Hiába diagnosztizáljuk magunkat otthon, az még kevés a gyógyuláshoz

Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

Milyen állapotokra vagy betegségekre tudjuk magunkat otthon szűrni? Egyáltalán mennyire megbízható egy gyorsteszt? És milyen kockázatai vannak, ha az orvostól függetlenül, önkényesen ítélkezünk az egészségünkről?

Harminc évvel ezelőtt még az utazási irodák intézték a nyaralásainkat, az áruházi eladók segítettek kitalálni, mire van szükségünk és azonnal orvoshoz fordultunk, amikor fura tüneteket észleltünk magunkon. Ehhez képest ma már egyedül is simán elboldogulunk, hiszen online hamar letudhatunk egy rakás teendőt, ráadásul már orvoshoz szaladgálás helyett is van gyorsabb és egyszerűbb megoldás: az öndiagnosztika. Szakértő segítségével összegyűjtöttük, hogy mi mindent érdemes tudni az önellenőrző eszközökről.

Mivel minden, korunkra jellemző gyors, innovatív megoldásra nő az igény, ma már az orvostudományt, a gyógyszertudományt és ezek határterületeit is érintik az életünket leegyszerűsítő technológiai újítások. “Tényleges haszna egyrészt a sürgősségi betegellátásban, a betegágy melletti és egészségügyi személyzet által alkalmazott gyorsteszteknek van, másrészt olyan területeken, ahol az orvos házhoz megy, például a kevésbé fejlett országokban egy Ebola-szűrés esetében” - nyilatkozta a Díványnak dr. Miseta Ildikó kórház-klinikai gyógyszerész rezidens.

Hogy működnek?

Analitikai szempontból két nagy csoportba sorolhatók a gyorstesztek: “a nominatív (igen/nem) típusú tesztek be vannak állítva egy határérték-érzékelésre, amely felett mondjuk igen (pozitív), alatta pedig nem (negatív) eredményt jeleznek. A legtöbb immunkromatográfiás elven, vagyis antigén-antitest kötődésen alapul. Ilyenek a terhességi vagy az ovulációs tesztek, a drogtesztek, valamint a baktérium és vírus jelenlétét kimutató tesztek. Más eszközöknél, például a a vizelettesztcsíkoknál más kémiai folyamat, redoxireakció játszódik le. A másik fő csoportba a numerikus tesztek tartoznak, amelyek egy szám(szerű) értéket mutatnak ki. A három legismertebb ezek közül a vércukorszintmérő, a koleszterinszintmérő és az INR-mérő teszt. Fontos tudni, hogy a vércukorszintmérő és a véralvadásgátló gyógyszerek hatását mérő INR-meghatározó készülékeknek igazoltan élettartamot növelő hatása van, mivel alkalmazásuk nemcsak a beteg életminőségét javítja (gyors beavatkozási lehetőség gyors mérés után), hanem növelik egyes betegcsoportok gyógyszeres terápiához való hűségességét” - magyarázta dr. Miseta Ildikó.

Az első lépések

A teszt megvásárlásával elkerülhető az orvosi kivizsgálás/ellenőrzés? Indokolt-e a teszt? A szakemberek szerint először is ezeket a kérdéseket kell feltennünk magunknak, sokszor ugyanis nincs elég tünet vagy kockázat ahhoz, hogy megbízható eredményt adjon egy készülék. “Ha a teszt jár valamilyen haszonnal, akkor bátran lehet használni, de az eredményről mindenképpen ajánlott konzultálni. Vásárlás előtt pedig bizonyosodjunk meg róla, hogy megfelelő helyről szereztük be az eszközt: legyen rajta nem lekaparható CE-jel és mellette egy négyjegyű kód. Hacsak nem teljes bizonyossággal egy ellenőrzött, hiteles, például gyógyszertári honlapról van szó, lehetőleg ne az interneten szerezzük be az egészségügyi termékeket” - figyelmeztet a gyógyszerész.

“A gyorstesztek hamisítása könnyű, a termékekről pedig nemzetközi átfogó adatbázis nincs, így gyakorlatilag egy szélmalomharc ezek nyomonkövetése, amíg nem szigorítják a bejelentésükkel kapcsolatos jogszabályokat. Az EU-n belül a szabad termékáramlást azonban a szabályok lazítása segíti elő. Jó követendő példának tartom az Egyesült Államok-beli mintát, ahol az illetékes hatóság szűri ezeket a gyorsteszteket, és támpontot ad az otthon ajánlottan használható gyorstesztekkel kapcsolatosan. Például sok bakteriális fertőzésre vagy ételintoleranciára nem ajánlanak a laikusoknak önellenőrző eszközöket az FDA honlapján, mivel annyira összetett vizsgálati tényezők és okok lehetnek egy-egy teszt pozitív vagy negatív kimenetelét illetően, hogy az eredmény sajnos nem megbízható” - fűzte hozzá a gyógyszerész.

