A magyarok 40 százaléka változtatott a netes csalások miatt az internetes vásárlási szokásain, több milliónyi honfitársunkat verték át, vagy próbálták átverni a múltban egy statisztika szerint.
A Pénzcentrum összegezte a Visa 11 európai országot, köztünk hazánkat érintő kutatását a netes csalások témájában. Mint kiderült, 12 hónap alatt 33,4 milliárd forintot emeltek le az európai bankszámlákról. Egyre több ember válik a csalók célpontjává, főként azok veszélyeztetettek, akik a mesterséges intelligencia (AI) által generált tartalmakat elhiszik.
Nekik háromszor nagyobb esélyük van arra, hogy a csalók célkeresztjébe kerüljenek. A kutatás során arra voltak kíváncsiak, miként hatnak ránk a social media felületeken mesterséges intelligencia segítségével előállított, megtévesztő tartalmak.
Ha ezeket a képeket komolyan veszed, átverhetnek
A magyar netezők vonatkozásában ez utóbbi igazán figyelemfelkeltő, ugyanis egyenesen arányos a hiszékenység a későbbi átverhetőséggel.
Azoknak ugyanis, akik nem tudják az AI által létrehozott tartalmakat megkülönböztetni
a valóságtól, 57 százalékban potenciális célpontot jelentenek a netes csalások során, míg azok, akik erre képesek, csak 15 százalékban veszélyeztetettek. Bár a számok magasnak tűnnek, Sármay Bence, a Visa Magyarországért felelős vezetője szerint
még mindig jobb helyzetben vannak a magyar netezők e tekintetben, mint például Angliában.
Így válsz a csalók célpontjává
A netes csalásokban átlagosan 58 ezer forintot veszítettek az érintett magyarok, és 2,6 milliónyi felhasználó változtatott online szokásain a netes vásárlásokat tekintve, miután átverték, vagy megpróbálták átverni.
A visszaélések áldozatainak 40 százaléka
kevesebbet vásárol online, vagy kerüli a kisebb és ismeretlen márkák online megvásárlását. A kisebb brandek a netes bizalom megingása miatt komoly hátrányba kerülhetnek. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) legfrissebb statisztikája szerint az idei második negyedévben összesen 7,8 milliárd forintot loptak el a csalók a magyar bankszámlákról.
Ebbe beletartoznak az átutalásokkal elkövetett, és kártyás csalások is. A csalások elleni védekezés során a szakemberek szerint érdemes betartani néhány íratlan szabályt, például
- érdemes a weblapok címét többször ellenőrizni, azaz a forrásnak utánajárni, amivel pár kattintás után a hamis, de valódinak tűnő weblapok kiszűrhetőek,
- szünetet tartani, vagy időt kérni, a csalók ugyanis általában élnek a sürgető helyzetek adta kapkodással.
- Ha üzenetet kaptunk, ne csak a nevet figyeljük, hanem azt is, hogy valóban az áll-e mögötte, akinek sejtjük, hiszen egyre több profilt törnek fel a csalók.
- Ha gyanús tevékenységet veszünk észre, jelentsük.
- Állítsunk be kétfaktoros hitelesítést, hogy egyetlen félrekattintással ne okozzunk visszavonhatatlan kárt magunknak.
És természetesen ügyeljünk banki adatainkra, soha ne osszuk meg kártyánk számát, biztonsági kódját senkivel!
