A fenntartható is lehet egészséges: táplálkozási kisokos az élelmezés világnapjára

Olvasási idő kb. 2 perc

Ma van az élelmezés világnapja, amelynek kapcsán nem megkerülhető a fenntartható táplálkozás kérdése. Ma már az étkezés egészségre gyakorolt hatása mellett azzal is foglalkozni kell, hogy az étrendünk, illetve az élelmiszerek előállítása és csomagolása milyen terhet ró a környezetünkre.

A dietetikusok, táplálkozástudományi szakemberek feladata az is, hogy körültekintően és szakmai alapon ítéljenek meg minden olyan új étrendet vagy élelmiszert, amelyet a környezeti szempontok figyelembevételével alakítanak ki – hívja fel a figyelmünket a Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége.

Egészséges és fenntartható táplálkozás

A jó hír az, hogy a dietetikusok szerint a helyes táplálkozás alapelvei egyáltalán nem állnak ellentétben a fenntarthatósággal, sőt! A táplálkozási ajánlás alapján egészségünk szempontjából is előnyös, ha napi ételeink nagy részét növényi alapanyagok: zöldségek, gabonák, gyümölcsök teszik ki, azonban az állati eredetű fehérjeforrásoknak, húsoknak, halaknak, tojásnak, tejnek és tejtermékeknek is szerepelniük kell az étrendünkben, igaz, kisebb arányban. Az Országos Táplálkozás és Tápláltsági Állapot Vizsgálat (OTÁP 2014) alapján a magyar lakosság táplálkozása azonban jelentősen eltér a hazai ajánlásban megfogalmazott elvektől és arányoktól, pedig, ha az ajánlásokat követnénk, az nemcsak az egészségünk szempontjából lenne kedvező, hanem körülbelül a harmadával csökkentené étrendünk ökológiai lábnyomát is!

A legújabb magyar táplálkozási ajánlás, az Okostányér napi négy adag zöldség és gyümölcs fogyasztását javasolja, ebből legalább egyet nyersen és frissen kéne megenni. A magyar táplálkozási ajánlás a hüvelyeseket és a dióféléket is ebbe a csoportba sorolja, és ezeknek a rendszeres fogyasztására is buzdít. Fontos, hogy helyi és szezonális termékeket válasszunk, nemcsak azért, mert táplálkozás-élettani szempontból is jelentősége van annak, hogy mi és mikor terem a környezetünkben, hanem azért is, mert a friss, helyi termékek fogyasztásával is kíméljük a környezetünket, például a szállítási távolságok rövidülésével.

A fenntartható is lehet egészséges
Fotó: Stephanie Rausser / Getty Images Hungary

Sokféle táplálkozási trend terjed manapság, amelyek egy részénél kifejezetten a környezettudatosság és az etikai szempontok játsszák a főszerepet. A kiegyensúlyozott és fenntartható étrendek egyike az ún. flexitáriánus étrend, ami alapvetően vegyes, változatos alapanyagokat használ, nincs a diétában tiltott étel, de a húsok mennyiségét az étrend követői csökkentik, alkalmanként más állati vagy növényi alternatívákkal helyettesítik, akár egészségük megóvása, akár a fenntarthatóság jegyében.

Egy biztos, a Földünk népessége növekszik, ma 7,8 milliárdan vagyunk, 2050-re várhatóan 9,8 milliárdan leszünk. Enni pedig kell! A megkerülhetetlen kérdés csak az, hogy hogyan, hogy az egészségünknek és a környezetünknek se ártsunk vele. Ebben pedig érdemes a táplálkozástudomány szakembereire, a dietetikusokra hallgatnunk, mielőtt valami új dologra térnénk át az étkezésünkben.

