Rágás, szürcsölés, szuszogás, evőeszközök karistolása a tányéron, cipőtalpak kopogása a folyosón. Az élet tele van apró zajokkal, amelyek sok ember számára idegesítőek ugyan, egyesek számára azonban valódi kínzással érnek fel. Mi az a mizofónia, és mit lehet kezdeni ezzel a titokzatos neurológiai állapottal?
Mizofóniának nevezzük azt a jelenséget, amikor a hétköznapi zajokra valaki heves negatív érzelmi reakciókat ad. Nem tehet róla, de a mizofóniás embert ezek a hanghatások az őrületbe kergetik. A zümmögés, a gépelés vagy akár a nyelés hangja is szorongást, dühöt vagy éppen félelmet válthat ki belőle.
Ha például csipszet esznek körülötte, a szervezete úgy reagál, mintha élet-halál helyzet állna fenn, mondjuk, találkozna egy oroszlánnal. A szívritmusa felerősödik, szaporábban kezdi el szedni a levegőt, az izmai megfeszülnek, elönti az adrenalin és a düh. Mindennek pedig súlyosabb negatív következményei lehetnek, mint gondolnánk.
Sokan megkérdőjelezik a zavar létezését
Talán most te is azt gondolod, hogy jó, jó, persze hogy zavaró, ha az ember körül nachost és popcornt esznek a moziban, ha szünet nélkül rágás zaja vegyül a film legszebb pillanataiba. Damiaan Denys, az Amszterdami Egyetem professzora azonban a Live Science nevű portálnak adott interjújában kiemelte, hogy a mizofóniás emberek esete ettől merőben eltér. A különbség lényege az, hogy ezek az emberek valóban szenvednek, ráadásul nem képesek kontrollálni a reakcióikat.
Mizofóniával élni nagyon nehéz
A mizofónia rendkívül sok problémát okoz a személy életvezetésében, emberi kapcsolataiban. Vannak például, akik egyszerűen nem képesek másokkal együtt étkezni, még a legközelebbi hozzátartozóikkal sem. Előfordul, hogy barátságok mennek tönkre, vagy a munkahelyét hagyja ott valaki, mert nem képes elviselni az irodai élet hangjait. Jelentős probléma továbbá, hogy a mizofónia jelensége még nem ismert széles körben, így gyakran félrediagnosztizálják az ilyen típusú panaszokkal érkezőket. Megeshet, hogy figyelemhiányos hiperaktivitás-zavarra, autizmusra, fóbiára, szorongásos vagy kényszeres zavarokra gyanakodnak a szakemberek. Sok pszichológus ezért arra figyelmeztet, hogy noha a mizofónia egyelőre még nem hivatalos diagnózis, azért komolyan kéne venni, hiszen hatalmas mértékű distresszt okoz a személyben.
Mi állhat a háttérben?
Az eddigi kutatások alapján úgy tűnik, a mizofóniás személyek agya máshogy van összehuzalozva: kiugróbbnak észlelnek bizonyos ingereket, és arra intenzív reakciót adnak. Idén tavasszal publikált tanulmányukban Denys és munkatársai 21 mizofóniás embert hasonlítottak össze egy kontrollcsoporttal. A résztvevők olyan rövid videókat néztek meg, amin vagy mizofóniás reakciót kiváltó ingerek (például cuppogás, hangos légzés) vagy averzív ingerek (például erőszakos és gusztustalan filmjelenetek), illetve semleges ingerek (például meditáló szereplők) voltak láthatók. A két csoport között csak a mizofóniás ingerekre adott válaszban találtak különbséget a kutatók. A mizofóniás személyek a cuppogás, szuszogás hatásaként dühöt és undort éltek meg, a szívritmusuk emelkedett, a hallókéregben és a figyelmi funkciókkal összefüggő homloklebenyi szerkezetekben pedig fokozott aktivitást mértek.
Egy tavaly végzett vizsgálat szintén hasonló eredményeket mutatott ki, illetve az érzelemszabályozásban, a fájdalomérzet megítélésében, valamint a hosszú távú emléknyomok megszilárdításában is szerepet játszó agyi területek (inzuláris területek, amigdala, hippokampusz) megnövekedett aktivitására derített fényt a mizofóniás emberek esetében. Mindez magyarázhatja a zajokra adott heves érzelmi reakciókat, de még rengeteg munka vár az tudósokra, hogy tisztább képet kaphassunk a folyamatot alkotó biológiai mechanizmusokról.
Mit lehet tenni?
A mizofónia rendszerint késő kamaszkorban, illetve fiatal felnőttkorban veszi kezdetét. A zavar közmegegyezésen alapuló definíciója még várat magára, egyelőre nincsenek fix kritériumok a meghatározásra. Ali Mattu, a Columbia Egyetem adjunktusa ugyanakkor meg van győződve az állapot létezéséről, és azt is elmondta a Live Science újságírójának, hogy sok hasonlóság, de sok különbség is van a mizofóniásnak tartott emberek tüneteiben. A kezelés pedig eltérhet attól függően, hogy az adott személy pontosan mit él meg a zajok kapcsán.
Ha valaki például félelmet érez, próbálnak segíteni neki érzéketlenebbé válni az ingerre. Ezt sokszor úgy érik el, hogy segítenek a rettegés tárgyával vagy annak képzeleti képével kapcsolatba lépni. Ha az illető inkább dühös lesz, akkor azt tanulja meg, hogy miként tudja elterelni a figyelmét, hogy tud relaxálni.
Összességében a kognitív viselkedésterápia hatékony eszköznek bizonyult a tünetek enyhítésében, hiszen ezáltal az érintett képes megváltoztatni a helyzetről kialakított vélekedéseit, ami befolyásolni fogja az érzelmeit, a testi működéseit és a viselkedését is.
Érdekelnek más különös neurológiai állapotok?
2011 júliusában egy 52 éves nő jelent meg a hágai járóbeteg-klinikán. Azt állította, hogy emberi arcok helyett sárkányszerű fejeket lát, amelyek időnként a falakból, a konnektorokból vagy a számítógép monitorjából is felé tartanak. Mit kezdtek az orvosok ezzel a titokzatos tünettel? Alábbi cikkünkből kiderül.
