Semmit sem szeretsz kidobni? Ez a betegség állhat a háttérben

Berényi Bianka
GettyImages-965168372

Az ADHD, azaz a krónikus figyelemzavar tünetei nem csupán a tartós koncentrációs nehézségekben, a túlzott impulzivitásban és a hiperaktív tünetekben merülnek ki, de már a túlzott gyűjtögetés is utalhat erre a betegségre. Ha kényszeresen, különösebb ok nélkül szereted gyűjtögetni a dolgokat, akkor is, ha már nincs számukra hely, lehet, hogy ADHD-s tüneteid vannak.

Ha figyelemzavarral küzdesz, számos nehézség jelentkezhet az életedben, melyekkel meg kell küzdened. Az ADHD egy olyan figyelemzavar, mely orvosilag diagnosztizált, teljesen normálisan lehet ezzel élni, de tény, hogy nem könnyűek a mindennapok vele. Most kiderült egy újabb árulkodó jel is ezzel a betegséggel kapcsolatban. 

A Psychiatric Research szaklapban megjelent tanulmány alapján fény derült ara, hogy akik ADHD-sok, azokra jellemző lehet még a kóros gyűjtögetés is. E szerint általánosságban értendő a gyűjtögetés fogalma, lehet az tárgy, hasznos dolog, haszontalan dolog, a lényeg, hogy szinte mindennek túlzott értéket tulajdonít a gyűjtögető személy. Dr. Julia M. Chamberlain mentálhigiéniás szakember ezt mondja erről: 

„A gyűjtögetéssel küzdő egyének hajlamosak torz vagy irracionális értékekről beszámolni a tárgyakkal kapcsolatban, amelyekhez ragaszkodnak.”

Persze, sokan szeretjük a kis mütyüröket, és a gyűjtögetés nem jelenti azt automatikusan, hogy figyelemzavarosak vagyunk, de azért a tanulmány jelentősen rámutat arra, hogy az ADHD-s egyéneknél ez a tünet nagy számban jellemző. 

Nem biztos, hogy a kisautók gyűjtése ADHD-ra utal, de érdemes figyelni a tünetekre, már a gyerekeknél is
Nem biztos, hogy a kisautók gyűjtése ADHD-ra utal, de érdemes figyelni a tünetekre, már a gyerekeknél isMuriel de Seze / Getty Images Hungary

A megjelent tanulmány 80 ADHD-val diagnosztizált ember vallomásán alapult, összevetve őket egy-egy hasonló korú, nemű és iskolai végzettségű, 90 főből álló kontrollcsoporttal. Az ADHD-s betegek 20%-a vallotta azt, hogy hajlamos a krónikus gyűjtögetésre és felhalmozásra. A kontrollcsoportnál ez az arány mindössze 2% volt. 

A pszichiáter dr. Rashmi Parmar szerint: „A tanulmány érdekes kapcsolatot emel ki az ADHD és a gyűjtögető-rendellenesség között, egy olyan kombinációt, amelyet klinikailag nem szokás vizsgálni, de a tanulmány eredményei alapján mindenképpen további figyelmet érdemel a dolog.”

Dr. Parmar ezt nyilatkozta: „Az az elképzelés, hogy az ADHD és a gyűjtögetési zavar összefügg, nem egy általánosan közismert tény. Ha figyelembe vesszük ezt a két állapotot, nem nehéz megérteni, hogyan befolyásolhatja az egyik a másikat. 

Mindkét állapot a szervezetlenség, a figyelmetlenség, a végrehajtó funkciózavar és némi impulzivitás alapvető tüneteit foglalja magába.”

Mindennapi nehézségek

Dr. Parmar szerint a kényszeres gyűjtögetés a mentális betegségek egy olyan fajtája, amelyben a személynek tartósan nehézséget okoz, hogy eldobja vagy megváljon a tulajdonától, holmijától, függetlenül azok tényleges értékétől. „Korábban a kényszerbetegségek egyik altípusának tartották, de a kényszeres gyűjtögetés már önálló állapotnak minősül önmagában is” – mondja.

Szeretsz gyűjtögetni?

A gyakran felhalmozott tárgyak közé tartoznak az olyan háztartási dolgok, mint az újságok, magazinok és műanyag palackok, de dr. Parmar megjegyzi, hogy olyan helyzetek is előfordulhatnak, amikor az illető nehezen hagyja ott a boltokban talált akciós árukat, vagy akár egyedi jellegű dolgok gyűjtője.

