Tetováltass okosan: orvos mondja el, mire figyelj

Olvasási idő kb. 3 perc

Szerencsére ma már a hivatalos tetoválószalonokban szigorú higiéniai szabályokat betartva, profi művészek dolgoznak, de azért nem árt tisztában lenni pár dologgal, ha tetoválást szeretnénk.

Vannak betegségek, amelyek mellett nem szabad tetováltatni, ahogy a tetoválás eltávolítása sem teljesen veszélytelen beavatkozás – hívja fel a figyelmet dr. Sipos Péter, a Duna Medical Center sebész szakorvosa. Mit kell tudnunk a bőrünkbe jutó anyagokról? Hogyan reagál a testünk a tetoválásokra?

Hova megy a tinta?

A tetoválás során a pigmentet a bőr felső- és középső rétegébe juttatják be a tetoválók. A festékpigmentek és festék összetevői mint idegen anyag, gyulladásos reakciót váltanak ki, és ehhez hozzájárulhat toxikus, irritáló hatásuk, amely az esetek 20 százalékában viszketést, duzzanatot és elszőrtelenedést is okozhat. Nagy részét a tetoválók jól tudják kezelni, de ha sokáig fennállnak a tünetek, gyulladás, allergiás reakció vagy tumor is kialakulhat.

Miért fontos a higiénia?

Fontos, hogy tiszta környezetben készüljön a tetoválás, hiszen gyakran előfordultak fertőzések, melyek száma a steril technikának köszönhetően csökkent, de ennek ellenére megjelenhet a bőrön előforduló Strepto- és Staphylococcus-fertőzés, ami bőrgyulladást, bőrelhalást vagy akár szepszist is okozhat. Ha a pigment a bőr felső rétegébe szivárog, az bőrburjánzást indíthat be, a nem kellő sterilitás következtében pedig hepatitis B, C, HPV és mycobacterium vagy akár HIV-fertőzés is felléphet.

Mi kerül a bőrbe?

A tartós festékek legtöbbje valamilyen fémet tartalmaz, amely szabadon helyezkedik el a bőr alsóbb rétegében. A tetoválás után néhány nappal, vagy héttel később az adott bőrterületen allergiás ekcéma (kontakt dermatitis) jelentkezhet. Az is előfordulhat, hogy a festékek néhány hónappal vagy évekkel később úgynevezett granulomatózus gyulladást váltanak ki, ilyenkor kicsiny csomócskák jelennek meg a tetoválás mentén. Egyes fémek (például a vörös és a sárga színű kadmium) súlyos fényérzékenységet okozhatnak napfénynek kitett helyen, ilyenkor a bőr megduzzad, vörös lesz és nedvezik. Fontos tudni, hogy a festékek egyéb alkotói is okozhatnak allergiás reakciót, például a tartósítószerként használt tiomerzál, formaldehid és propilén-glikol.

Hidd el, művészt sem érdemes egy Insta-profil alapján választani
Fotó: Eugenio Marongiu / Getty Images Hungary

Vannak kizáró tényezők

Bizonyos betegségek, például a cukorbetegség, epilepszia vagy vérzékenység kizárja, hogy tetoválást készíttessünk. Annak sem szabad varratnia, akinek szervátültetése volt, éppen gyermeket vár, akinél bőrrákot diagnosztizáltak, vagy a családjában előfordult ilyen típusú daganat. Nem szabad anyajegyre tetováltatni, viszont a szépen gyógyult, reakciómentes hegekre igen. Fontos tudni, hogy a tetoválás hatással van az izzadságmirigyekre, váladéktermelésük nagyjából a felére csökken, a kis területen elhelyezkedő tetoválás esetén ezt nem vesszük észre, de nagy felületen lévők esetén rontja a hőháztartást.

Tényleg örökre?

A kis tetoválást el lehet távolítani sebészi úton, de heget hagy maga után. A nagyobb felületen elhelyezkedő tetoválásnál ehhez lézeres beavatkozásra van szükség. A lézer speciális hullámhosszú fényt bocsájt ki, ez akadály nélkül hatol át a világos bőrön, a sötét színben (sötét színű festékben) azonban maximálisan elnyelődik, kölcsönhatásba lép vele, konkrétan szétrobbantja azt. Minél sötétebb színű a bevitt tetoválófesték, annál jobban képes elnyelni ezt a lézerfényt. Ahogyan a tetoválófestékek pigmentje lézer hatására szétrobbannak, majd a kisebb alkotórészek a nyirokutakba, nyirokcsomóba kerülnek és itt lerakódnak, csak kis részük ürül ki a szervezetből. A festékek nanorészecskéket is tartalmaznak, melyek akadály nélkül bejutnak a véráramba, majd innen az agyba jutva idegkárosodást idézhetnek elő.

