Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
Ahogy öregszünk, egyre mozgalmasabbá válnak az éjszakáink, ami azzal jár, hogy egyre kevésbé alszunk mélyen. Ez pedig káros hatással van a testi és lelki egészségünkre is.
Ahogy öregszünk, a nyugodt éjszakáinkat egyre többet zavarja meg az álmatlanság, a mosdólátogatás gyakoribb igénye, illetve egyéb olyan apróságok, melyek hatására szép lassan elveszítjük a fiatalon megszokott mély, pihentető alvás képességét. De ez nem is baj, hiszen minél idősebbek vagyunk, annál kevesebb alvásra van szükségünk. Vagy mégsem?
Egy friss kutatás alapján úgy tűnik, hogy azok a tényezők, amik az éjszaka folyamán megzavarják a pihenésünket, az idő előrehaladtával egyre jobban veszélyeztetik a mentális és testi egészségünket – írja a Professor Health.
Komoly problémák az alvászavarok miatt
A Kaliforniai Egyetem kutatói szerint az idősekre jellemző csökkent alvásmennyiség növeli a memóriazavarok, mentális és testi problémák kialakulásának kockázatát. Matthew Walker, az egyetem pszichológiai és idegtudományi professzora szerint
a legtöbb olyan időskori betegség, amely akár halálos végkimenetelű is lehet, oksági összefüggést mutat az alváshiánnyal.
Az élettartam meghosszabbítása érdekében jó munkát végzett a tudomány az elmúlt évtizedek során, de az alvás fontosságáról hajlamos volt megfeledkezni. Ha az alvás jelentősége is kellő figyelmet kap, újabb lépéseket tehetünk az egészségünk megőrzése érdekében.
Annak ellenére, hogy a romló alvási szokások nem annyira nyilvánvaló tünetei az öregedésnek, mint például a ráncok vagy az ősz hajszálak megjelenése, komoly következményei közé tartozik az Alzheimer-kór, szív- és érrendszeri betegségek, az elhízás vagy a cukorbetegség kockázatának növelése.
Bár az idősebb emberek kevésbé hajlamosak szakemberhez fordulni, ha mentális problémák és az alvászavarok egyéb tünetei jelentkeznek, számtalan kutatás eredménye szerint komoly hatást gyakorol a rossz alvás a kognitív képességeinkre.
Nincs csodaszer
A fiatalkori mély, nyugodt alvás romlása már a 30-as éveink körül elkezdődhet, ennek következtében pedig a kognitív és fizikai megbetegedések tünetei már pár évvel később jelentkezhetnek.
Miközben a gyógyszeripar egy teljes iparágat szentel az alvást segítő szereknek, a szakértők fontosnak tartják felhívni a figyelmet arra, hogy a különböző tabletták nem helyettesítik megfelelően azokat az alvási ciklusokat, amelyekre az agynak szüksége van a megfelelő működéshez.
További kutatásokkal Walker és csapata azt vizsgálta, hogy az öregedő agynak nehézségeket okoz a mély alvást elősegítő, lassú agyhullámok létrehozása. Ezek a hullámok a felelősek a neurokémiai anyagok keletkezéséért is, melyek segítenek a mély alvás és az ébrenlét állapota közötti váltásban.
Az agyban ugyanazok a területek indulnak hanyatlásnak legkorábban, amelyek a mély alvásért lennének felelősek. Az öregedés a szemmozgás nélküli (non-rapid eye movement, NREM), valamint az ezzel járó, lassú hullámú alvásciklusok csökkenését eredményezi. Az egészséges, lassú hullámok segítik a rövid távú memória működését biztosító hippokampuszból a hosszú távú memóriánkért felelős prefrontális kéregbe eljuttatni az emlékeket és információkat. Sajnos mindkét típusú alvási hullám mértéke jelentősen csökken a kor előrehaladtával, ami feltételezések szerint összefügg a memória romlásával is.
Egy másik, az alvás romlásának következtében fellépő probléma az alvásunkat stabilizáló, ingerületátvivő anyagok termelésének csökkenése. Ezek a kémiai anyagok segítik a szervezetet az ébrenlét és az alvó állapot közötti váltásban. Ilyen neurokémiai anyag a galanin, amely elősegíti az alvást, valamint az orexin, ami segíti az éberséget.
Természetesen nem mindenkire van azonos hatással az öregedés, hiszen vannak, akiknél épp ellenkezőleg változik az alvási ritmusuk, és idősebb korukban egyre jobban alszanak.
Új megoldások nyomában
Kutatók az alvás minőségének javítása érdekében olyan módszereket keresnek, melyekhez nem kell gyógyszerek segítségéhez folyamodni. Ilyen lehetőség például az agyhullámok elektromos stimulációja, amely metronómként hat az agy ritmusának lelassítására.
A gyógyszertárban kapható alvást segítő szerek támogatása minden bizonnyal nagy kihívást jelent, hiszen szakértők egyetértenek abban, hogy ezek a tabletták nem jelenthetnek elsődleges megoldást az alvászavarokra, hiszen annak ellenére, hogy nyugtatják az agyat, nem a természetes alvást segítik elő. A szakemberek következő küldetése az időskori alvászavarok helyreállításához a megfelelő kezelés kialakítása. Ehhez azonban fontos figyelembe venni az alvás kultúrájának változásait, és nagyobb hangsúlyt fektetni az alvás minőségére ahelyett, hogy az alvással töltött órák száma lenne a központi kérdés.
Szakemberek szerint mind a mennyiséget, mind a minőséget kifejezetten fontos szem előtt tartani, ha javítani szeretnénk az alvási szokásainkon, ehhez pedig elég pár egyszerű dologra odafigyelni.
