Ma már a híradásoknak köszönhetően az emberiség minden bajával szembesülünk – és ez nem múlik el nyomtalanul. Pszichénk védekezik, néha a saját kárunkra is, de nem vagyunk tehetetlenek.
A globalizáció és a technológia fejlődése elhozta azt a korszakot, amikor arról is tudunk, mi történt a föld másik felén aznap. A hírek döntő része azonban negatív: egy amerikai felmérés szerint a politikai és közéleti hírek fogyasztói 82%-ban érzik úgy, hogy a tudósítások túlnyomórészt negatív hangvételűek – derül ki a Weborvos cikkéből. Miközben feldolgozhatatlan mennyiségű tragédia ömlik ránk napi 24 órában, a pszichénk védekezni kezd. Egy kutatás szerint már mindössze 14 percnegatív hírfolyam is kimutathatóan növeli a szorongást és a levertséget.
Nem állhatunk meg minden hírnél zokogni, ahogy nem hívhatjuk meg az otthonunkba az összes fázó, nincstelen embert sem, akivel találkozunk. Valójában ezért lennének felelős politikai vezetők, hogy megszervezzék a társadalmi segítségnyújtást – mégsem így működik. Így a vállunkra nehezedik egy furcsa, kollektív bűntudat: felelősséget érzünk bűnökért, amelyeket nem mi követtünk el, és mulasztásokért, amelyeket nem tudunk egyedül pótolni. A pszichológia szerint, amikor tartósan túl sok negatív inger ér minket, a pszichénk megpróbál alkalmazkodni. Így alakul ki az érzelmi deszenzitizáció, vagyis az érzelmi eltompulás.
Ha érdekel, milyen károkat okozhat benned és a társadalomban az érzelmi közönyösség, és mit tehetsz ellene már ma, ajánljuk a Weborvos cikkét.
