Ha elmúltál már 70 éves, van egy rossz hírünk

Olvasási idő kb. 2 perc

Melyik életkorban a legboldogabbak az emberek? Ezt a látszólag egyszerű kérdést az elmúlt évtizedekben rengetegen vizsgálták, de végleges válasz sokáig nem született. Egy kutatócsoport viszont egy átfogó, több tudományos tanulmány eredményeit összevető metaanalízis keretében világított rá a válaszra.

Boldog országokból nincs hiány, azt viszont eddig nemigen tudtuk, hogy mely életkorban érezzük a legjobban magunkat. A Ruhr-University Bochum kutatói viszont tanulmányukban 443 vizsgálatból származó minta alapján, összesen 460 902 résztvevővel vizsgálták a szubjektív jóllét tendenciáit az életút során. A kutatásban a jóllét három központi összetevőjének változására összpontosítottak: az élettel való elégedettségre, a pozitív, valamint a negatív érzelmi állapotokra. 

Pozitív tendencia

A kutatás vezetője, Susanne Bückner professzor szerint a tanulmány összességében pozitív tendenciát jelez.

Az eredmények ugyanis azt mutatják, hogy az élettel való elégedettség 9 és 16 éves kor között csökkent, majd 70 éves korig kissé nőtt, és 96 éves korig ismét csökkent.

A pozitív érzelmi állapotok 9 éves kortól 94 éves korig általános csökkenést mutattak, míg a negatív érzelmi állapotok 9 és 22 éves kor között enyhén ingadoztak, 60 éves korig csökkentek, majd ismét növekedtek. A szerzők a pozitív és negatív érzelmi állapotokban nagyobb mediánváltozásokat állapítottak meg, mint az élettel való elégedettségben.

Az élettel való elégedettség 70 éves korig nőtt, majd csökkenni kezdett
Fotó: Svetlana Repnitskaya / Getty Images Hungary

Ez rá a magyarázat

Az életelégedettség enyhe csökkenését 9 és 16 éves kor között a pubertáskorban bekövetkező, a testet és a társas életet érintő változásoknak tulajdonítják.
„Az, hogy a nagyon késői felnőttkorban a szubjektív jóllét minden összetevője inkább romlott, mint javult, összefügghet azzal, hogy a nagyon idős embereknél csökken a fizikai teljesítőképesség, gyakran romlik az egészségi állapot, és csökkennek a társas kapcsolatok is; nem utolsósorban azért, mert a kortársaik elhunytak” – állapította meg Susanne Bückner.

A serdülőkori életelégedettség-csökkenést a kamaszkori változásoknak tulajdonítják a kutatók
Fotó: Nadija Pavlovic / Getty Images Hungary

Útmutatás lehet a mostani tanulmány

A tanulmány szerzői szerint e kutatás rávilágít arra, hogy a szubjektív jóllétet annak különböző összetevőivel együtt az egész élettartam során figyelembe kell venni. Úgy vélik, hogy a mostani eredmények jelentős útmutatást nyújthatnak a különféle programok kidolgozásához, különösen azokhoz, amelyek célja a szubjektív jóllét fenntartása vagy javítása az élet késői szakaszában.

Femina klub esemény

A bennünk élő nők - Hol az egyensúly a megfelelés és az önazonosság között?

A 21. századi nő minden szerepben helyt áll: dolgozik, édesanya, társ, barát, gondoskodó, és közben próbál önmaga is maradni. Hogyan lehet lavírozni a rohanó mindennapok, a teljesítménykényszer és a saját lelki békénk között? Hogyan találjuk meg az egyensúlyt szerepeink között? Erős Antónia és Pokorny Lia beszélgetnek június 1-jén a MOMkultban arról, mit jelent ma nőnek lenni: hogyan lehet egyszerre helyt állni a munka, a család és a saját vágyak világában, miközben megőrizzük önmagunkat, belső erőnket és harmóniánkat.

Biztosítsd be a helyed most!

hirdetés

Hrdina-Bárány Zsuzsi
Hrdina-Bárány Zsuzsi
Főszerkesztő-helyettes
Hrdina-Bárány Zsuzsi, bár rádiós szakirányon végzett, a kommunikáció szak után nyomtatott sajtónál helyezkedett el. Kilencévnyi napilapozás után az online médiában találta meg a helyét: elsőként egy női magazinban dolgozott újságíróként, szerkesztőként és rovatvezetőként, majd három évig egy anyáknak szóló portál főszerkesztői feladatait látta el. Pályafutása során szövegíróként és olvasószerkesztőként is gyűjtött tapasztalatokat, valamint könyvek szerkesztésében is részt vett. 2026 januárjától a Dívány főszerkesztő-helyettese.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Kijátszotta a cenzúrát: titokban tanította feminizmusra a lányokat a szocializmusban a magyar írónő

A Kádár-korszakban a cenzúra mindent látott és mindent ellenőrzött, de volt egy terület, amit a rendszer bürokratái mélyen lenéztek és elhanyagoltak: a lányregényeket. Ezt a zseniális kiskaput használta ki Kertész Erzsébet, a „Csíkos könyvek” koronázatlan királynője. Miközben a kultúrpolitika azt hitte, a szerző csak ártatlan, romantikus történetekkel szórakoztatja a kislányokat, ő valójában a legkeményebb feminizmust, a női egyenjogúság és az önmegvalósítás eszméit csempészte be a gyerekszobákba Hugonnai Vilma vagy Szendrey Júlia sorsán keresztül.

Életem

Ezt rontják el a legtöbben az adóbevallásukban

Sokan csak az szja-bevallás átnézésekor szembesülnek azzal, hogy év közben rosszul nyilatkoztak, jogosulatlanul vettek igénybe kedvezményt, vagy elmulasztottak feltüntetni egy fontos adatot. A NAV szerint továbbra is a gyermekek után járó kedvezményeknél fordul elő sok tévedés.

Mindennapi

Sokan nem tudják: ilyenkor nemet mondhatsz a túlórára

Téves az a nézet, hogy a főnök bármikor, korlátlanul benn tarthat munka után. Bizonyos esetekben a túlóra egyáltalán nem rendelhető el, máskor pedig csak a munkavállaló írásos hozzájárulásával. A munka törvénykönyve külön szabályokat állapít meg a rendkívüli munkaidőre, vagyis arra, amikor a dolgozónak a beosztásán túl kellene munkát végeznie.