Kevés a szemkontaktus ahhoz, hogy megbízzunk egymásban

Olvasási idő kb. 2 perc

Általában megbízhatónak gondoljuk azokat az embereket, akik egyenesen a szemünkbe néznek. Sokszor eléggé zavaró is, ha valaki látszólag direkt kerüli a szemkontaktust, mivel kultúránkban erre legtöbbször pozitív jelként tekintünk.

Sok minden múlhat azonban a körülményeken. A The Conversation számolt be a legfrissebb eredményekről, melyek szerint vannak olyan esetek, amikor a szemkontaktus teremtése a rosszindulat jele lehet.

Körülményektől függ a jelentése 

A kutatók három kísérlet során jósolták meg a vizsgált alany viselkedését, ha versenyhelyzet adódik. Az első kísérletben szemkövető segítségével figyelték meg 75 ember retináját, mialatt egy másik emberrel egy bizonyos összegű pénzen kellett osztozniuk. Abban az esetben, ha a másik ember szemébe néztek, alacsonyabb ajánlatot tettek.

Egy másik kísérletben 53 ember nézett a vele szemben ülő arcára vagy szemébe. Azok, akik felvették a szemkontaktust a másik emberrel, jellemzően kevésbé kedvező munkaszerződést kínáltak, mint azok, akik az arc más területére fókuszáltak.

Elosztod vagy ellopod?

Az angol Golden Balls televíziós program szabályai szerint az utolsó fordulóban a játékosoknak lehetőségük van arra, hogy megnyerjék a jackpotot. Két golyó van előttük, egy lopás és egy osztozás feliratú.

A két játékos megbeszéli, hogy ki melyik golyót választja. Ha mindketten az osztozás mellett döntenek, a jackpotot fele-fele arányban vihetik haza, azonban ha mindketten a lopást választják, senki sem kap a nyereményből. Abban az esetben, ha csak az egyik játékos dönt úgy, hogy osztozkodna, a másik viszont a lopást választja, a jackpot teljes összegét az viheti haza, aki a lopás mellett döntött. Tehát a játékosok érdeke meggyőzni egymást arról, hogy a másik mindenképp az osztozást válassza.

Kutatók vizsgálták, hogy a játékosok közötti szemkontaktus mértékéből lehet-e arra következtetni, hogy melyik golyót választják a beszélgetés végén. Az eredmények szerint valójában pont fordított arányban létesült szemkontaktus a résztvevők között, mint vártuk volna: azok, akik gyakrabban néztek a másik szemébe, nagyobb valószínűséggel választották a lopást.

Nem mindig a megbízhatóság jele
Fotó: Paul Burns / Getty Images Hungary

Hol az igazság?

Míg a legtöbb ember úgy gondolja, hogy a szemkontaktus a becsületesség és megbízhatóság jele, ezek az eredmények nem voltak meglepők a kutatók számára. Az állatvilágban az egyedek közvetlenül támadás előtt néznek mélyen egymás szemébe, itt a szemkontaktus a kihívás és a fenyegetés jele. Úgy tűnik, hogy versenyhelyzetben az ember is követi ezt a példát.

Érdemes ezeket az eredményeket szem előtt tartani például az üzlet világában, ahol az emberek, akik közvetlenül a szemünkbe néznek, nem feltétlenül olyan jóindulatúak, mint ahogy azt elsőre gondolnánk. Sőt, több ázsiai országban egyenesen a tiszteletlenség jele, ha egy magasabb státuszú emberrel veszed fel a szemkontaktust.

Megijedni azonban nem kell a dologtól, hiszen az itt említett kutatások versenyhelyzetben – tárgyaláson vagy egy vetélkedőben – fennálló körülményeket vizsgáltak. Teljesen más a helyzet a barátok vagy családtagok között, úgyhogy ne feltételezz semmi rosszat, ha a nagymamád a szemedbe néz, mielőtt megkérdezi, hogy ízlik-e a leves.

Femina klub esemény

A bennünk élő nők - Hol az egyensúly a megfelelés és az önazonosság között?

