Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
Az álláshirdetések jelentős része úgy jelenik meg, hogy nem szerepelnek benne a fizetések. Szakértővel beszélgettünk ennek a jelenségnek az okairól, és arról, hogy miért lenne mégis hasznos a feltüntetésük.
A fizetés az egyik legfontosabb pontja annak, hogy egy munkakeresőt érdekel-e egy állás vagy sem. Azonban ma Magyarországon nagyon kevés álláshirdetésnél áll ott feketén-fehéren, hogy milyen összegre számíthat a jelentkező, ha megkapja a munkát.
Fizetések hiánya az álláshirdetésekben
Amikor valaki úgy dönt, hogy új állást keres, vagy munkanélküli, és nincs más választása, akkor nincs könnyű dolga, ha szeretne eligazodni a munkaerőpiacon. Azt sem tudja felmérni, hogy egy-egy pozíció esetén milyen bérrel számolhat. Rengeteg álláshirdetést találni a neten, de viszonylag kevés olyan akad, ahol a fizetéseket nem titkolják. Paulina Król, aki a Head of People and Operations a No Fluff Jobsnál, a Díványnak elmondta: céljuk, hogy minél átláthatóbbak legyenek a bérek, ezért fontosnak tartják, hogy szerepeljenek az összegek a hirdetésekben.
A szakember három fő okot nevez meg arra nézve, hogy miért rejtegetik a cégek a béreket. Az első, hogy ez a vállalat általános politikája. A második szerint attól tartanak, hogy elveszítik a rugalmas tárgyalási lehetőségeket, vagy versenyhátrányba kerülnek más cégekkel szemben. A harmadik gyakori indok pedig, hogy a bérfeszültségtől félnek. Ez azt jelenti, hogy a meglévő alkalmazottak elégedetlenkedhetnek, ha kiderül, hogy a hasonló pozícióban lévő új alkalmazottak magasabb bért kapnak, ezeknél a vállalatoknál általában a fizetések rendezetlenek.
A pontos összegek helyett gyakran találkozhatunk olyan kifejezésekkel, mint a „versenyképes fizetés”, a szakértő szerint ez azonban félrevezető lehet, ugyanis jelöltenként változhatnak a tapasztalatok, így az elvárások is. Továbbá időpocsékoláshoz vezethet mind a jelentkezők, mind a szűrést végző dolgozók számára.
A vállalatok feltételezhetik, hogy a jelöltek csökkenteni fogják a fizetési elvárásaikat, vagy kompromisszumot kötnek a képzettségükben, hogy megfeleljenek annak, amit a munkáltató »a legmegfelelőbbnek« tart. Ez olyan toborzási folyamatot eredményezhet, amely egyik fél számára sem vezet kielégítő eredményre
– magyarázza a szakértő.
„Fizetési igény megjelölésével.” Ismerős a korábbi mondat? Szintén gyakran olvasható az álláshirdetésekben, Paulina Król szerint a munkáltatók így felmérik a jelöltek önértékelését és a piaci elvárásaikat. Sajnos nem kizárható, hogy azt remélik, hogy az eredetileg tervezettnél kevesebb fizetést tudnak felajánlani, ha a jelölt alacsonyabb fizetési igényt jelöl meg, a rugalmasságára és tapasztalatára támaszkodva megpróbálhatják optimalizálni a bérajánlatot.
Előnyös lenne a bérek feltüntetése
A szakértő szerint rengeteg előnye van a bérek feltüntetésének. Javítja az átláthatóságot, ami segít a bizalomépítésben, illetve a saját tapasztalataik alapján növeli az álláshirdetések hatékonyságát is, mivel azok, akik nem elégedettek a felkínált fizetéssel, nem fognak jelentkezni. Ez ugyan csökkenti a pályázatok számát, de növeli a jelöltek minőségét.
Másfelől a fizetés átláthatósága a világos elveken, a nyílt kommunikáción és az őszinte munkáltató-munkavállalói kapcsolatokon alapuló vállalati kultúra szimbóluma. Ezért ez egyben egy módja annak is, hogy egy cég kitűnjön az eltérő normákkal rendelkező szervezetek közül.
A fizetések közzététele csökkentheti a nemek közötti bérszakadékot is. Ha az álláshirdetések átláthatóbbak, akkor minden pályázó tisztában lesz a megpályázott pozíció bérsávjával, így nehezebbé válik a diszkrimináció. A szakember elárulja, hogy az ilyen esetek kivédésére a legjobb lehetőség, ha bértáblát vezetnek be egy cégen belül.
Ha a vállalatok a nyílt kommunikációra és a tiszteletre helyezik a hangsúlyt, és elkezdik közzétenni a bértartományokat az álláshirdetésben, vagy nyíltan beszélnek róluk a felvételi folyamat során, csökken a fizetés igazságtalanságának kockázata
– osztja meg a szakértő.
Az Európai Unió már dolgozik azon, hogy az egyenlőtlen béreket felszámolja, 2026. június 7-től kezdődően azonos vagy azonos értékű munkáért legfeljebb 5 százalékos lehet a bérkülönbség. A szakértő hozzáteszi, hogy ezért ajánlatos a vállalatoknak már most elkezdeni a bérek összehangolását. A cél az, hogy a munkavállalók teljes bérének meghatározásakor kizárólag nemek szempontjából semleges kritériumokat alkalmazzanak, például a termelékenységet, a tapasztalatot vagy a felelősségi köröket.
Paulina Król szerint a munkabérek átláthatósága hosszú távon javítja a vállalat megítélését és a dolgozók elégedettségét. Bár hozzáteszi, hogy mindez azt eredményezi, hogy a kevesebbet keresők bérét meg kell növelni, ami a jelenlegi kihívásokkal teli piaci körülmények között egyes vállalkozók számára problémás lehet.
Olyan szakma érdekelne, amire a következő években biztosan lesz kereslet? Összeszedtünk néhányat az alábbi cikkünkben.
