Reggel vagy este jobb zuhanyozni? Most kiderül!

Olvasási idő kb. 2 perc

Számos apróság van, amelyek mentén az emberiség két nagy táborra tud szakadni. Az egyik ilyen kétségkívül a reggeli kontra esti zuhanyzás témája. Vannak, akik szerint muszáj lemosni magunkról a nap porát, és csak tisztán lehet pizsamába ugrani, míg mások elképzelhetetlennek tartják, hogy frissítő zuhany nélkül induljon a nap.

A témát feszegető cikkünk több szempontból megvizsgálta a kérdéskört. Felmerült, hogy a túlzásba vitt tisztálkodás komoly bőrproblémák kialakulásához is vezethet, valamint hogy nagyban függ a bioritmusunktól is, a nap melyik szakában esik jobban zuhanyozni. De mit gondolnak a kérdésről a Dívány olvasói? A Facebookon kérdeztük meg őket.

Nem csak két tábor van

A kérdésre nagyjából 1800 szavazat érkezett, és az eredmény: olvasóink 70 százaléka szívesebben fürdik a nap végén. Mindannyiunk életében vannak kivételes esetek, de úgy tűnik, a legtöbben osztják a véleményt, miszerint nem fekszünk be a tiszta ágyba anélkül, hogy le ne mosnánk magunkról a nap során ránk rakódott mindenfélét. Egy másik szempont is felvetődött: van, aki szívesebben tusolna reggel, de egyszerűen nem tudja magát rávenni arra, hogy emiatt korábban felkeljen, így marad az esti zuhanyzás. Egy másik olvasónk biztosan nem bújna ágyba izzadtan, sőt ha éjjel is megizzad, indokoltnak tartja a reggeli zuhanyozást is.

És ezzel el is értük azoknak a táborát, akik a napi kétszeri zuhanyzásra esküsznek. A hozzászólók közül a legtöbben egyetértettek abban, hogy szükség van reggel is és este is zuhanyozni, de ez a nagy többség lehet, hogy csalóka, mert ilyen szavazati lehetőség nem volt, ezért ezt sokan kommentben írták le.

Reggel vagy este?
Fotó: Hybrid Images / Getty Images Hungary

„Reggel és este is. És láss csodát, még soha nem voltam beteg, a gyerekkori bárányhimlőt leszámítva” – osztotta meg tapasztalatait egyik olvasónk. Azonban nem minden esetben ilyen egyértelmű a napi kétszeri tisztálkodás létjogosultsága: a víz ugyanis meglehetősen szárítja a bőrt, ezért egy olvasónk szerint érdemes arra is figyelmet fordítani, hogy mivel és mennyi ideig tisztálkodunk:

„Nagyon fontos, hogy mivel tisztálkodunk. A sok vegyszer bizony, árt a bőrnek, kiszárítja, és a mikrorepedéseken a bacilusok behatolnak a szervezetbe. Gyors tus többször is egy nap. A fürdővíz viszont kiáztatja a zsiradékot a bőrből.”

Szól egyáltalán bármi a reggeli tusolás mellett?

Bár sokak szerint macera, és nem szívesen kelünk ki pár perccel korábban az ágyból azért, hogy beálljunk a zuhany alá, vannak, akik számára ez elengedhetetlen ahhoz, hogy frissen induljon a nap. Emellett szempontként merülhet fel az is, hogy éppen milyen évszak van, hiszen a nyári melegben mindig jólesik, télen azonban komoly következményei is lehetnek annak, ha mondjuk, nedves hajjal lépünk utcára. Úgy tűnik, ebben nem sikerült dűlőre jutni. Legközelebb arra keressük a választ, hogy olvasóink hol húzzák meg a határt az udvariasság és a szexizmus között.

Femina klub esemény

A bennünk élő nők - Hol az egyensúly a megfelelés és az önazonosság között?