Idővel a felhalmozott dolgok viszont rendetlenséget okoznak, és a szakember meglátása szerint ez további családi viszálykodáshoz, egészségügyi problémákhoz, csökkent élettérhez, pénzügyi problémákhoz, szociálisan elszigetelődő viselkedéshez, működésképtelenséghez is vezethet. 

„Az, hogy egyik feladatról a másikra ugrálnak, anélkül, hogy rendeznék, rangsorolnák vagy befejeznék a feladatokat, további kuszasághoz vezethet.” Továbbá dr. Parmar megjegyzi, hogy az ADHD-ban érintett személyek fejében is könnyen kialakulhat a rendetlenség. „Ha valaki ADHD-val és gyűjtögető-rendellenességgel is küzd, az egyik állapot kezelése a másik állapot javulásához is vezethet” – teszi hozzá.

A szakember kiemeli, hogy a figyelemzavar stimulánsokkal való kezelése valóban segíthet a páciensnek abban, hogy a dolgok rendbetételével és eltakarításával az otthona egyes részeinek rendbe rakására koncentráljon az illető anélkül, hogy bármi más elterelné a figyelmét.

Akár a takarítás is segíthet a figyelemzavar enyhítésében
Akár a takarítás is segíthet a figyelemzavar enyhítésébenIvan Moreno / Getty Images Hungary

Az ADHD mellett azonban, ahogy dr. Parmar kifejti, számos egyéb pszichiátriai és orvosi állapot tünetei között szerepelhetnek a figyelemzavar és a döntéshozatal egyéb alfajai. „Bizonyára nehéz lehet megkülönböztetni a figyelemzavar tüneteinek kiváltó okát azoknál az embereknél, akik két vagy több betegséggel együttesen küzdenek” – mondja.

Az ADHD-diagnózis valósága felnőttkorban

Az ADHD-ra, neurodivergenciára és autizmusra szakosodott, engedélyezett klinikai szociális munkás és autista pszichoterapeuta, Sharon Kaye-O'Connor ezt mondja: „Az ADHD-sok által tapasztalt kihívások közé tartozhatnak a figyelmük szabályozásának és a feladataik végrehajtásának a nehézségei.”

Kiemeli: „A rendszerezés, a lomtalanítás vagy a dolgoktól való megszabadulás feladata egy nagyon összetett folyamat, amely

többféle döntés meghozatalával is járhat, és amely nyomasztónak és néha lehetetlennek tűnhet a betegek számára.”

Amikor túlterheltnek érzi magát valaki, még a mások számára "egyszerűnek" számító feladatok is leküzdhetetlennek látszanak."

A pszichoterapeuta szakember szerint sok kérdés merül fel, amikor azzal a lehetőséggel szembesülünk, hogy meg kell szabadulnunk valamitől. „Mikor használtam utoljára? Szükségem lesz rá a jövőben? Van-e ennek érzelmi értéke?” – kérdezzük ilyenkor magunktól.

És még ha meg is szabadulunk egy tárgytól, további kérdések merülhetnek fel. „Kidobjam a szemétbe? Adományozzam el? Hová adományoznám? Hogyan juttatnám el oda?” Ezek a kérdések pedig az ADHD-s betegek esetében még nehezebbek lehetnek. Dr. Chamberlain szerint, „további kutatásokra lesz szükség az összefüggés megszilárdításához; ez azonban kulcsfontosságú összetevője lehet a gyűjtögetőzavarok kialakulásának.”

A szakemberek azonban azt is hozzáteszik, hogy sokszor diagnosztizálatlan marad a betegség, így aki ebben szenved, gyakran észre sem veszi azt. Ha a kényszeres gyűjtögetés jeleit tapasztalod, azért nem árt kivizsgálni az okát, de ha a gyereked szereti a matchboxokat, még nem biztos, hogy szakemberhez kell vinned. Felnőttként azonban éreznünk kell, hogy néha a kedves tárgyaktól is érdemes megválni, ha az már nem szolgál semmilyen célt. 

Megjelent az új Dívány-könyv!

A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!

Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!

hirdetés

Oszd meg másokkal is!
Érdekességek