Egyre nehezebben viseljük a városokban a nyarakat a nagy hőség miatt. A klímaváltozás hatása mind jobban érezhető, s ha ma nem teszünk érte, a holnap egyre kérdésesebbé válik.
A főváros betondzsungelében extrém meleg nappali hőmérsékletben tapossuk az aszfaltot, nem ritkák a rekordmelegek sem. A hőséget azonban a környezet átalakításával képesek lehetünk mérsékelni.
Az extrém hőség egyre nagyobb problémát jelent nyaranta, főként a városi környezetben. A zöld növények jelenléte nem mindenhol biztosított az épített környezet miatt, s ahol jelen vannak, ott is egyre gyakrabban fordul elő, hogy a nem megfelelő környezeti feltételek miatt nem képesek hosszú távon életben maradni. Ezt ismerte fel a budapesti BMK Nonprofit Zrt. FŐKERT Kertészeti Divíziója is, s hosszú távú stratégiájukat az élhető, zöldebb főváros kialakítása mentén alkották meg. Sokszor azonban annak ellenére nehézségekbe ütköznek, hogy a fásítás komoly megoldást jelenthetne mindennapi komfortérzetünkre is.
Fákkal a hőség ellen
A zöldterületeken akár 10-12 fokkal hűsebbnek érezhető a levegő hőmérséklete, bizonyították be a zürichi Svájci Szövetségi Műszaki Intézet kutatói. A New Scientistben megjelentetett tanulmány szerzői az európai műholdak által szolgáltatott adatokat összegezve jutottak arra a következtetésre, hogy a fás területek képesek nagymértékben befolyásolni a környezeti hőmérsékletet, ellentétben az egyéb zöldfelületekkel.
Amikor egy-egy nyári napon akár 40 fok fölé is emelkedik a belvárosi aszfalt közvetlen környezetében a talaj menti hőmérséklet, nem tudjuk nem észrevenni, hogy ezek az élőlények azok, amik a leginkább hiányoznak jelenleg a budapesti utcákról. De hamarosan ez változhat.
A főváros területén ugyanis nemcsak a fák száma növekszik, de harmadával bővült a természetvédelmi védettséget élvező részek területe is azzal, hogy a nagytétényi Hárosi-Duna partja, a Jegenye-völgy, a Hajógyári-sziget galériaerdeje, illetve hamarosan a Farkaserdő is védett státuszt kap. Ezzel átlépte az 1000 hektárt a FŐKERT kezelésében lévő, biztosan zölden maradó budapesti természetvédelmi területek mérete.
A városok számára a klímatudatosan megtervezett és ezáltal egészségesen növekedő zöldinfrastruktúra sokkal több hasznot hoz, hiszen a kiültetést követően kevesebb utógondozást igényel
– fogalmazza meg a zöldterületek növelésének fontosságát Lékó-Kacsova Csenge is, a Másfélfok, éghajlatváltozás közérthetően portálon.
Az SZTE Éghajlattani és Tájföldrajzi Tanszékének doktoranduszhallgatója szerint több, egybefüggő parkra van szükségünk ahhoz, hogy az úgynevezett állományklíma kialakulhasson, ez képes ugyanis csak tényleges hőmérséklet-csökkentő hatást kifejteni a közvetlen környezetre.
A budapesti városfejlesztés is hasonló felismerésnek köszönhetően igyekszik a fővárosi zöldterületeket növelni. Oda kell azonban figyelni a fajtaválasztásra is, mert a fauna gazdagsága is éppen ennyire fontos.
A geológus szakértő szerint például olyan fajokat – ezüst hársat, virágos gömbkőrist, bugás csörgőfát, nyugati ostorfát – érdemes választani, melyek képesek lesznek megbirkózni a városok jelentette stresszfaktorokkal is.
„Ha ideális környezetükben, az erdőben nézzük a fákat, akkor akár több száz évig is élhetnek. A városi, mostohább körülmények között már annak is örülünk, ha 40-60 évig meg tudjuk tartani őket – magyarázza Zakar András, a FŐKERT főigazgatója. Komoly terhelésnek vannak kitéve a fák, gondoljunk csak a kis méretű fahelyekre, a közművekkel terhelt talajokra, a kutyáknak a fák számára mérgező vizeletére. Ezen tényezők miatt sajnos sokkal rövidebb lesz az élettartamuk a városon belül. Ők küldetést teljesítenek, amivel együtt jár az is, hogy a mi feladatunk minél tovább életben tartani őket.”
