3 ok, amiért olyan veszettül jó csókolózni

Olvasási idő kb. 2 perc

Csókolózni mindenki szeret, hiszen nagyon jó érzés. De vajon a természetnek mi oka lehetett arra, hogy ezt így rendezze?

A csók az egyik leggyakoribb szexuális és romantikus tevékenység a világ számos kultúrájában, ám nem mindegyikben. Antropológusok adatai szerint 168 vizsgált kultúra közül csak kevesebb mint a felében (45,8 százalék) volt jelen a csókolózás mint romantikus érintkezési forma; a többiben nem találtak bizonyítékot erre a szokásra. (A csók meghatározása a következő volt: az ajkak közvetlen érintkezése legalább annyi ideig, amennyi elég arra, hogy nyálcsere menjen végbe.) Akárhogy is, ahol a csók a mindennapok része, ott kell, hogy legyen valami haszna is – vallja dr. Justin Lehmiller, aki a csókolózás három lehetséges okát vette sorra. 

 

#1 Egyszerűen jólesik

Az ajkak mindenkinél erogén zónák – azaz az idegvégződések magas koncentrációja miatt fokozott érzékenységű területek. Ennek eredményeként a száj érintése és stimulációja nagyon kellemes érzés, ez nyilván közrejátszik abban, hogy szeretjük csinálni. Ugyanakkor a csók egyben olyan tevékenység is, amelyről megtanultuk, hogy a vonzalom kifejezésének egy módja, ami növeli az intimitást két ember között. Tehát jó eséllyel nemcsak magáról a kellemes érzésről van szó, hanem ez egy tanult viselkedés is, amely segít, hogy a partnereddel közelebb érezzétek magatokat egymáshoz. 

Nem tudjuk, miért, de szívesen csináljuk
Fotó: PixelsEffect / Getty Images Hungary

#2 Evolúciós szerepe van

Egyes tudósok úgy vélik, hogy a csókolózásnak evolúciós szerepe is van, amennyiben segíthet abban, hogy értékeljük a potenciális partner minőségét. Amikor olyan közel kerülünk a másikhoz, mint csókolózás közben, és szó szerint szagolgatjuk, kóstolgatjuk, letapogatjuk, akkor az lehetséges, hogy azért van, mert így érzékeljük a belőle áradó kémiai információkat, és ennek a számunkra megfelelő minőségű partner azonosításában lehet szerepe.

Ezt a teóriát erősítik azok a kutatási eredmények is, melyek szerint amikor a nők a menstruációs ciklusuk legtermékenyebb szakaszában vannak, akkor a csókot fontosabbnak tartják, mint a hónap más napjain. Ezek szerint a csók egy kifejezetten fejlett párválasztó eszköz lehet.

#3 Jót tesz az egészségnek

Egy másik elmélet szerint azért szoktunk rá a csókolózásra, hogy a baktériumok cseréje révén megőrizzük az egészségünket. Egy tanulmány megállapította, hogy egy jó alapos csók közben akár 80 millió baktérium is helyet cserélhet a két szájban, és minél többet csókolózik egy pár, annál hasonlóbbá válik a szájuk bakteriális összetétele.

És hogy ez miért olyan egészséges? Például mert ha a csókolózás – és ezzel a baktériumok cseréje – még azelőtt történik, hogy a nő teherbe esne (ahogy ez általában lenni szokott), akkor az növeli annak az esélyét, hogy bizonyos fertőzések – például a herpeszvírus-fertőzés – olyan időpontban forduljanak elő, amikor nem okoznak nagyobb problémát: ha maradunk a példánál, ugyanez a vírus a terhesség alatt már károsíthatja a magzatot.

Hogy melyik elméletben van a legtöbb igazság, azt nem tudhatjuk, de úgy tűnik, csókolózásnál mindenképpen a kellemes és a hasznos összekötéséről van szó.

Femina klub esemény

A bennünk élő nők - Hol az egyensúly a megfelelés és az önazonosság között?

A 21. századi nő minden szerepben helyt áll: dolgozik, édesanya, társ, barát, gondoskodó, és közben próbál önmaga is maradni. Hogyan lehet lavírozni a rohanó mindennapok, a teljesítménykényszer és a saját lelki békénk között? Hogyan találjuk meg az egyensúlyt szerepeink között? Erős Antónia és Pokorny Lia beszélgetnek június 1-jén a MOMkultban arról, mit jelent ma nőnek lenni: hogyan lehet egyszerre helyt állni a munka, a család és a saját vágyak világában, miközben megőrizzük önmagunkat, belső erőnket és harmóniánkat.

Biztosítsd be a helyed most!

hirdetés

Szabó Eszter
Szabó Eszter
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Kijátszotta a cenzúrát: titokban tanította feminizmusra a lányokat a szocializmusban a magyar írónő

A Kádár-korszakban a cenzúra mindent látott és mindent ellenőrzött, de volt egy terület, amit a rendszer bürokratái mélyen lenéztek és elhanyagoltak: a lányregényeket. Ezt a zseniális kiskaput használta ki Kertész Erzsébet, a „Csíkos könyvek” koronázatlan királynője. Miközben a kultúrpolitika azt hitte, a szerző csak ártatlan, romantikus történetekkel szórakoztatja a kislányokat, ő valójában a legkeményebb feminizmust, a női egyenjogúság és az önmegvalósítás eszméit csempészte be a gyerekszobákba Hugonnai Vilma vagy Szendrey Júlia sorsán keresztül.

Életem

Ezt rontják el a legtöbben az adóbevallásukban

Sokan csak az szja-bevallás átnézésekor szembesülnek azzal, hogy év közben rosszul nyilatkoztak, jogosulatlanul vettek igénybe kedvezményt, vagy elmulasztottak feltüntetni egy fontos adatot. A NAV szerint továbbra is a gyermekek után járó kedvezményeknél fordul elő sok tévedés.

Mindennapi

Sokan nem tudják: ilyenkor nemet mondhatsz a túlórára

Téves az a nézet, hogy a főnök bármikor, korlátlanul benn tarthat munka után. Bizonyos esetekben a túlóra egyáltalán nem rendelhető el, máskor pedig csak a munkavállaló írásos hozzájárulásával. A munka törvénykönyve külön szabályokat állapít meg a rendkívüli munkaidőre, vagyis arra, amikor a dolgozónak a beosztásán túl kellene munkát végeznie.