Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
Évezredeken keresztül az embereknek fogalmuk sem volt arról, hogy a járványokat a szennyezett víz, az emberi ürülék és az ételmaradékon visítozva marakodó patkányok okozzák. Csupán a XIX. század második felében bizonyították, hogy összefüggés van a vízszennyezés és a betegségterjesztő mikroorganizmusok között. Ma már tudjuk, mégis sok olyan hely van a világon ma is, ahol a higiénia hiánya miatt betegszenek és halnak meg az emberek. Ha láttad a Gettómilliomos című mozit, tudod, hogy miről beszélek. Holott a rómaiak már az i. e. VI. században csatornarendszert építettek. Ám ők sem elsősorban egészségügyi okokból. A középkori Európa városaiban viszont a hulladék eltávolítására disznókat tartottak. Amit az állatok meghagytak, lemosta az eső. Ha esett. Az árnyékszékekből a szennyvíz a legközelebbi folyóba vagy patakba ömlött, vagy a szomszédos kutak vizébe szivárgott. Onnan pedig az ivóvízzel elterjedt.
Héját, hollót megölni tilos!
Igaz, egyes városokban a vezetők már a XIV. század elején próbáltak megbirkózni a vízszennyezés problémáival. Londonban például büntetéseket is kilátásba helyeztek környezetszennyezésért. 1345-ben a háztulajdonosoknak két shilling bírságot kellett fizetniük, ha a házuk elől nem takarították el a szemetet. A XV. század végén rendelet tiltotta, hogy bárki megöljön egy hollót vagy héját, ugyanis ezek a madarak eltakarítják a szemetet az utcákról. Hiába voltak azonban London városának korszerű környezetvédelmi intézkedései, a pestis 1347-ben végigsöpört Európán, és lakosságának egyharmadát elpusztította.
Szentháromság-oszlopok a pestis ellen
A pestist baktérium okozza, amely bolhacsípéssel kerül az ember szervezetébe.
A baktérium köztes gazdája a patkány. Az 1347-es európai pestisjárvány szokatlanul hideg és csapadékos időjárás után, a nagy éhínség idején kezdődött, és körülbelül két évig tartott. A patkányok, amelyek szervezetéből a fertőzött bolhák előkerültek, a keresztes vitézek hajóin érkeztek a Közép-Keletről, majd elszaporodtak. A középkori tudomány nem volt képes arra, hogy megmagyarázza a járvány okát. Az orvosok széles körben elfogadták a levegő „megromlásának” elméletét. A lakosság pánikreakciói növelték a bajt, a körmenetek bűnbánói szertevitték a kórokozót. Nem használtak a pestis emlékére emelt, díszes Szentháromság-oszlopok sem. A pestis a következő négy évszázadban többször is pusztított a kontinensen – bár a korábbinál kisebb mértékben.
Még ma is virul a pestis
Lehet, hogy felkapod a fejed, de a pestis még ma is létező betegség! Létezik a trópusokon, az egyik legvirulensebb emberi infekció. A jellegzetes tünetek: láz, rossz közérzet, gyengeség, fejfájás. A megnagyobbodott nyirokcsomók (bubók) leggyakrabban az ágyékhajlatban, illetve a combon, ritkábban a hónalji régióban vagy a nyakon alakulnak ki. A láz hirtelen jelentkezik, és hamar 39–40 °C-ra emelkedik. Néhány esetben az érintett nyirokcsomó körüli bőrfelszínen gennyes hólyagok alakulhatnak ki. Amennyiben a beteg nem kap megfelelő kezelést, a halál néhány napon belül bekövetkezik. A kezelésre megfelelő antibiotikumok állnak rendelkezésre, amelyeket a gyanú alapján azonnal el kell kezdeni szedni.
(Kis járványtani sorozatunkat hamarosan folytatjuk!)
