A tudomány hosszú ideig figyelmen kívül hagyta az állatok örömérzetének vizsgálatát, ám egy új kutatói csoport most „pozitív affektusok” mérésével próbálja bizonyítani a boldogság létezését az állatokban. A kutatók célja, hogy túllépjenek az antropomorfizmus vádján (vagyis az állatok emberi tulajdonságokkal történő felruházásán), és objektív, tesztelhető módszerekkel mutassák ki az állatok pozitív érzelmi állapotait.
Míg a fájdalomnak és a félelemnek egyértelmű élettani jelei vannak, az öröm sokkal szubjektívebb, és fajonként vagy akár egyedenként is változhat. Ennek mérésére amerikai egyetemek kutatói létrehozták a „joy-o-meter” projektet, amely viselkedési jegyek, hangadások és optimizmus-tesztek alapján próbálja mérőszámokká alakítani az állati boldogságot.
Számos módon megfigyelhető az öröm
A vizsgálatok az emberszabásúakkal kezdődtek, mivel a csimpánzok nevetése és a bonobók jutalomfalatokra adott izgatott reakciói jól megfigyelhetőek. 2024-ben a Templeton Alapítvány a kea papagájok tanulmányozásába is belekezdett, mivel
ezek a madarak láthatóan pusztán kedvtelésből is képesek játszani.
A kutatók náluk a testhőmérséklet és a hormonok változásait figyelik, hogy elkülönítsék az öröm jeleit a stressztől.
Így mutatják ki örömüket az állatok
A mérések során kiderült, hogy a keák reakciója nagyban összefügg a kapott jutalommal: míg a répa iránt közömbösek, a mogyoróvajat intenzív énekléssel és lelkesedéssel fogadják. Ez is bizonyítja, hogy bár
az állatok nem feltétlenül ugyanúgy élik meg a boldogságot, mint az emberek, az érzelmeik mégis mélyek és jelentőségteljesek.
Az állati boldogság tudományos megértése alapjaiban változtathatja meg a természetvédelmet és az állatmegfigyelést is. Ha az emberiség végre figyelembe veszi az állatok érzéseit is, az nemcsak az életminőségüket javíthatja, hanem nekünk is segíthet jobban megérteni, mi teszi valóban kellemessé az életüket.
Ha kíváncsi vagy rá, hogyan keltenék életre elhunyt háziállataikat a tehetős gazdik, olvasd el ezt a cikkünket is!
