Autizmusa miatt elmegyógyintézetbe zárták, 45 év után jutott ki onnan egy nő

Olvasási idő kb. 2 perc

Gyerekkorától fogva jogtalanul tartottak bezárva egy autista nőt, évtizedeken keresztül senki sem kérdőjelezte meg a döntést.

Egy tanulási nehézségekkel küzdő autista nőt 45 éven keresztül tartottak bezárva egy angliai elmegyógyintézetben, ráadásul ebből 25 évet egyedül, teljes elkülönítésben töltött – tudta meg a BBC

A vélhetően Sierra Leonéból származó nőt – akire személyazonossága védelmében Kassiba néven hivatkoznak – 7 éves korában került pszichiátriai intézetbe. Nem beszél, és nincs családja, amely kiállhatott volna érte.

Azt feltételezik, hogy a jelenleg az ötvenes éveiben járó nő ötéves kora előtt emberkereskedők áldozataként kerülhetett Angliába. Egy ideig gyermekotthonban élt, majd intézetbe zárták.

Jogtalanul zárták elmegyógyintézetbe az autista nőt
Fotó: sdominick / Getty Images Hungary

A feljegyzések alapján egyetlen olyan incidens történt vele, ami miatt erőszakosnak bélyegezték, és hosszú távra elkülönítették. Évtizedekkel ezelőtt, Kassiba 19 éves korában megszólalt a tűzjelző, és a zárt kórtermet kiürítették. A lány kétségbeesett, és amikor a zűrzavarban egy másik beteg közeledett felé, megkarmolta, ami miatt megsérült a másik ember szeme. 

„Azóta is úgy beszéltek az esetről, hogy »ő egy szemkivájó, és mennyi kárt okozott a másik személynek«” – mondta Patsie Staite klinikai szakpszichológus. Pályája kezdetén, 2013-ban amikor először találkozott Kassibával, nem tudta elhinni, hogy egy középkorú, tanulásban akadályozott nő, aki évtizedek óta egészségügyi intézményben él, ennyire veszélyes lehet. Felülvizsgálta a nő fogva tartását, de kilenc évbe telt, mire sikerült kiszabadítania. 

Több ezer autista sortársa lehet még bezárva

Angliában még mindig több mint 2000 autista és tanulásban akadályozott embert tartanak fogva pszichiátriai intézményekben, köztük 200 gyereket. A kormány ígéretet tett arra, hogy jó részüket közösségi ellátásba helyezik át, de ez egyelőre nem történt meg.

Kassiba a kivétel, neki sikerült; most egy támogató közösségben él, ahol segítők foglalkoznak vele. Gondozója szerint szereti a divatot, büszke az otthonára, és élvezi a társas kapcsolatokat. 

Az autizmus nem betegség vagy fogyatékosság, de olyan állapot, amely nem múlik el: elkíséri a gyerekeket a közoktatásban töltött éveikben is, rengeteg nehézséggel és leküzdeni való akadállyal tarkítva a mindennapokat.

Femina klub esemény

A bennünk élő nők - Hol az egyensúly a megfelelés és az önazonosság között?

A 21. századi nő minden szerepben helyt áll: dolgozik, édesanya, társ, barát, gondoskodó, és közben próbál önmaga is maradni. Hogyan lehet lavírozni a rohanó mindennapok, a teljesítménykényszer és a saját lelki békénk között? Hogyan találjuk meg az egyensúlyt szerepeink között? Erős Antónia és Pokorny Lia beszélgetnek június 1-jén a MOMkultban arról, mit jelent ma nőnek lenni: hogyan lehet egyszerre helyt állni a munka, a család és a saját vágyak világában, miközben megőrizzük önmagunkat, belső erőnket és harmóniánkat.