A 21. századi nő minden szerepben helyt áll: dolgozik, édesanya, társ, barát, gondoskodó, és közben próbál önmaga is maradni. Hogyan lehet lavírozni a rohanó mindennapok, a teljesítménykényszer és a saját lelki békénk között? Hogyan találjuk meg az egyensúlyt szerepeink között? Erős Antónia és Pokorny Lia beszélgetnek június 1-jén a MOMkultban arról, mit jelent ma nőnek lenni: hogyan lehet egyszerre helyt állni a munka, a család és a saját vágyak világában, miközben megőrizzük önmagunkat, belső erőnket és harmóniánkat.

Biztosítsd be a helyed most!

hirdetés

Mózes Zsófi
Mózes Zsófi
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Petőfi felesége több volt múzsánál: Szendrey Júlia hozta el először Magyarországra Andersen meséit

Mindannyian ismerjük a lángoló lelkű költőfeleségként, aki siratta a segesvári hőst, de a történelemkönyvek gyakran elfelejtik megemlíteni, hogy Szendrey Júlia zseniális alkotó volt a saját jogán is. Ő volt az a rendkívül művelt, lázadó és modern gondolkodású nő, aki az 1850-es években először hozta el Magyarországra és fordította le Hans Christian Andersen legszebb meséit. Utánajártunk, ez a különleges nő hogyan formálta át örökre a hazai gyerekirodalmat.

Önidő

Ismered az Árpád-ház női leszármazottait?

Az Árpád-ház női leszármazottai külföldön ismertebbek, mint hazánkban. Nem véletlenül, hiszen míg itthon „csupán” leánygyermekek voltak, későbbi hazájukban uralkodófeleségekké, apátnőkké, olykor szentekké váltak. Közülük válogattunk kvízünkhöz. Te tudod, kik voltak?

Testem

Sürgősségi fogamzásgátlás: így működik valójában az esemény utáni tabletta

Az esemény utáni tablettát sokan még ma is „kémiai abortuszként” emlegetik, pedig a tudomány szerint ez az elnevezés biológiailag teljesen hibás. A sürgősségi fogamzásgátlás nem a megtermékenyített petesejtet támadja, hanem a hormonok nyelvén beszélve egyszerűen „elhalasztja” a peteérést, amíg a veszély el nem múlik. Mi zajlik le a női szervezetben a tabletta bevétele után, és miért kulcsfontosságú az időfaktor a nem kívánt terhesség megelőzésében?

Offline

Melyik hegység csúcsa a Matterhorn? Hegyek nehéz kvíze

Földrajzórán nem csak a hazai tájakat kellett ismernünk, gyakran még vaktérképen is be kellett jelölnünk a határainkon kívül fekvő nevezetes helyeket. Kvízünkben ezúttal Európa ismert hegységeivel kapcsolatos tudásod tesztelheted.

Testem

Ha ezeket eszed, megnő a korai halál esélye

Az ultrafeldolgozott élelmiszerek szerepe az étkezésben egyre nagyobb, mivel könnyen elérhetőek, olcsók és sokáig eltarthatók. Azonban egyértelmű összefüggés mutatható ki ezen ételek fogyasztása és a megnövekedett szív- és érrendszeri kockázatok, valamint az ezekből fakadó korai halálozás között.

Offline

Kijátszotta a cenzúrát: titokban tanította feminizmusra a lányokat a szocializmusban a magyar írónő

A Kádár-korszakban a cenzúra mindent látott és mindent ellenőrzött, de volt egy terület, amit a rendszer bürokratái mélyen lenéztek és elhanyagoltak: a lányregényeket. Ezt a zseniális kiskaput használta ki Kertész Erzsébet, a „Csíkos könyvek” koronázatlan királynője. Miközben a kultúrpolitika azt hitte, a szerző csak ártatlan, romantikus történetekkel szórakoztatja a kislányokat, ő valójában a legkeményebb feminizmust, a női egyenjogúság és az önmegvalósítás eszméit csempészte be a gyerekszobákba Hugonnai Vilma vagy Szendrey Júlia sorsán keresztül.