Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
Ha egészségesek akarunk maradni, nem ússzuk meg a rostokban gazdag táplálkozást. Nem mintha nagyon meg kellene úszni, hiszen a rostdús élelmiszerekkel ízre sincs semmi baj. Ha viszont nem eszünk belőlük eleget, az bajt okozhat, mutatjuk, mit.
Bármennyire is nem nagy áldozat teljes kiőrlésű gabonaféléket, zöldséget, gyümölcsöt, hüvelyeseket beiktatni a táplálkozásunkba, sokan nem teszik meg, vagy legalábbis nem a megfelelő mennyiségben – azaz nem jutnak hozzá a napi 25-30 gramm rosthoz, amennyire pedig mindenkinek szüksége lenne. A Business Insider írása összeszedte, milyen gondokat okozhat, ha hanyagolod a rostokban gazdag zöldségeket és gyümölcsöket.
Felborul az emésztés
A növényi rostok különösen fontos szerepet játszanak az emésztésben és az anyagcsere megfelelő működésében. Hiányukban lelassul a bélmozgás, és egy nagyon kellemetlen dologgal kell megismerkedned: a székrekedéssel, ami nemcsak nagyon tud fájni, de akár még műtéti beavatkozást is igényelhet.
Bármennyire furcsa, a rosthiány a székrekedés mellett éppenséggel hasmenést is okozhat, ugyanis a vízben oldódó rostok lennének azok, amelyek magukba szívják a vizet, ezzel megakadályozzák, hogy a széklet túlságosan folyóssá váljon.
A rostszegény táplálkozás emellett a vastagbél kiöblösödését, szakszóval diverticulosist is okozhat, amely miatt zsákszerű kitüremkedések alakulnak ki a bélfalban. A betegség különösen a fejlett nyugati társadalmakban, az idősebbek körében van jelen, mert a világnak ezen a tájékán átlagban jóval kevesebb rostot fogyasztanak az emberek, mint a világ más részein.
A gyakori székrekedés, kemény széklet, illetve a folyamatos rendszertelen székelés hosszú távon akár vastagbélrák kialakulásához is vezethet. A különböző kutatások egyértelműen azt mutatták, hogy a növényi rostokban gazdag gabonák és zöldségek-gyümölcsök fogyasztása csökkenti a vastagbél daganatos megbetegedésének kockázatát.
Cukorbetegség és károsodott bélflóra
A rostok nem csupán az emésztésben, de a vércukorszint szabályozásában is fontos szerepet töltenek be. Az alacsony rosttartalmú ételek hirtelen emelik meg a vércukorszintet, ami hosszú távon diabétesz kialakulásához vezethet. Az antioxidánsokban gazdag és rostokkal teli növényi tápláléknak viszont jól ismert a gyulladáscsökkentő hatása is, hiányában tehát nagyobb az esélye a különböző krónikus gyulladásos betegségek kialakulásának.
Bélflórád egészsége is kárát látja, ha nem fogyasztasz elég növényi rostot. A bélbaktériumok nem megfelelő működése következtében számtalan probléma, többek között gyulladásos bélbetegségek, elhízás vagy akár rosszindulatú daganat is jelentkezhet. A rostszegény étrend nőknél a PMS (premenstruációs szindróma) panaszainak – fejfájás, hangulatingadozás, puffadás stb. – súlyosbodásához is hozzájárulhat.
Nő az elhízás veszélye
A vízben oldódó rostok lassítják a gyomor kiürülését és tovább tartják fenn a jóllakottság érzését. Rostok hiányában ez a hatás megszűnik, ami nyilván növeli az elhízás veszélyét. Végezetül a rostokban gazdag táplálék a koleszterinszintre is pozitívan hat. Az oldódó rostok megkötik az epével ürített koleszterin egy részét, amely nem oldódik fel újra, így csökken a vér koleszterinszintje. A rostszegény ételek viszont csökkentik a jó koleszterin, vagyis a HDL szintjét.
Hogy mindig elegendő növényi rosthoz jussunk, együnk minél több, oldódó rostban gazdag gabonafelét, zabot és babot, illetve nem oldódó rostokban gazdag gyümölcsöket és alacsony keményítőtartalmú zöldségeket. Fontos az is, hogy sok vizet igyál, és fokozatosan növeld étrended rosttartalmát.