Ezek a részecskék akár daganatot is okozhatnak, befolyásolják a fogamzóképességet, sőt magzati rendellenesség is előfordulhat a tetoválás eltávolítását követően, így gyermeket tervező vagy váró nőknél különösen nem ajánlott az eljárás. Így nemcsak azért kell átgondolnunk, hogy valóban akarunk-e tetoválást, mert örök életünkben viselni fogjuk a bőrünkön, hanem azért is, mert egészségünkre is hatással lehet akár az elkészítése, akár az eltávolítása is. Ha viszont biztosak vagyunk benne, hogy színesre varrt bőrrel élnénk le az életünket, a lényeg, hogy valóban megbízható szalont válasszunk, és lehetőleg ne a legnagyobb nyári melegben feküdjünk tű alá.

Femina klub esemény

A bennünk élő nők - Hol az egyensúly a megfelelés és az önazonosság között?

A 21. századi nő minden szerepben helyt áll: dolgozik, édesanya, társ, barát, gondoskodó, és közben próbál önmaga is maradni. Hogyan lehet lavírozni a rohanó mindennapok, a teljesítménykényszer és a saját lelki békénk között? Hogyan találjuk meg az egyensúlyt szerepeink között? Erős Antónia és Pokorny Lia beszélgetnek június 1-jén a MOMkultban arról, mit jelent ma nőnek lenni: hogyan lehet egyszerre helyt állni a munka, a család és a saját vágyak világában, miközben megőrizzük önmagunkat, belső erőnket és harmóniánkat.

Biztosítsd be a helyed most!

hirdetés

Mózes Zsófi
Mózes Zsófi
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Petőfi felesége több volt múzsánál: Szendrey Júlia hozta el először Magyarországra Andersen meséit

Mindannyian ismerjük a lángoló lelkű költőfeleségként, aki siratta a segesvári hőst, de a történelemkönyvek gyakran elfelejtik megemlíteni, hogy Szendrey Júlia zseniális alkotó volt a saját jogán is. Ő volt az a rendkívül művelt, lázadó és modern gondolkodású nő, aki az 1850-es években először hozta el Magyarországra és fordította le Hans Christian Andersen legszebb meséit. Utánajártunk, ez a különleges nő hogyan formálta át örökre a hazai gyerekirodalmat.

Önidő

Ismered az Árpád-ház női leszármazottait?

Az Árpád-ház női leszármazottai külföldön ismertebbek, mint hazánkban. Nem véletlenül, hiszen míg itthon „csupán” leánygyermekek voltak, későbbi hazájukban uralkodófeleségekké, apátnőkké, olykor szentekké váltak. Közülük válogattunk kvízünkhöz. Te tudod, kik voltak?

Testem

Sürgősségi fogamzásgátlás: így működik valójában az esemény utáni tabletta

Az esemény utáni tablettát sokan még ma is „kémiai abortuszként” emlegetik, pedig a tudomány szerint ez az elnevezés biológiailag teljesen hibás. A sürgősségi fogamzásgátlás nem a megtermékenyített petesejtet támadja, hanem a hormonok nyelvén beszélve egyszerűen „elhalasztja” a peteérést, amíg a veszély el nem múlik. Mi zajlik le a női szervezetben a tabletta bevétele után, és miért kulcsfontosságú az időfaktor a nem kívánt terhesség megelőzésében?

Offline

Melyik hegység csúcsa a Matterhorn? Hegyek nehéz kvíze

Földrajzórán nem csak a hazai tájakat kellett ismernünk, gyakran még vaktérképen is be kellett jelölnünk a határainkon kívül fekvő nevezetes helyeket. Kvízünkben ezúttal Európa ismert hegységeivel kapcsolatos tudásod tesztelheted.

Testem

Ha ezeket eszed, megnő a korai halál esélye

Az ultrafeldolgozott élelmiszerek szerepe az étkezésben egyre nagyobb, mivel könnyen elérhetőek, olcsók és sokáig eltarthatók. Azonban egyértelmű összefüggés mutatható ki ezen ételek fogyasztása és a megnövekedett szív- és érrendszeri kockázatok, valamint az ezekből fakadó korai halálozás között.

Offline

Kijátszotta a cenzúrát: titokban tanította feminizmusra a lányokat a szocializmusban a magyar írónő

A Kádár-korszakban a cenzúra mindent látott és mindent ellenőrzött, de volt egy terület, amit a rendszer bürokratái mélyen lenéztek és elhanyagoltak: a lányregényeket. Ezt a zseniális kiskaput használta ki Kertész Erzsébet, a „Csíkos könyvek” koronázatlan királynője. Miközben a kultúrpolitika azt hitte, a szerző csak ártatlan, romantikus történetekkel szórakoztatja a kislányokat, ő valójában a legkeményebb feminizmust, a női egyenjogúság és az önmegvalósítás eszméit csempészte be a gyerekszobákba Hugonnai Vilma vagy Szendrey Júlia sorsán keresztül.