Mesterséges adalékanyagoktól és tartósítószerektől félünk, közben pedig bátran használjuk őket a konyhában.
Egy országos kutatásból az derült ki, hogy a magyarok félnek a tartósítószertől, az adalékanyagoktól, közben meg azt sem tudjuk, hogy mik azok, sőt más néven előszeretettel szórjuk otthon a minden mentes ételeinkbe. De még mielőtt mindenki a szívéhez kapna és sírva szórna a kukába mindent, amit önszántukból még a legyek se köpnének be, inkább járjunk utána, hogy miért tévedünk, amikor az első E betűnél elhajítunk a boltban egy terméket.
E-500 nátrium-hidrogén karbonát
Ha most ezt olvasva fujjolásra biggyedt a szád, akkor el kell árulnunk, hogy ez nem más, mint a sütőpor. Eldobod a terméket ha meglátod az összetevők listáján az E-300 feliratot? Pedig az maga a C-vitamin, amiért egyébként elég sokat fizetsz influenzaszezonban a gyógyszertárban. Vagyis attól, hogy az élelmiszerek nem vízből, növényekből és gyümölcsökből állnak, még nem a Sátán művei. Sőt nem is kell feltétlenül félni mindegyiktől, csak tudni kell, hogy mi mit jelent.
Adalékanyag és tartósítószermentes főzés a konyhában
Mesterséges aroma? Az én konyhámban? Soha! - A Coca-Cola Magyarország megbízásából készült országos reprezentatív kutatásból az derült ki, hogy a magyar felnőtt fogyasztók egyharmada gondolja úgy, hogy az otthoni ételkészítés során nem használ élelmiszeripari adalékanyagokat, vagyis aromát, ízfokozót, állományjavítót vagy térfogatnövelőt. Ha viszont azt kérdezik meg tőlük, hogy vanilincukrot, sütőport vagy ételízesítőt használ-e, akkor már teljesen másak az arányok.
A gyakorlatban ez úgy nézett ki, hogy megkérdezték, hogy sütés-főzés vagy befőzés során használnak-e különböző kategóriákat. A válaszadók 45 százaléka használ tartóstószert például a befőzésnél, 43 százalékuk aromákat, 42 százalék sűrítőanyagot, 31 százalék ízfokozókat. 34 százalék pedig azt állította, hogy semmi ilyesmi nem jut át a konyhája küszöbén. Ha most azt gondolod, hogy utóbbiba te is beletartozol akkor gondold át újra.
Mitől áll el a gyümölcslé?
A vásárláskor befolyásol minket az is, hogy a termékben van-e tartósítószer, ezért megkérdezték a kutatás során azt is, hogy az emberek szerint mitől áll el a gyümölcslé olyan sokáig a polcokon felbontás nélkül. Nos, nem meglepő módon a válaszadók közel fele tippelt arra, hogy a tartósítószerek miatt, néhányan pedig a cukrot, a magas savtartalmat és génkezelt gyümölcsöket is okolták, pedig egyik sem igaz. A valóságban az aszeptikus, csíramentes csomagolástechnológia és a pasztőrözés a megoldás.
Nem vagyunk tisztában azzal, hogy mi mit jelent
Aztán kissé pontosították a kérdést. Az előző körben a megkérdezettek nagyjából 90 százaléka állította, hogy ő nem szokott térfogatnövelőt használni az otthoni sütésnél. Viszont ha úgy kérdezték, hogy sütőport, ami egyfajta térfogatnövelő, használnak-e, a válaszadók 80 százaléka válaszolt igennel.
Hasonló a helyzet az ízfokozókkal is, amiről 70 százalék állítja, hogy nem használja, mégis a megkérdezettek 60 százaléka felel igennel, ha az a kérdés, hogy leveskockát, húspácot vagy ételízesítőt használnak-e. Egyébként a legtöbben hozzáadott aromát használnak, a megkérdezettek 81 százaléka használja, és itt már csak 8 százalék állította, hogy ezeken kívül se citromlé, se ecet, se szódabikarbóna, se keményítő, se semmi nincs a konyhájában, vagyis szigorúan véve a legtöbben a hétköznapi életben simán használjuk azt, amitől egyébként félünk, ha egy termék csomagolásán látjuk. Pedig nem kellene tőle megijedni, senki sem mondja azt, hogy minden adalékanyag jó, csak azt, hogy nem kell mindtől annyira félni, amennyire ezt sokan teszik.
Tudatosak vagyunk
Az jó eredménynek számít, hogy tízből hat felnőtt megnézi az élelmiszercímkéket, és a cél pont ezért az lenne, hogy minél többen tegyenek így, miközben tudják is, hogy mi az, amitől aggódni kell, és mi az, amitől nem. Érdekes, hogy legjobban az állományjavítóktól félünk, viszont az édesítőszereket elfogadjuk.
