Nem fogsz elválni, ha ebben az életkorban kötöttél házasságot

Olvasási idő kb. 5 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Szeretnénk, ha a házasságunk valóban holtomiglan-holtodiglan tartana. Ehhez sok mindent meg kell tenniük a pároknak életük során, de úgy tűnik, azon is múlik, hány évesek voltak, amikor az oltár elé álltak.

Úgy tartják, van egy olyan ideális életkor a házasságkötésre, amikor a válások esélye jóval alacsonyabb, mint ha az előtt vagy utána kötötték volna össze az életüket a szerelmesek. Egy angol kutatás a 25 éves kort találta erre a legjobbnak, mivel a felmérésük szerint ők 50%-kal kisebb eséllyel válnak el, mint akik néhány évvel korábban, a 20-as éveik elején kötik össze az életüket. Arról, hogy Magyarországon miként alakul ez a trend, Helstáb Laura pszichológus beszélt a Díványnak.

Befolyásolja a korunk a házasság minőségét?

Amikor fiatalon megismerjük a párunkat, és idővel beleszeretünk, úgy érezzük, ez örökre szól, nem választhatja szét semmi és senki. Azonban sokan nem is gondolnak arra, hogy önmaguk akadályozhatják szerelmük fejlődését és kapcsolatuk tartósságát.

„Az életkorral változhatnak a motivációink, az értékeink, nem beszélve a személyiségünkről, aminek viszont van hatása arra, hogyan megyünk bele, vagy vagyunk aztán jelen egy kapcsolatban – mondja Helstáb Laura. Szerencsés esetben le tudjuk követni ezeket a változásokat akkor is, ha fiatalabb korban kötünk házasságot, ehhez azonban fontos a kommunikáció és az intimitás megőrzése, mert krízis elé állíthat, ha az évek során elfejlődünk egymástól.”

Szerencsés esetben idővel együtt változunk a párunkkal
Fotó: Thomas Barwick / Getty Images Hungary

Nehezíti a pályát a kiforrottabb személyiség

Ahogy múlnak az évek, óhatatlanul változunk. Amit megismerkedésünkkor, a húszas éveinkben még viccesnek találtunk, az egy évtized múlva talán már bosszant. Már nem vagyunk olyan nyitottak az újdonságokra, spontán programokra, mint korábban. Megeshet azonban, hogy kedvesünk hozzáállása a világhoz másként fejlődött, vagy egyáltalán nem alakult.

„A 30-as, 40-es éveinkben, egy kiforrottabb, merevebb személyiség esetén általában már kevésbé vagyunk rugalmasak, itt inkább az okozhat problémát, ha nem vagyunk elég nyitottak a változásra. Egy kapcsolat ugyanis mindenképp megváltoztat azáltal, hogy valaki mást beengedek a világomba, irreális azt elvárni, hogy valaki mindenben megegyezzen velem – hívja fel a figyelmet Helstáb Laura. Úgy gondolom, nem az életkor, hanem a kommunikáció és az önreflexió, önismeret inkább a befolyásoló tényező abban, hogy átvészeljük-e együtt ezeket a kríziseket.”

A tartósság nem jelenti, hogy minőségi is

A családi példákból emlékezhetünk, vagy éppen a történelemkönyvekben láthattuk, hogy az akkoriban kötött kapcsolatok valahogy tartósabbak voltak. Talán csak azért, mert nem volt divat a válás, de amiatt is együtt maradhattak, mert szerették egymást, vagy sok esetben a korabeli társadalmi-gazdasági körülmények jobban erősítették az összetartozást.

Akkor jó a tartós kapcsolat, ha közben minőségi is
Fotó: shironosov / Getty Images Hungary

A pszichológus arra hívja fel a figyelmet, hogy a tartósságot nem szabad összekeverni a minőséggel.

Idézőjel ikon

Más az elvárása ma valakinek egy kapcsolatban, mint 2-3 generációval korábban, és ez teljesen normális.

„Azt láthatjuk, hogy a külső tényezők szerepe csökkent, tehát sokkal kevésbé marad benne valaki egy házasságban azért, mert az a társadalmi norma, vagy mert gazdaságilag kiszolgáltatott –mondja Helstáb Laura. Ez lehetővé tette, hogy olyan belső faktorok felértékelődjenek: hogyan érzem magam a kapcsolatban, mennyire teljesülnek az intimitásra, kötődésre vonatkozó szükségleteim. A nagyszülők idealizált házasságai mögött sokszor azért súlyos traumák húzódnak meg, és az együtt maradás nem mindig egy pozitív minta. Én nem tartom negatív dolognak, hogy 20 vagy 40 évesen is sokkal inkább szabad választásból maradunk együtt, mert ez valójában erősíti a belső elköteleződést, és azt, hogy mindkét fél több energiát fektessen a kapcsolatba.

A házasság (vagy párkapcsolat) az egyik legjelentősebb tényező a jóllétünk szempontjából, még a várható élettartamot is befolyásolja, ezért nagyon nem mindegy, milyen” – hívja fel a figyelmet a pszichológus.

Mások elvárásának követése egyenes út a válásig

De akkor vajon mi a legjobb időpont arra, hogy összekössük az életünket, lehet ezt egyáltalán korhoz kötni? A válasz nem annyira egyszerű, mint az ezzel foglalkozó angol kutatás állítja.