Tippek az egészséges és környezettudatos táplálkozáshoz:

  • táplálékunk felét zöldségek és gyümölcsök tegyék ki;
  • együnk napi 4 adagot belőlük, ebből egyszer nyersen;
  • válasszuk a helyi és szezonális termékeket;
  • csökkentsük az állati eredetű élelmiszerek fogyasztását, de ügyeljünk a megfelelő fehérjefogyasztásra;
  • iktassunk be hetente egy-két húsmentes napot;
  • étkezzünk változatosan és kerüljük a szélsőségeket;
  • válasszuk a környezettudatos csomagolású termékeket;
  • csökkentsük az élelmiszer-pazarlást.
Femina klub esemény

A bennünk élő nők - Hol az egyensúly a megfelelés és az önazonosság között?

A 21. századi nő minden szerepben helyt áll: dolgozik, édesanya, társ, barát, gondoskodó, és közben próbál önmaga is maradni. Hogyan lehet lavírozni a rohanó mindennapok, a teljesítménykényszer és a saját lelki békénk között? Hogyan találjuk meg az egyensúlyt szerepeink között? Erős Antónia és Pokorny Lia beszélgetnek június 1-jén a MOMkultban arról, mit jelent ma nőnek lenni: hogyan lehet egyszerre helyt állni a munka, a család és a saját vágyak világában, miközben megőrizzük önmagunkat, belső erőnket és harmóniánkat.

Biztosítsd be a helyed most!

hirdetés

Dívány ‎
Dívány ‎
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Több mint üres szénhidrát: ennyi értékes tápanyagot tartalmaz valójában a burgonya

Évek óta hallgatjuk, hogy a krumpli a fogyókúra legnagyobb ellensége és nem más, mint haszontalan keményítőhalom. Itt az ideje, hogy belássuk tévedésünket: a burgonya ugyanis valójában tele van káliummal, rosttal és vitaminokkal, amiket eddig nagyvonalúan figyelmen kívül hagytunk. Megmutatjuk, miért nem a szénhidráttól kell félned, és hogyan készítsd el úgy a burgonyát, hogy ne a lelkiismeret-furdalást, hanem az egészségedet tápláld.

Offline

Tudod, mi a blansírozás? Nagy konyhakvíz

Ha rutinos vagy a konyhában, akkor ez a kvíz nem fog ki rajtad. Ezúttal ugyanis arra vagyunk kíváncsiak, mennyire ismered a főzéssel kapcsolatos, olykor kacifántos elnevezésű fortélyokat.

Önidő

Pesti viccek és franciás sanzonok: így született meg a magyar kabaré

Városszerte dúdolt kuplék és legnagyobb íróink színdarabjai kerültek műsorra az első budapesti kabarékban. A műfajt egy kackiás bajuszú, félszeg, dadogós fiatalember vitte sikerre, akit később a magyar kabaré atyjaként emlegettek - Nagy Endre mégsem volt elégedett életével.

Offline

17 ezer harcost irányított a kalózkirálynő: vagyonosan halt meg 69 évesen

Míg a nyugati kalózlegendák legtöbbször bitófán végezték, a történelem leghatalmasabb kalózvezére egy kínai nő volt, aki 17 ezer fős hadseregével sakkban tartotta a császárt is. Csen Ji-sao nemcsak a csatamezőn volt verhetetlen, de a diplomáciában is: kőkemény törvényekkel irányított, végül pedig békében és mesés gazdagságban vonult vissza. De hogyan lett egy kantoni szexmunkásból a tengeri rablók legyőzhetetlen királynője?

Offline

József Attila is megfordult „a pesti próféta alvilág” leghíresebb jósnőjénél

Míg József Attila verseivel a lélek legmélyebb bugyrait kutatta, a pesti cukrászdák asztalainál egy különös asszony a tenyerekből és a kézírásból olvasta ki a jövőt. Silbiger Boriska, a két világháború közötti Budapest leghíresebb látnoka nemcsak a nép, de a legnagyobb magyar költő bizalmát is elnyerte. Ki volt a rejtélyes jósnő, aki a Lukács cukrászdában ücsörögve látta meg a közelgő tragédiát, és akinek jóslataitól még a legjózanabb művészek is megborzongtak?