A 21. századi nő minden szerepben helyt áll: dolgozik, édesanya, társ, barát, gondoskodó, és közben próbál önmaga is maradni. Hogyan lehet lavírozni a rohanó mindennapok, a teljesítménykényszer és a saját lelki békénk között? Hogyan találjuk meg az egyensúlyt szerepeink között? Erős Antónia és Pokorny Lia beszélgetnek június 1-jén a MOMkultban arról, mit jelent ma nőnek lenni: hogyan lehet egyszerre helyt állni a munka, a család és a saját vágyak világában, miközben megőrizzük önmagunkat, belső erőnket és harmóniánkat.

Biztosítsd be a helyed most!

hirdetés

Mózes Zsófi
Mózes Zsófi
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Petőfi felesége több volt múzsánál: Szendrey Júlia hozta el először Magyarországra Andersen meséit

Mindannyian ismerjük a lángoló lelkű költőfeleségként, aki siratta a segesvári hőst, de a történelemkönyvek gyakran elfelejtik megemlíteni, hogy Szendrey Júlia zseniális alkotó volt a saját jogán is. Ő volt az a rendkívül művelt, lázadó és modern gondolkodású nő, aki az 1850-es években először hozta el Magyarországra és fordította le Hans Christian Andersen legszebb meséit. Utánajártunk, ez a különleges nő hogyan formálta át örökre a hazai gyerekirodalmat.

Önidő

Ismered az Árpád-ház női leszármazottait?

Az Árpád-ház női leszármazottai külföldön ismertebbek, mint hazánkban. Nem véletlenül, hiszen míg itthon „csupán” leánygyermekek voltak, későbbi hazájukban uralkodófeleségekké, apátnőkké, olykor szentekké váltak. Közülük válogattunk kvízünkhöz. Te tudod, kik voltak?

Testem

Sürgősségi fogamzásgátlás: így működik valójában az esemény utáni tabletta

Az esemény utáni tablettát sokan még ma is „kémiai abortuszként” emlegetik, pedig a tudomány szerint ez az elnevezés biológiailag teljesen hibás. A sürgősségi fogamzásgátlás nem a megtermékenyített petesejtet támadja, hanem a hormonok nyelvén beszélve egyszerűen „elhalasztja” a peteérést, amíg a veszély el nem múlik. Mi zajlik le a női szervezetben a tabletta bevétele után, és miért kulcsfontosságú az időfaktor a nem kívánt terhesség megelőzésében?

Offline

Melyik hegység csúcsa a Matterhorn? Hegyek nehéz kvíze

Földrajzórán nem csak a hazai tájakat kellett ismernünk, gyakran még vaktérképen is be kellett jelölnünk a határainkon kívül fekvő nevezetes helyeket. Kvízünkben ezúttal Európa ismert hegységeivel kapcsolatos tudásod tesztelheted.

Testem

Ha ezeket eszed, megnő a korai halál esélye

Az ultrafeldolgozott élelmiszerek szerepe az étkezésben egyre nagyobb, mivel könnyen elérhetőek, olcsók és sokáig eltarthatók. Azonban egyértelmű összefüggés mutatható ki ezen ételek fogyasztása és a megnövekedett szív- és érrendszeri kockázatok, valamint az ezekből fakadó korai halálozás között.

Offline

Kijátszotta a cenzúrát: titokban tanította feminizmusra a lányokat a szocializmusban a magyar írónő

A Kádár-korszakban a cenzúra mindent látott és mindent ellenőrzött, de volt egy terület, amit a rendszer bürokratái mélyen lenéztek és elhanyagoltak: a lányregényeket. Ezt a zseniális kiskaput használta ki Kertész Erzsébet, a „Csíkos könyvek” koronázatlan királynője. Miközben a kultúrpolitika azt hitte, a szerző csak ártatlan, romantikus történetekkel szórakoztatja a kislányokat, ő valójában a legkeményebb feminizmust, a női egyenjogúság és az önmegvalósítás eszméit csempészte be a gyerekszobákba Hugonnai Vilma vagy Szendrey Júlia sorsán keresztül.