És azt gondoltad volna, hogy egy székletvér teszt egy fogmosáskor enyhén vérző fogínytől is lehet pozitív? Ezek vásárlása egyrészt a körülményes alkalmazás, másrészt a nem specifikus mutató miatt megfontolandó. (Minél specifikusabb egy kimutatandó érték - azaz az adott betegségre/állapotra vonatkozóan jellemzőbb -, annál kisebb az ál-értékek valószínűsége. Ha viszont egy vizsgált paraméter, mondjuk a vér nem specifikus - tehát sok okozója lehet a jelenlétének, nő az esély a gyorsteszt ál-értékeire.)

De akkor mennyire hihetünk a gyorsteszteknek?

Az, hogy mennyire pontosak az eredmények, nagyrészt a felhasználótól függ, vagyis attól, hogy betartjuk-e az előírásokat, hiszen adott esetben diétázni is kell vagy csökkenteni a folyadékbevitelt egy-egy teszt elvégzése előtt. De olyan önellenőrző teszt is van, amit egy bizonyos napszakban ajánlott elvégezni. “Sokan nem tudják, hogy a terhességi tesztek gyakran ígért 98-100%-os érzékenysége a menstruáció elmaradása után két héttel garantálható – még a pár napos menzesz-késedelem esetén jó eredményt ígérő teszteknél is” - mondta dr. Miseta Ildikó. A másik tényező, hogy jól értelmezzük-e az eredményt. “Sajnos sok tesztnél az ígért érzékenység vagy fajlagosság egy kis elemszámú, idealizált csoporton lett tesztelve, akik nem reprezentatív mintát képviselnek. Ezért fordulhat elő ál-negatív vagy ál-pozitív eredmény mondjuk egy olyan személynél, aki a betegséget tekintve alacsonyabb kockázati osztályba sorolható. Sokszor nehéz megállapítani azt is, hogy mi vezetett az ál-eredményhez, mert mint minden műszernél, a gyorsteszteknél is lehet számolni pontatlansággal, de ez a ritkább eset” - tette hozzá.

És ha kimutatja, hogy baj van?

Akkor az első számú szabály, hogy pánikba esés helyett forduljunk orvoshoz vagy gyógyszerészhez és együtt gondoljuk át, hogy indokolt-e a teszt újbóli elvégzése, vagy szükséges-e további kivizsgálás. Az öndiagnosztika egyébként sem azt jelenti, hogy teljesen függetlenedni kell a szakemberektől, hiszen komoly kockázatai is vannak annak, ha önkényesen állunk neki gyógyítani magunkat.  

Önmagában nem elég

Dr. Miseta Ildikó szerint orvosi egyetem - és szakvizsga - nélkül diagnózist felállítani magunknak igen kockázatos. “Ezek a tesztek nem alkalmasak erre - még klinikai dolgozó kezében sem -, de nem is ez a céljuk, hanem az, hogy egy gyors szűrési lehetőséget biztosítsanak, amihez nem kell kórházi környezet. Fontos, hogy akár pozitív, akár negatív egy teszt eredménye, mindig dokumentáljuk azt és lehetőleg mielőbb konzultáljunk róla egy szakemberrel” - javasolja a gyógyszerész.

Persze nemcsak fizikális problémákra, hanem online elérhető kérdőívek segítségével pszichés állapotokra is tudjuk magunkat szűrni. Ezek a tesztek természetesen nem a személyiség egészét vizsgálják, pusztán abban segíthetnek, hogy tájékozódjunk mindennapi életünk bizonyos területeiről, aktuális érzelmi állapotunkról. Dr. Srini Pillay, a Harvard Medical School pszichiátria professzora szerint nem árt vigyázni az online kérdőívek kizárólagos alkalmazásával, mert könnyen félrediagnosztizálhatjuk magunkat, ha figyelmen kívül hagyunk fontos részleteket. “Azok például, akik hangulatingadozással küzdenek, hajlamosak egy online öndiagnózis alapján azt gondolni, hogy mániás depresszióban vagy bipoláris zavarban szenvednek, holott a hangulatingadozás számos klinikai eset - például a borderline személyiségzavar vagy a súlyos depresszió - tünete lehet. Az öndiagnosztika egyik legnagyobb veszélye, hogy a pszichiátriai szindrómaként megjelenő problémák azonosítása mellett feltáratlan maradhat a valódi ok: a pánikzavar hátterében például pajzsmirigy-túlműködés vagy szívritmuszavar is állhat, bizonyos agydaganatok pedig személyiségváltozással, pszichózissal vagy depresszióval járhatnak. Ha tehát valaki szakember véleményének kikérése nélkül OTC gyógyszereket kezd szedni a saját maga által diagnosztizált depressziójára, lehet, hogy egy komoly klinikai problémát hagy feltáratlanul” - írja Pillay a Psychology Today oldalon.