Háború, infláció, tragédiák: ezt teszi az emberiséggel, ha folyton csak negatív hírek ömlenek ránk

Olvasási idő kb. 1 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

Ma már a híradásoknak köszönhetően az emberiség minden bajával szembesülünk – és ez nem múlik el nyomtalanul. Pszichénk védekezik, néha a saját kárunkra is, de nem vagyunk tehetetlenek.

A globalizáció és a technológia fejlődése elhozta azt a korszakot, amikor arról is tudunk, mi történt a föld másik felén aznap. A hírek döntő része azonban negatív: egy amerikai felmérés szerint a politikai és közéleti hírek fogyasztói 82%-ban érzik úgy, hogy a tudósítások túlnyomórészt negatív hangvételűek – derül ki a Weborvos cikkéből. Miközben feldolgozhatatlan mennyiségű tragédia ömlik ránk napi 24 órában, a pszichénk védekezni kezd. Egy kutatás szerint már mindössze 14 percnegatív hírfolyam is kimutathatóan növeli a szorongást és a levertséget.

Nem állhatunk meg minden hírnél zokogni, ahogy nem hívhatjuk meg az otthonunkba az összes fázó, nincstelen embert sem, akivel találkozunk. Valójában ezért lennének felelős politikai vezetők, hogy megszervezzék a társadalmi segítségnyújtást – mégsem így működik. Így a vállunkra nehezedik egy furcsa, kollektív bűntudat: felelősséget érzünk bűnökért, amelyeket nem mi követtünk el, és mulasztásokért, amelyeket nem tudunk egyedül pótolni. A pszichológia szerint, amikor tartósan túl sok negatív inger ér minket, a pszichénk megpróbál alkalmazkodni. Így alakul ki az érzelmi deszenzitizáció, vagyis az érzelmi eltompulás.

Ha érdekel, milyen károkat okozhat benned és a társadalomban az érzelmi közönyösség, és mit tehetsz ellene már ma, ajánljuk a Weborvos cikkét

Radnai Anna
Radnai Anna
Újságíró, szerkesztő
Radnai Anna kommunikáció szakon diplomázott, egészségügyi szakújságíróként és szerkesztőként több mint 20 éve foglalkozik egészségügyi, orvosszakmai és tudományos témák feldolgozásával. Pályája során orvosoknak, egészségügyi szakembereknek és laikus olvasóknak szóló tartalmakat írt és szerkesztett országos online médiumok egészségügyi rovataiban, orvosszakmai lapoknál és kiadóknál. Több szakmai és laikus egészségügyi portál alapító főszerkesztője volt, betegeket célzó edukációs projektek tartalmi vezetőjeként és könyvszerkesztőként is dolgozott. EMCC által akkreditált coachként és mentorként szerzett tapasztalatait szerkesztői szemléletében is kamatoztatja. 2025 áprilisa óta a Dívány szerzője, 2025 augusztusától a Weborvos főszerkesztője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Sejtszinten borítja fel agyad működését ez az állapot

Egy friss kutatás szerint a depresszió nemcsak a hangulatot és a gondolkodást érinti, hanem egészen a sejtek szintjéig hatással lehet az agy működésére. A tudósok olyan változásokat találtak az agy és a vérsejtek energiaellátásában, amelyek segíthetnek megérteni, miért jelentkezik a tartós fáradtság, a motivációhiány vagy a „lelassult” gondolkodás ennél az állapotnál.

Édes otthon

Ezeken a helyeken lehet azbeszt a te otthonodban is

Sokan úgy gondolják, hogy az azbeszt rég betiltott építőanyagként a lakásokban már sehol sem okozhat problémát. Azonban Magyarországon ma is rengeteg olyan épület, melléképület és udvari szerkezet áll, amely tartalmazhat azbesztet – gyakran úgy, hogy a tulajdonosok erről nem is tudnak.

Életem

Felújítják az egyik budapesti hidat: így hat a forgalomra

Felújítják a Hajógyári-sziget fő megközelítési útvonalát jelentő K-hidat. Az eredetileg ideiglenesnek szánt szerkezet teljes körű rekonstrukciójára a Budapest Közút Zrt. pályázatot írt ki, a kivitelezés pedig várhatóan 2026 őszén indulhat.

Testem

Ez történik a testeddel, ha minden nap zöld teát iszol

A zöld tea nemcsak a koffein miatt hasznos, hanem az antioxidánsai miatt is. A hatás maximalizálásához napi 3-4 csészényi tea kell, lehetőleg nem forrásban lévő vízzel leöntve, illetve számolni kell azzal is, hogy a zöld tea negatívan hat a vas hasznosulására.

Offline

Férfiruhában kémkedett a japánoknak a kínai hercegnő: hadsereget is vezetett hazája ellen a Kelet Gyémántja

Mandzsu hercegnőnek született, de a japán hadsereg legveszélyesebb titkos fegyvere lett belőle. Josiko Kavasima élete a huszadik századi történelem egyik legbizarrabb kémhistóriája: a hercegnő szakított a női szerepekkel, férfiruhát öltött, és saját hadsereget vezetve segítette Japánt Kína lerohanásában. A „Kelet Gyémántjaként” ünnepelt kémet a háború után a kínaiak nemzeti árulóként fogták perbe, és sorsa drámai véget ért. Utánajártunk a Távol-Kelet legrejtélyesebb, férfiruhás női kémének elképesztő és tragikus életének.