A következő években a klímaváltozás hatására egyre gyakrabban következnek majd be gyors, pár óra alatt lezajló felmelegedések és lehűlések. Ezek az emberi szervezetet, a mezőgazdaságot és az elektromos hálózatokat is megterhelik, súlyos következményeket okozva.
A globális klímaváltozás egyik kevéssé ismert hatása, hogy Magyarországon az utóbbi ötven évben egyre nőtt a gyors, pár óra alatt bekövetkező felmelegedések és lehűlések száma és gyakorisága. A jövőben ráadásul a helyzet további romlására lehet számítani – derül ki a Másfélfok által közzétett kutatásból.
Szabó Péter és Pongrácz Rita, az ELTE Meteorológiai Tanszékének kutatói az elmúlt ötven év adatait vizsgálva arra jutottak, hogy különösen a tavaszi és az őszi hónapokban gyakoriak az extrém, legalább 5-7 Celsius-fokos hőingadozások.
Ezen belül is a „szeszélyesebb” hónapok, vagyis a március és az április, valamint a szeptember és az október a leginkább érintett.
„Ezek a gyors melegedések a klímaátlaghoz képest melegebb periódusokban (amelyből a globális klímaváltozás miatt egyre több van), illetve egy hideg időszakot követő erőteljesebb felmelegedés során fordulnak elő” – hangsúlyozták a kutatók. Különösen száraz talaj esetén fordulnak elő, ami sajnos a globális felmelegedés hatására egyre gyakrabban következik be.
A Balatonnál lesz a legkevesebb hőingadozás
A kutatók előrejelzése szerint nem minden országrész érintett ugyanolyan mértékben. Gyakori és nagymértékű gyors melegedésekre a Dunakanyar–Budapest–Tisza-tó térségében kell számítani, míg a lehűlések a főváros környékén következnek majd be a legtöbbször.
A Balaton környékének marad a jövőben a legkiegyensúlyozottabb a hőmérséklete.
A hőingadozások komoly kockázatokkal járnak. Az egy napon belüli gyors hőmérséklet-változás fokozza a halálozási kockázatot, különösen szív- és légzőszervi betegségek esetén – kutatások szerint az elmúlt évtizedekben 4-6 százalékkal nőtt a halálozási kockázat a növekvő napon belüli változékonyság miatt a Magyarországéhoz hasonló éghajlatú országokban.
A hőingadozások komoly kihívások elé állítják a mezőgazdaságot, valamint a kritikus infrastruktúrákat, például a nagyfeszültségű elektromos hálózatokat is. A hatások a szegényebb rétegekre nagyobb hatással lesznek, ami komoly társadalmi problémákat, feszültségeket is okozhat.
