Tényleg javul a látás a sárgarépától?

Olvasási idő kb. 2 perc

A szülők mindenre képesek, ha egészséges dolgokat szeretnének az embergyerek torkán lenyomni. Ugye te is sokáig meg voltál győződve, hogy ha sok spenótot eszel, olyan erős leszel, mint Popeye, ha napi egy almát elrágsz, nem betegszel meg, és ha sok répát ropogtatsz, jól fütyülsz, és a sötétben is élesen látsz majd?!

Bár a fenti jóslatok maradéktalanul nem is teljesültek, a karottapropaganda például nem nélkülözött minden valóságalapot. A BrainStuff podcastjában annak járt utána, igaz-e, hogy a sárgarépa-fogyasztás jót tesz a szemnek.

Mi a jó répában?

Amellett, hogy egy zsenge sárgarépa önmagában is nagyon finom, sütőben megsütve, köretként vagy krémlevesként meg simán vetekszik például az édesburgonyával vagy a sütőtökkel, még hasznos anyagokkal is tele van. Az antioxidánsok és ásványi anyagok említése mellett a sárga színt is adó anyagot, a béta-karotint kell kiemelni, ha a látásjavító hatás nyomában járunk. Szervezetünk ebből a molekulából A-vitamint állít elő, mely aztán segít egy csomó betegség megelőzésében, hiánya pedig farkasvaksághoz, bőr- és hajproblémákhoz vezethet.

Azta!, akkor tényleg javítja a látást?

Ez a megfogalmazás sajnos túlzó: egy egészséges embernek nem lesz jobb a látása attól, ha répát eszik. Viszont  az biztos, hogy a szem A-vitamin-hiányból eredő problémáit valóban segíthet kezelni a répa – lassíthatja például a szem időskori romlását is. Vagyis rágd bátran, ha szemed (és bőröd) egészségét szeretnéd megőrizni, de azt ne reméld, hogy leteszed a szemüveget, vagy felvesznek a légierőhöz, amint átmész Tapsi Hapsiba.

És mikor kezdtek tódítani a szülők?

Igazából nem a szülők kerítettek túl nagy feneket a répának. A sárgarépa köré kerekített sztori szálai állítólag a második világháború idejébe és az Egyesült Királyságba vezetnek. Annak, hogy elterjesztették, hogy a Királyi Légierő pilótáinak a sok sárgarépától lett jobb a látásuk, két oka is volt. Az egyik, hogy ezzel a fedősztorival próbálták a németek előtt titokban tartani, hogy új, és sokkal hatékonyabb radartechnikát vezettek be, másrészt a sárgarépát (melyet olcsón és egyszerűen termeszthettek még saját otthonukban is a britek) is szerették volna megmarketingelni egy kicsit. Az élelmiszer- és például cukorhiány idején jól jött ez az olcsó zöldség, melyből cukor nélkül lehetett élvezhetően édes felfújtat, pudingot készíteni. Ha meg még a látás is javul tőle, biztosan szívesen eszik majd az emberek is – gondolták. 

Femina klub esemény

A bennünk élő nők - Hol az egyensúly a megfelelés és az önazonosság között?

A 21. századi nő minden szerepben helyt áll: dolgozik, édesanya, társ, barát, gondoskodó, és közben próbál önmaga is maradni. Hogyan lehet lavírozni a rohanó mindennapok, a teljesítménykényszer és a saját lelki békénk között? Hogyan találjuk meg az egyensúlyt szerepeink között? Erős Antónia és Pokorny Lia beszélgetnek június 1-jén a MOMkultban arról, mit jelent ma nőnek lenni: hogyan lehet egyszerre helyt állni a munka, a család és a saját vágyak világában, miközben megőrizzük önmagunkat, belső erőnket és harmóniánkat.

Biztosítsd be a helyed most!

hirdetés

Balázs Barbara
Balázs Barbara
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Ez a 8 legjobb alapanyag tavaszi fáradtság ellen

A tavaszi fáradtságot a test energiaszintjének csökkenése okozza. Ha szeretnél tennie ellene, érdemes friss, szezonális, magas tápanyagtartalmú zöldségeket és gyümölcsöket fogyasztanod. Ilyen például a rukkola, a spenót, a spárga vagy éppen az eper.

Önidő

8 varázslatos égi jelenség májusban, amit szabad szemmel is láthatsz

Május második felében több látványos csillagegyüttállást láthatunk az égen. A Hold a Marssal, a Szaturnusszal, a Vénusszal és a Jupiterrel is találkozik majd. A legtöbb jelenséghez nincs szükség komoly felszerelésre, elég egy tiszta égbolt, egy jól belátható horizont és néhány nyugodt perc.

Testem

Lázad a gyereked? A szakértők szerint hiba, ha leszidod

A legtöbb szülő rémálma az a pillanat, amikor az addig angyali gyermeke hirtelen „nem”-et mond mindenre, csapkodni kezd, vagy látványosan szembeszáll az akarataival. Ilyenkor könnyű rásütni a bélyeget: „rossz gyerek”, „neveletlen” vagy „direkt hergel”. A pszichológusok szerint azonban óriásit tévedünk, ha a gyermekkori lázadást puszta rosszaságnak tartjuk. Sőt, ha ilyenkor csak büntetéssel és fegyelmezéssel reagálunk, éppen a gyerek fejlődésének egyik legfontosabb mérföldkövét tapossuk el.