„Az a legideálisabb életkor a házasságra, amikor úgy érezzük, készen állunk rá, megtaláltuk a párunkat, és belső motivációnk van az elköteleződésre mellette. Ezt nem lehet korhoz kötni, és inkább ezek hiánya jelent problémát, ha valaki például amiatt házasodik fiatalon, mert elvárják tőle” – mondja a szakember.

Azért sem lehet az ideális időpontot számszerűsíteni, mivel esetenként jellemző a kapcsolatokra a nagy korkülönbség is, ami szintén befolyásolhatja a kapcsolat alakulását.

„A generációs különbség kiküszöbölhető, de azért befolyásolhatja a kapcsolat alakulását, például a gyermekvállalással kapcsolatos döntésben. Ezzel mondjuk, számolni kell, ha idősebb párt választunk – mondja a szakember. Azonban a közös értékek és célok, az intimitás és a biztonság megélése az, amit általában keresünk egy kapcsolatban, ezt pedig nem mindig a saját korosztályunkban találjuk meg. Még mindig stigmatizált például, ha egy nő választ fiatalabb párt, míg fordítva ez jóval elfogadottabb, holott mindenki egyedi abban, hogy épp milyen értékeket tart fontosnak az életében, és kivel találja meg a közös ritmust.”

A pénz beszél – és beleszól a házasságba

A korral jó esetben egy bizonyos fokú anyagi biztonság is jár. Ha ez elmarad, vagy éppen megszűnik a korábban együtt megszokott életszínvonal, az bizony gondot jelenthet. 

„Az anyagi biztonság hiánya mindenképp jelentős stresszfaktor, és a pénz miatti szorongás, az ebből kiinduló veszekedés az egyik leggyakoribb konfliktusforrás a házasságokban” – hívja fel a figyelmet a pszichológus.

A pénz hiánya miatt veszekednek leggyakrabban a párok
Fotó: Aitor Diago / Getty Images Hungary

„Sok házasság a stressz miatt megy tönkre, mert ha nyomás alatt vagyunk, jobban előjönnek az ösztönös, negatív mintáink, kevésbé tudunk nyitottak, türelmesek, figyelmesek lenni egymással, ilyenkor a túlélő agyunk vezérel bennünket” – teszi hozzá a szakember.

Jól jöhet a tapasztalat 

Amennyiben idővel már nem passzolunk egymáshoz, és szakítunk, az valóban fájdalmas, azonban a későbbiekben haszna is lehet.

„Jó esetben a korábbi kapcsolatok tapasztalatait be tudjuk építeni, ezáltal hozzánk jobban illő párt választani és kiegyensúlyozottabb kapcsolatot fenntartani. Önmagában semmit nem jelent, hogy valaki 20 vagy 40 éves, ha közben nem dolgozott önmagán, nem reflektált a tapasztalataira” – mondja Helstáb Laura pszichológus.

Így a házasságkötés ideális időpontja mindig egyénfüggő; ha már kellően kiforrott a személyiségünk, erős motivációnk van, és teljes a bizalom a másik iránt, legyünk bármennyi évesek, nagyobb eséllyel indulunk a valóban tartós és minőségi kapcsolat felé.

Ha érdekel, milyen hibákat követhetünk el társkereséskor, olvasd el ezt a cikkünket. 

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Megrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Kovács Eszter
Kovács Eszter
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Miért nem bírja testünk a kánikulát? Ez történik veled nagy melegben

Az extrém meleg nemcsak kellemetlen, hanem komoly egészségügyi kockázatot is jelent. A fokozott izzadással folyadékot és ásványi anyagokat veszítünk, miközben a szív terhelése fokozódik. 37 Celsius-fok feletti melegben és magas páratartalom mellett a test hűtése egyre nehezebb, ami létfontosságú szerveinkre – a májra, a vesékre, az agyra és a szívre – is hatással van.

Offline

A Notre-Dame szobraiból olvasta ki az örök élet titkát, majd köddé vált az utolsó alkimista

A történelem tele van rejtélyes figurákkal, de kevés olyan ember akad, aki akkora kulturális és ezoterikus vihart kavart volna a modern korban, mint Fulcanelli. A titokzatos francia férfi, akit a huszadik század utolsó igazi alkimistájaként emlegetnek, a legenda szerint megfejtette a bölcsek kövének titkát, rájött az örök élet elixírjének receptjére, majd miután megosztotta tudását a világgal, egyszerűen köddé vált. Története a mai napig lázban tartja a történészeket, a detektíveket és az összeesküvés-elméletek híveit.

Életem

Katasztrófa fenyegeti Dél-Magyarországot: összeomolhat a mezőgazdaság

Egy új tudományos modell, a Climate-Driven Agricultural Decline Index (CADI) aggasztó jövőképet vetít előre a hazai agrárium számára. A Spanyol Nemzeti Kutatási Tanács és a Barcelona School of Economics kutatói arra figyelmeztetnek, hogy amennyiben nem sikerül időben és hatékonyan alkalmazkodni a gyorsan megváltozó éghajlati feltételekhez, a század végére drasztikus mértékben romolhat a dél-magyarországi földek termőképessége.

Mindennapi

Leállnak a bíróságok: így érinti az ügyeidet az ítélkezési szünet

Hazánkban július 15-e a Bíróságok Napja, amely a bíróságokon munkaszüneti nap. Ekkor kezdődik a 2026. augusztus 20-ig tartó ítélkezési szünet is. A bíróságok hivatalos tájékoztatása szerint ebben az időszakban főszabály szerint nem tartanak tárgyalásokat, az ügyintézés azonban nem áll le teljesen.