Biztosítsd be a helyed most!

hirdetés

Suhajda Zoltán
Suhajda Zoltán
Újságíró, szerkesztő
Suhajda Zoltán magyar nyelv és irodalom, valamint tanár szakon szerzett diplomát a Szegedi Tudományegyetemen. Több mint húszéves szakmai tapasztalattal rendelkezik, pályafutása során dolgozott közéleti-politikai nyomtatott és online lapoknál, internetes magazinnál és női site-nál. A komoly témáktól a bulvárig, a hírtől a nagy riportig változatos témákról és műfajokban írt cikkeket, és az újságírás mellett felelős szerkesztőként is tevékenykedett. A Dívány csapatának 2025 februárja óta tagja újságíróként.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Petőfi felesége több volt múzsánál: Szendrey Júlia hozta el először Magyarországra Andersen meséit

Mindannyian ismerjük a lángoló lelkű költőfeleségként, aki siratta a segesvári hőst, de a történelemkönyvek gyakran elfelejtik megemlíteni, hogy Szendrey Júlia zseniális alkotó volt a saját jogán is. Ő volt az a rendkívül művelt, lázadó és modern gondolkodású nő, aki az 1850-es években először hozta el Magyarországra és fordította le Hans Christian Andersen legszebb meséit. Utánajártunk, ez a különleges nő hogyan formálta át örökre a hazai gyerekirodalmat.

Önidő

Ismered az Árpád-ház női leszármazottait?

Az Árpád-ház női leszármazottai külföldön ismertebbek, mint hazánkban. Nem véletlenül, hiszen míg itthon „csupán” leánygyermekek voltak, későbbi hazájukban uralkodófeleségekké, apátnőkké, olykor szentekké váltak. Közülük válogattunk kvízünkhöz. Te tudod, kik voltak?

Testem

Sürgősségi fogamzásgátlás: így működik valójában az esemény utáni tabletta

Az esemény utáni tablettát sokan még ma is „kémiai abortuszként” emlegetik, pedig a tudomány szerint ez az elnevezés biológiailag teljesen hibás. A sürgősségi fogamzásgátlás nem a megtermékenyített petesejtet támadja, hanem a hormonok nyelvén beszélve egyszerűen „elhalasztja” a peteérést, amíg a veszély el nem múlik. Mi zajlik le a női szervezetben a tabletta bevétele után, és miért kulcsfontosságú az időfaktor a nem kívánt terhesség megelőzésében?

Offline

Melyik hegység csúcsa a Matterhorn? Hegyek nehéz kvíze

Földrajzórán nem csak a hazai tájakat kellett ismernünk, gyakran még vaktérképen is be kellett jelölnünk a határainkon kívül fekvő nevezetes helyeket. Kvízünkben ezúttal Európa ismert hegységeivel kapcsolatos tudásod tesztelheted.

Testem

Ha ezeket eszed, megnő a korai halál esélye

Az ultrafeldolgozott élelmiszerek szerepe az étkezésben egyre nagyobb, mivel könnyen elérhetőek, olcsók és sokáig eltarthatók. Azonban egyértelmű összefüggés mutatható ki ezen ételek fogyasztása és a megnövekedett szív- és érrendszeri kockázatok, valamint az ezekből fakadó korai halálozás között.

Offline

Kijátszotta a cenzúrát: titokban tanította feminizmusra a lányokat a szocializmusban a magyar írónő

A Kádár-korszakban a cenzúra mindent látott és mindent ellenőrzött, de volt egy terület, amit a rendszer bürokratái mélyen lenéztek és elhanyagoltak: a lányregényeket. Ezt a zseniális kiskaput használta ki Kertész Erzsébet, a „Csíkos könyvek” koronázatlan királynője. Miközben a kultúrpolitika azt hitte, a szerző csak ártatlan, romantikus történetekkel szórakoztatja a kislányokat, ő valójában a legkeményebb feminizmust, a női egyenjogúság és az önmegvalósítás eszméit csempészte be a gyerekszobákba Hugonnai Vilma vagy Szendrey Júlia sorsán keresztül.