Egyre nagyobb gondot okoz az is, hogy olyan, eddig ismeretlen kártevők szaporodnak el, melyek képesek teljes fasorokat tönkretenni. Ezért is lett cél az elmúlt években a változatos növénytársulások, biodiverz fasorok ültetése, mert nagyobb eséllyel maradhatnak meg akkor is, ha egy részüket hirtelen megjelenő kártevő pusztítaná el.
A flóra és a fauna is számít, ha élhető környezetre vágyunk
Nemcsak a darabszám a fontos a faültetésnél, hanem a többszintes növényállomány kialakítása is. Hiszen nemcsak madarak élnek a fővárosi parkokban, és ők sem kizárólag a lombkorona tetejét használják, hanem sünök, rovarok, gyíkok és egyéb állatok is. Az ő környezetet befolyásoló hatásukra pedig ugyanúgy szükségünk van, mint a növényekre.
Minierdők a városban
A nemrég elhunyt japán botanikusról és növényökológusról, Miyawaki Akiráról nevezték el azokat az apró, városi erdőket, melyek képesek az erdősítés jótékony hatásait kifejteni a lehető legalkalmatlanabb körülmények között is.
Miyawaki-erdőnek nevezzük az alig néhány tíz négyzetméteren létrehozott egészen sűrű növénytársulást, mely mindenütt, ahol alkalmazzák, a helyi, őshonos növénytársulásokra építve képes a szűkebb környezetére jótékony hatást kifejteni. A növények a sűrű elhelyezkedés és a kezdeti gondoskodás miatt gyorsan növekedni kezdenek, és évtizedek helyett akár már öt-tíz év alatt is erdőszerű foltot képesek alkotni.
A fényért folyó küzdelem felgyorsítja a folyamatokat, és egy valódi erdőhöz képest tizedannyi idő alatt lesz azon a néhány négyzetméteren tényleges életközösség. A Miyawaki-erdők képesek minőségi életteret kialakítani rovaroknak, méheknek, apró emlősöknek és madaraknak egyaránt.
Japán minta alapján őshonos növényekkel zöldítenek
A legnagyobb problémát a főváros épített környezete miatt kialakult helyszűke okozza. A talaj kötött a nagy forgalom és terhelés miatt, a gyökerek számára kicsi hely jut az amúgy is alkalmatlan földben, ezért gyökeres változtatásra van szükség a zöldítési folyamatokat illetően. A FŐKERT kerttervezői a japán Miyawaki-kertek szemlélete mentén találták meg erre a megoldást. A modell alkalmas arra, hogy egyfajta minierdőt alakítsanak ki, ahol a fák mellett a cserjeszint is megjelenik. Teljes talajcserét követően eltávolítják az agyagos, kötött, néha törmelékes talajt, majd négyzetméterenként átlagosan öt fát és cserjét ültetnek a friss, termékeny földbe, melyek aztán egymást támogatva képesek meghálálni a kezdeti, intenzív gondoskodást.
„Ezek a fák versengenek, a gyökereik lefelé, a lombjaik felfelé töltik ki a teret. A Kertészeti Egyetemmel közös vizsgálatokból az is kiderül, hogy az alig másfél éve létrehozott első, tabáni kis erdőben élnek olyan fák is, amik azóta a háromszorosukra nőttek. Maguk alakítják a szintjeiket – mondja a FŐKERT főigazgatója. Belsejükben akár 5-8 fokkal hidegebb hősziget alakul ki, mely képes hűsíteni a hőmérsékletet a közvetlen közelükben. Azt várjuk ezektől a kis zöld szigetektől, hogy nemcsak a szemet gyönyörködtetik majd, hanem a környezeti hatásokat is képesek befolyásolni. Megkötik a port, a szén-dioxidot, párologtatnak, hűsítenek is. Élhetőbbé és szemet gyönyörködtetőbbé teszik a várost.”
A FŐKERT által telepített Miyawaki-erdőkkel találkozhatunk többek között a Tabánban, a Rákóczi híd pesti hídfője mellett, a Boráros téren, az Andor utcánál és a Népligetben.
„Meg kell tanulnunk ebben a szemléletben tervezni, létrehozni, fenntartani – mondja Zakar András. A pünkösdfürdői, 7 hektáros park területének alakítása volt eddig a legnagyobb projektünk a biodiverzitást szem előtt tartva. Itt már nemcsak a vetett évelők, hanem ültetett cserjék, koros, nagy fák is jelen vannak, a lebetonozott sportpályák helyének egy részét átvette a zöldterület, gyümölcsöst is kialakítottunk, közösségi komposztálót is kihelyeztünk. Piknikezőrészt alakítottunk ki, tematikus sétaútvonalak mentén járhatjuk be a parkot. Maximálisan pozitív és elismerő visszajelzéseket kaptunk.”
