Warren Berger harminc éve foglalkozik a kérdezés művészetével és tudományával. Gyönyörű kérdéseknek hívja azokat a mondatokat, amik egy összetett probléma szívéig hatolnak, illetve új megvilágításba helyeznek egy régi nehézséget. Ezek a kérdések az innováció gyökerei, a túlélés eszközei, a gondolkodásunk szervező elemei. Most öt kérdést mutat be neked, hogy jobb kérdezővé válhass.
Warren Berger foglalkozása megjelölésére a különös questionologist kifejezést használja, amit magyarul a kérdezológus szóval fordíthatunk. Berger ugyanis több évtizede kutatja a kérdezés természetét. Abban hisz, hogy a megfelelő kérdésfeltevésekkel jobb döntéseket hozhatunk, kreatívabbak lehetünk, ahogy a társas kapcsolatainkat is fejleszthetjük.
Warren Berger újságíróként régóta a The New York Times, a Wired és a Fast Company világhírű magazinok rendszeres szerzője. Idén jelent meg a The Book of Beautiful Questions c. könyve, amelyben gyönyörű kérdéseknek nevezi a minket előrevivő kérdéseket, amik tágítják a horizontunkat, új ötleteket adnak, produktívabbá tesznek minket.
Berger gyakran beszél munkájáról a legkülönbözőbb közönségek előtt: iskolákban, katonáknak, politikusoknak, de tartott már előadást a NASA-ban és hollywoodi ügynökségeknek is. Azt tapasztalja, hogy a kérdések mindenkit érdekelnek.
Szerinte, ha jó kérdezővé akarunk válni, nem Einsteinről vagy Szókratészről kell példát vennünk, hanem egy tipikus négyéves gyermekről. Az alábbiakban neked is segít visszatalálni ahhoz a rettenthetetlen és fantáziadús kérdezőhöz, aki kiskorodban voltál.
Hova lesz az a rengeteg kérdés, amit gyermekként felteszünk?
Berger a Harvard Egyetemen tevékenykedő gyermekpszichológus, Paul Harris kutatásait idézi, amikor azt hangsúlyozza, hogy
a négyéves gyermekek igazi kis kérdezőgépek: egy nap 300 kérdést is feltesznek.
A miért korszak lezárultával ez a képességünk aztán az iskolában folyamatos hanyatlásnak indul. Az intézményes oktatásban egyre inkább a helyes válaszokat díjazzák a pedagógusok, a gyermekek folyamatosan leszoknak a kérdések megfogalmazásától. A nonprofit Right Question Institute (Megfelelő Kérdés Intézet) szerint a napi több száz kérdésből kamaszkorra egy-két kósza érdeklődés, vagy még annyi sem marad.
Mi történik az agyunkban, amikor kérdezünk?
A kíváncsiság, a rácsodálkozás olyan pozitív érzelmi folyamatok, amik még több kérdést eredményeznek a jövőben. Ugyanis amikor érdekes kérdéseken gondolkodunk, az agyunk jutalmazással összefüggő területei aktiválódnak. Charan Ranganath idegtudós szerint
a kérdéseken való töprengés az elme csiklandozása.
Miért fontos, hogy visszataláljunk a kérdéseinkhez?
A gyermekek kíváncsiságát nem nyomja el az a felgyülemlett tudás, aminek óhatatlanul részei a sablonok, a sztereotípiák, az előítéletek is. A gyermek tudata egyszerre nyitott és terjeszkedő, szeretne minél többet érteni önmagáról, az emberek közötti kapcsolatokról, a világról. Ha ápolni tudjuk magunkban ezt a működésmódot, akkor az élet kihívásaival találkozva új megoldási módokra bukkanhatunk. Azon túl, hogy a kérdezés mindenféle innováció kiindulópontja, azért is fontos, mert az internet világában válaszokat találni nem nagy kunszt.
A megfelelő kérdésfeltevések viszont az egész gondolkodásunkat szervezni tudják.
Ezért is elengedhetetlen, hogy visszaállítsuk a kérdések értékét: a saját életünkben, az emberi kapcsolatainkban és a társadalomban egyaránt. Kezdd például azzal, hogy elgondolkodsz az alábbi 5 izgalmas kérdésen.
1. Bevállalom, hogy naivnak nézzenek?
A négyéves gyermekek egyik szuperereje, hogy naivak, nem érdekli őket, hogy mások ehhez mit szólnak. Kötetlenül tesznek fel kérdéseket alapnak tekintett dolgokról, egy pillanatig nem jönnek zavarba emiatt. Semmit sem kell azért csinálnunk, mert így szoktuk meg. Semmit nem kell azért gondolnunk, mert a körülöttünk élők többsége ilyen nézeteket vall. Semmit nem kell előre tudnunk, semmit sem ciki megkérdezni.
2. Olyan kérdéseket is fel merek tenni, amikre nincsenek azonnali válaszok?
Azok az erőteljes kérdések, amik valóban megváltoztathatják az életedet, nem intézhetők el egy pár másodperces Google-kereséssel. Ezekkel a kérdésekkel együtt kell élnünk, néha hosszú évekig, és időről időre dolgoznunk kell rajtuk.
3. Hajlandó vagyok eltávolodni attól, amit már tudok?
A szakértelemmel semmi baj nincs, csak az, ha elkényelmesedünk benne. A jó kérdező egyben fáradhatatlan tanuló is, akinek nem lankad a kíváncsisága a választott területe, a világ történései, a saját és mások élete iránt. Nem a jól begyakorolt, biztos tudásra utazik, hanem annak árán is képes elsajátítani új dolgokat, hogy ez kezdetben a teljesítménye csökkenéséhez vezethet.
4. Nyitott vagyok arra, hogy beismerjem a tévedéseimet?
Ahhoz, hogy a megfelelő kérdéseket tudjunk feltenni, sok nézőpontból kell megvizsgálnunk egy jelenséget. Ha csak a saját nézőpontunkat erősítő véleményeket keresünk, az szűklátókörűséghez vezethet, tovább mélyíti az emberek közötti szembenállást. Felelős vezetőként éppen ezért fontos a demokratikus működésmód biztosítása, a kiegyensúlyozott tájékoztatás, a másokat is kérdésekre ösztönző folyamatos párbeszéd fenntartása.
5. Hajlandó vagyok megállni és elgondolkodni?
A Nobel-díjas pszichológus, Daniel Kahneman lassú gondolkodásnak (slow thinking) nevezi a szándékos erőfeszítéseink hatására létrejövő kogníciót, amely jobb döntésekhez, választásokhoz, cselekvésekhez vezethet minket. Lényeges, hogy egy kihívással szembesülve le tudj lassítani, és feltedd magadnak a következő kérdéseket: Mi az, amit ezzel valójában szeretnék elérni? Mi az oka annak, amit igazából érzek?
Ha nem menekülsz a magány elől, hanem konstruktívan tudsz időt tölteni önmagaddal, olyan kérdésekkel is szembenézhetsz, amiket eddig igyekeztél elkerülni.
