3 ok, amiért olyan veszettül jó csókolózni

Olvasási idő kb. 2 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Csókolózni mindenki szeret, hiszen nagyon jó érzés. De vajon a természetnek mi oka lehetett arra, hogy ezt így rendezze?

A csók az egyik leggyakoribb szexuális és romantikus tevékenység a világ számos kultúrájában, ám nem mindegyikben. Antropológusok adatai szerint 168 vizsgált kultúra közül csak kevesebb mint a felében (45,8 százalék) volt jelen a csókolózás mint romantikus érintkezési forma; a többiben nem találtak bizonyítékot erre a szokásra. (A csók meghatározása a következő volt: az ajkak közvetlen érintkezése legalább annyi ideig, amennyi elég arra, hogy nyálcsere menjen végbe.) Akárhogy is, ahol a csók a mindennapok része, ott kell, hogy legyen valami haszna is – vallja dr. Justin Lehmiller, aki a csókolózás három lehetséges okát vette sorra. 

 

#1 Egyszerűen jólesik

Az ajkak mindenkinél erogén zónák – azaz az idegvégződések magas koncentrációja miatt fokozott érzékenységű területek. Ennek eredményeként a száj érintése és stimulációja nagyon kellemes érzés, ez nyilván közrejátszik abban, hogy szeretjük csinálni. Ugyanakkor a csók egyben olyan tevékenység is, amelyről megtanultuk, hogy a vonzalom kifejezésének egy módja, ami növeli az intimitást két ember között. Tehát jó eséllyel nemcsak magáról a kellemes érzésről van szó, hanem ez egy tanult viselkedés is, amely segít, hogy a partnereddel közelebb érezzétek magatokat egymáshoz. 

Nem tudjuk, miért, de szívesen csináljuk
Fotó: PixelsEffect / Getty Images Hungary

#2 Evolúciós szerepe van

Egyes tudósok úgy vélik, hogy a csókolózásnak evolúciós szerepe is van, amennyiben segíthet abban, hogy értékeljük a potenciális partner minőségét. Amikor olyan közel kerülünk a másikhoz, mint csókolózás közben, és szó szerint szagolgatjuk, kóstolgatjuk, letapogatjuk, akkor az lehetséges, hogy azért van, mert így érzékeljük a belőle áradó kémiai információkat, és ennek a számunkra megfelelő minőségű partner azonosításában lehet szerepe.

Ezt a teóriát erősítik azok a kutatási eredmények is, melyek szerint amikor a nők a menstruációs ciklusuk legtermékenyebb szakaszában vannak, akkor a csókot fontosabbnak tartják, mint a hónap más napjain. Ezek szerint a csók egy kifejezetten fejlett párválasztó eszköz lehet.

#3 Jót tesz az egészségnek

Egy másik elmélet szerint azért szoktunk rá a csókolózásra, hogy a baktériumok cseréje révén megőrizzük az egészségünket. Egy tanulmány megállapította, hogy egy jó alapos csók közben akár 80 millió baktérium is helyet cserélhet a két szájban, és minél többet csókolózik egy pár, annál hasonlóbbá válik a szájuk bakteriális összetétele.

És hogy ez miért olyan egészséges? Például mert ha a csókolózás – és ezzel a baktériumok cseréje – még azelőtt történik, hogy a nő teherbe esne (ahogy ez általában lenni szokott), akkor az növeli annak az esélyét, hogy bizonyos fertőzések – például a herpeszvírus-fertőzés – olyan időpontban forduljanak elő, amikor nem okoznak nagyobb problémát: ha maradunk a példánál, ugyanez a vírus a terhesség alatt már károsíthatja a magzatot.

Hogy melyik elméletben van a legtöbb igazság, azt nem tudhatjuk, de úgy tűnik, csókolózásnál mindenképpen a kellemes és a hasznos összekötéséről van szó.

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Előrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Szabó Eszter
Szabó Eszter
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Nemcsak megfázást okozhat: így teszi tönkre a klíma az ízületeidet

Amikor a nyári kánikulában belépünk egy kellemesen hűvös, légkondicionált irodába vagy üzletbe, azt megváltásnak érezzük. A legtöbben tisztában vannak azzal, hogy a túl erős hűtés megfázást, torokfájást vagy tüdőgyulladást okozhat, ám a klímaberendezéseknek van egy rejtett veszélye is: csendben teszik tönkre az ízületeinket. A legfrissebb orvosi kutatások szerint a mesterségesen lehűtött és kiszárított benti levegő drasztikusan rontja az izomerőt, miközben az idegvégződésekben található receptorok túlaktiválásával brutális, nyilalló fájdalmat idéz elő a vállban, a nyakban és a térdekben.

Offline

Nem csak királynék voltak, uralkodók is: hatalmas titkot fedtek fel az ősi sumér sírok a nőkről

Az ősi Mezopotámia világáról sokáig úgy gondolták a kutatók, hogy a hatalom szinte kizárólag a férfiak kezében összpontosult. A királyok nevét feljegyezték, a nők pedig többnyire feleségként vagy papnőként jelentek meg a történetekben úgy, mint valódi hatalommal nem rendelkező szereplők. Egy régészeti lelőhely újraértelmezése azonban mára megkérdőjelezte a korról gyűjtött ismereteinket.

Offline

Villámkvíz: felismered a világ leghíresebb vasútállomásait?

A vasúti közlekedés a 19. század első felében indult hódító útjára a világon, majd az ipari forradalmak jelentősen hozzájárultak elterjedéséhez. Az emberiség így egyre több vasútállomást is épített, melyek sokszor egy-egy város legszebb épületei közé tartoznak.

Mindennapi

Döntött a kormány a hitelstopról: két új határidőt hirdettek ki

A diákhitelek és a Babaváró hitelek esetében is határidő-módosításról döntött a kormány, amelyek már meg is jelentek a Magyar Közlönyben. A változások a diákhitelek kamatstopját, illetve a Babaváró hitel egyik alapfeltételének teljesítési határidejét érintik.