Egy friss kutatás tizennégy olyan rizikófaktort határozott meg, melyek demenciát okozhatnak. Jó hír, hogy ezek a kockázati tényezők életmódváltással csökkenthetők, sőt el is kerülhetők.
A tanulmány szerint a világ összes demenciás esetének csaknem fele megelőzhető vagy késleltethető lenne, ha ismernénk az állapot kialakulásának jellemzőit. Mindez azért lenne nagyon fontos, mert az előrejelzések szerint 2050-re a demenciával élők száma világszerte közel háromszorosára, 153 millióra nő, ami óriási terhet ró majd az egészségügyi és szociális ellátórendszerekre.
A demencia elkerülhető lenne
Ennek elkerülésében sokat segíthet annak a demenciával foglalkozó bizottságnak a vizsgálati eredménye, amely szerint 14 olyan módosítható kockázati tényező van, melynek az egész életen át tartó kezelésével megelőzhető vagy késleltethető lehet a demenciás esetek 45 százaléka.
A kutatók bátran állítják, hogy a demencia nem elkerülhetetlen. Ugyanis arra a következtetésre jutottak, hogy nagymértékben növelhető annak az esélye, hogy ne alakuljon ki demencia, vagy minél később alakuljon ki a kognitív képességek hanyatlásával járó állapot.
A kutatók hangsúlyozták, hogy bár most már meggyőző bizonyítékaik vannak arra vonatkozóan, hogy a hosszabb ideig tartó kockázatnak való kitettség nagyobb eséllyel vezet demenciához, mégis úgy vélik, sosem korai és sosem késő cselekedni, tenni a demencia megfékezése érdekében.
Két új kockázati tényezőt fedeztek fel
Bár a demenciára nincs gyógymód, de gyermekkorunktól egészen az időskorig sokat tehetnénk annak érdekében, hogy csökkentsük a betegség kialakulásának kockázatát. A legfrissebb rendelkezésre álló bizonyítékok alapján két kockázati tényező van, amelyek a demenciás esetek 9 százalékához kapcsolódnak. Az esetek körülbelül 7 százaléka kapcsolódik ahhoz, ha valakinek középkorára, vagyis 40 éves kortól magas a „rossz” koleszterinszintje. Az esetek 2 százaléka a későbbi életkorban jelentkező kezeletlen látásvesztésnek tulajdonítható.
A kutatók 12 másik kockázati tényezőt már 2020-ban azonosítottak, ezek együttesének a demenciás esetek 36 százaléka tulajdonítható.
Ezek közé tartozik az alacsonyabb iskolai végzettség, a halláskárosodás, a magas vérnyomás, a dohányzás, az elhízás, a depresszió, a fizikai inaktivitás, a cukorbetegség, a túlzott alkoholfogyasztás, a traumás agysérülés, a légszennyezettség és a társadalmi elszigeteltség.
A szakértők azt állítják, hogy a kognitív hanyatlás megelőzésére igen nagy az esély, összességében a demenciák közel fele elméletileg megelőzhető lenne az említett 14 kockázati tényező megszüntetésével.
A demencia csökkenthető, sőt vissza is fordítható
A kutatók arra vonatkozóan is találtak új bizonyítékokat, hogy a demencia kockázatának csökkentése nemcsak növeli az egészségben eltöltött életéveket, hanem csökkenti azt az időt is, amit a demenciában szenvedőknek rossz egészségi állapotban kell eltölteniük.
Az egészséges életmód – amely magában foglalja a rendszeres testmozgást, a dohányzás mellőzését, középkorban az elménk aktivizálását –, valamint a túlzott alkoholfogyasztás elkerülése nemcsak csökkenti a demencia kockázatát, hanem vissza is fordíthatja a demencia kialakulását. Ennek pedig óriási hatása van az egyének életminőségére, valamint mindenképpen költséghatékony a társadalomra nézve.
Soha nem késő tenni annak érdekében, hogy idős korunkban is jól működjön az agyunk. Vannak olyan szokások, amelyeket még 50 évesen is érdemes beépíteni az életünkbe.
