Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Amikor 1945. augusztus 6-án atombombát dobtak Hirosima városára, több mint százezer ember azonnal életét vesztette. Van azonban egy meglepő túlélője is az esetnek: ez az ő története.
A Jamaki család öt generáción át gondozta azt a fát, amely ma már az Egyesült Államokban, egy arborétumban tekinthető meg. A bonszai életkora révén azelőtt is kiemelkedő jelentőséggel bíró darabja volt a washingtoni arborétumnak, hogy kiderült volna múltjának titka, mely szerint nemcsak matuzsálemkorú, hanem történelme sem mindennapi.
Az atombomba túlélője Amerikába költözött
A fa, amelyet Jamaki Maszaru adott Amerikának, 1625 óta szemléli a világ történelmének fordulatait, azaz jövőre már kereken 400 éves lesz. A japán selyemfenyő már kétszer olyan hosszú életet tudhat maga mögött, amilyet egy bonszai esetében átlagosnak tartanak: a kétszáz év egy ilyen fa normális élettartama, ez a növény azonban igazi túlélő.
Erre a képességére nagy szüksége volt akkor, amikor az atombomba becsapódott Hirosimában. Az idős fa egy, a várostól mindössze 3 kilométerre található faiskolában állt akkor is, amikor a támadást végrehajtották.
Egy fal és ez a távolság azonban megvédték: érintetlenül vészelte át ezt a történelem folyását formáló eseményt.
A bonszai története
A hiedelem ellenére nem Japán, hanem Kína a bonszai hazája
Már időszámításunk előtt több száz évvel foglalkoztak bonszaikertészettel az országban.
Az északi iskola metszés, súlyozás útján alakítja ki a különleges fákat, míg a déli iskola hegyekből menti a fákat, majd felneveli őket.
Japánba Kínából került ez a kultúra.
Európában csak 1889-ben jelentek meg az első bonszaiok.
Az adományozó unokái fedezték fel
Hogy ezt követően mi történt vele, azt nem tudjuk: történetének következő közel harminc évét homály fedi, azonban 1976-ban a washingtoni Nemzeti Arborétum bonszaigyűjteményének adományozta azt a Jamaki család, ráadásul a tettet semmilyen módon nem kapcsolták össze a hirosimai bombázással. Jamaki Maszaru az USA függetlenné válásának kétszázadik évfordulója alkalmából küldte a fácskát Amerikába egy 53 fajból álló csomag részeként.
A fa így a két ország közti béke és kapcsolat jelképévé vált,
és senki sem sejtett semmit arról, milyen különleges is, egészen addig, míg 2001-ben két fiatalember nem látogatott el az arborétumba.
Jamaki Sigeru testvérével, Akirával együtt érkezett Washingtonba, és kifejezetten ezt a fát szerették volna megvizsgálni. Azt tudták róla, hogy nagyapjuk adta át Amerikának, de abban nem lehettek biztosak, hogy ez az a fa, melyről családjukban szájról szájra jár, hogy túlélte a hirosimai bombázást. Ők maguk sosem látták a fát, azonban sikerült azonosítaniuk, így derült fény nem mindennapi múltjára.
Így kell bánni a különleges fával
A különlegesen idős és egyedi történetű fának különleges bánásmód is jár. Mindennap megöntözik, átvizsgálják, hogy nem lepték-e el kártevők. Hetente kétszer megfordítják, hogy a nap ne csak egyetlen oldaláról érje, időnként pedig át is ültetik. A téli hónapokban egy klimatizált épületben helyezik el, hogy az időjárás viszontagságai se károsíthassák a különleges bonszait, melynek története a túlélésen túl az emberi nagyságról is szól.
Jamaki Maszaru anélkül adta át a fát hazája egykori ellenségének, hogy említést tett volna arról, mi teszi azt különlegessé – az ehhez hasonló cselekedetek meglehetősen ritkák.
Ha szeretnéd megtudni, milyen súlyos következményei voltak már a tesztelés során felrobbantott atombombáknak is, olvasd el az alábbi cikkünket.
