindig mindenre kíváncsiak
És ez a tulajdonságuk gyakran bajba is sodorja őket. A kíváncsiság azt jelenti, hogy mindig készek tanulni és új dolgokat felfedezni. Inkább megkérdezik, hogy miért kell valamit egy bizonyos módon csinálni, ahelyett, hogy egyszerűen követnék az utasításokat, ezért gyakran újítók és felfedezők.
5. Inkább az éjjeli baglyok, mint korán kelők
Megannyi tanulmányt végeztek már ennek a bizonyos tulajdonságnak a tanulmányozására. És mindegyik ugyanarra az eredményre jutott – azok az emberek, akik bizonyítottan magasabb intelligenciaszinttel rendelkeznek, szinte mindig szívesebben maradnak ébren éjszaka.
6. Nem tudnak hosszú távon koncentráltak maradni
Ez talán kicsit ellentétesnek tűnik a okossággal, de mégis igaz. Ez azért van, mert az agyi aktivitásuk szintje túlszárnyalja az átlagot, és nehezen tudják mindezt kordában tartani.
7. Elég sokat szoktak sétálni
Ezt is számos tanulmány bizonyította. Azok az emberek, akik olyan városokban élnek, ahol sokat kell gyalogolniuk, okosabbnak bizonyulnak, mint azok, akiknek a különböző közlekedési eszközök könnyen elérhetők.
8. Tudják, hogy nem tudnak sokat
Aki igazán okos, az tudja, hogy mennyi mindent lehet még tanulni és megfigyelni, ezért sosem elégszik meg a tudásával. Mindig megkérdőjelezik a kognitív képességeiket. Ezt a jelenséget Dunning–Kruger-effektusnak is nevezik.
9. Jobb az önkontrolljuk
Nem hagyják, hogy az érzelmeik és az indulataik eluralkodjanak rajtuk. Jobban képesek az összképet is átlátni, és visszafogják magukat, amikor csak szükséges. Képesek racionálisan gondolkodni, és döntés előtt felskálázni egy helyzet előnyeit és hátrányait.
Egy pszichológiai tanulmány tesztelte a válaszadókat, és arra kérte őket, hogy válasszanak két lehetőség közül: azonnal kevesebb pénzt kapjanak, vagy az év folyamán több pénzt kapjanak.
Az eredmények azt mutatták, hogy azok a válaszadók, akik több pénzt választottak, de később (akiknek nagyobb volt az önkontrolljuk), több pontot kaptak a különböző teszteken, és több sikert értek el a jövőben.
10. Halogatók
Nagyon sok tudós vallotta már be, hogy halogató. Például Steve Jobs és Adam Grant, akik előnyükre fordították a halogatásukat. Az időhúzás csak egy másik módja annak, hogy hatékonyabban és kevesebb idő alatt végezzük el a dolgokat.
11. Masszív rágófogyasztók
A rágózás a magasabb intelligenciájú emberek kedvence, és a tudósoknak megvan rá a magyarázata. A rágás vagy az evés aktusa állítólag felpörgeti az agyi aktivitást. Elősegíti az analitikus készségeket és az önvizsgálatot.
12. Gyakran alszanak napközben
Tudtad, hogy Leonardo da Vinci, korának legnagyobb zsenije, napközben minden 4. ébren töltött óra után aludt egyet? Ez a tulajdonság a mai zseniknél is megtalálható, és annak köszönhető, hogy az agyuk hajlamos hamarabb elhasználódni. A sok tevékenység túl sok az agynak ahhoz, hogy tovább működjön anélkül, hogy előbb tartana egy gyors szünetet a feltöltődéshez. A délutáni alvás ráadásul az egészségünkre is jó hatással van.
