Tények és tévhitek a változókorról

Zanza!

Kamaszlányként még az első menzesztől tartunk, negyven fölött pedig már inkább attól, hogy végleg elmarad, ami ugye, a változókorral járó tünetek egyike. De fel lehet-e egyáltalán készülni rá, és ha igen, hogyan? Szakértőkhöz fordultunk, hogy tisztázzunk néhány félreértést.

Nem csak 40 fölött kezdődhet

Azt, hogy egy nő mikor lép a változókorba, egyrészt a genetika határozza meg, másrészt pedig az életvitel, hiszen a hormonháztartás egészséges működését a kiegyensúlyozott étkezés és a rendszeres, de nem túlzásba vitt sport biztosítja.„Magyarországon átlagosan az 51. életévben múlik el a menstruáció, de ez igen széles határok között változhat. Fontos kiemelni, hogy kórosnak, korai változókornak tekintjük, ha a hormontermelés a 45. életév előtt áll le, mert ilyenkor a változókor szövődményei gyakrabban és erősebb tünetekkel jelentkezhetnek. Az is előfordul, hogy művileg áll be a menopauza, ami akkor történik, ha egy adott betegség miatt mindkét petefészket el kell távolítani vagy olyan sugárkezelést illetve kemoterápiát kap a páciens, ami leállítja azok működését” – nyilatkozta a Díványnak Dr. Tömösváry Zoltán, a Madách 11 Rendelő szülész-nőgyógyász szakorvosa.

A változás oka...

...hogy a petefészek aktivitása fokozatosan csökken, egyre kevesebb ösztrogén termelődik. A hormonszintek változásával az egész szervezetet érintő tünetek alakulnak ki, amelyek egy része átmeneti, másik része hosszabb távon fennmarad. Manapság a nők, a várható élettartamuk növekedésével csaknem életük egyharmadát a menopauza, vagyis az utolsó ciklusos menstruáció elmaradása után élik le.

A férfiak ugyan életük végéig nemzőképesek, de náluk is létezik a klimax: ahogy múlnak az évek, a herék egyre kevesebb tesztoszteront termelnek. Ez a csökkenés sokkal lassabb és fokozatosabb, mint a nők ösztrogénszintjének hirtelen, mintegy öt év alatt bekövetkező zuhanása. Ezért van az, hogy a férfiak változókorának tünetei kevésbé feltűnőek.

Nincs értelme másokéhoz mérni a panaszainkat

A folyamat mindenkinél máshogy zajlik, nem varázsütésre következnek be a testi és lelki változások. „Sok nőnél akár több hónapos kihagyás után újra meg-megindul a menzesz. Ha viszont több mint egy év után jelentkezik hüvelyi vérzés vagy annak jellege nem szokásos (erős, darabos vagy fájdalmakkal jár), akkor mindenképpen fel kell keresni egy nőgyógyászt, aki ultrahang vizsgálattal, illetve szükség esetén méhnyálkahártyából történő mintavétellel kizár bizonyos betegségeket. A vérzés elmaradása mellett leggyakrabban hőhullámok, hangulatingadozás, alvászavar, éjszakai verejtékezés, libidócsökkenés, hüvelyszárazság és memóriazavar jelentkezik, de hosszabb távon súlyosabb következmények is kialakulhatnak” – tette hozzá a szakértő.

shutterstock 292654031

Aztán jól elhízunk?

„A menopauzát követően szinte mindenki átalakul, de ez nem feltétlenül elhízást, hanem centrális típusú súlynövekedést jelent, vagyis azt, hogy a törzsre, a mellekre vagy a felkarra tevődnek át a kilók. Ezt a fajta súlygyarapodást csak nagyon komoly diétával és rendszeres testmozgással lehet kompenzálni, és még az sem minden esetben eredményes. Sajnos a klimaxba lépett hölgyeknél gyakori, hogy a testükön létrejött változást látva, és a többi tünettel együtt járó pszichés terheléssel az evésben találják meg a kiutat, amivel csak tetézik a helyzetet” – figyelmeztet Dr. Rucz Árpád, a Róbert Károly Klinika szülész-nőgyógyász főorvosa.

A szexnek is annyi?

„A női szervezet és a női nemi szervek ösztrogén hiányában megváltoznak: a bőr ráncosodik és könnyen kiszárad, a haj töredezetté, a hüvelynyálkahártya pedig szárazzá és érzékennyé válik. A szexuális együttlétek ezért fájdalmassá válhatnak, de a libidó csökkenése és a test átalakulásával járó önértékelési problémák is nagy mértékben hozzájárulnak ahhoz, hogy a menopauzában lévő hölgyek kerülik a nemi érintkezést” – magyarázza Dr. Rucz Árpád. Megfelelő hormonhelyettesítő készítményekkel azonban a szexuális élet fenntartása sem jelenthet gondot. (Ezekről alább bővebben is lesz szó.)

Anyaságról viszont ilyenkor már nincs értelme álmodozni, hiszen a ciklusos vérzés elmaradása azt jelenti, hogy nincs peteérés és tüszőrepedés, tehát nincs megtermékenyítésre alkalmas petesejt sem, vagyis a teherbe esés fizikailag képtelenség. „Ugyanakkor ötven éves kor előtt, főleg, ha valakinél korán, 45 éves kornál hamarabb jelentkezett a menopauza, szükséges valamilyen formában védekezni, mert ovuláció még előfordulhat” – fűzte hozzá a szakember.

Lehetséges veszélyek

A tartós hormonhiányos állapot súlyosbíthatja többek között a vizelettartási zavart, sőt csontritkuláshoz vezethet, valamint megemelkedhet a szív- és érrendszer betegségek kockázata is. Ezért nagyon fontos, hogy a változókorban is rendszeresen járjunk nőgyógyászati és kiegészítő vizsgálatokra.

„Súlyos esetben a tünetek olyan erősek lehetnek, hogy krónikus fáradtság alakul ki, amelynek eredménye, hogy az illető eljut a testi és szellemi tűrőképességének a határára. Sokan csak ilyenkor fordulnak nőgyógyászhoz, belgyógyászhoz vagy pszichiáterhez, pedig nagyon fontos a lehetséges kockázatok megelőzése. Ösztrogén hiányában ugyanis jelentősen megnő a szív és érrendszeri betegségek gyakorisága, ami a testsúly-gyarapodással is szoros összefüggésben van. A szívinfarktus és a stroke elfordulása ebben az életkorban körülbelül olyan gyakorivá válik, mint a férfiaknál, míg fiatalabb életkorban a nőknél sokkal ritkábbak ezek az elváltozások. Az ösztrogéntermelés csökkenésének másik jelentős kockázati tényezője a csontritkulás kialakulása, amely előbb-utóbb minden nőt érint, az azonban egyéntől függ, hogy milyen mértékben. Mivel ösztrogén hiányában a vesében nem történik meg a kalcium visszaszívódása, megindul a csontvesztés, vagyis oszteoporózis alakul ki” – fejtette ki Dr. Rucz Árpád.

shutterstock 84057781

Mindenre van megoldás

Vannak, akik szinte meg sem érzik a menopauzát, sok nő azonban hónapokig vagy évekig szenved a hormonváltozások miatt, de szerencsére az ő helyzetük sem reménytelen. „Tüneti kezelésként sok minden javíthat az állapoton. A hőhullámok enyhítése érdekében ajánlott a hálószobát lehűteni, klimatizálni, vizelettartási zavar esetén rendszeresen intimtornázni, hüvelyszárazságra pedig helyi alkalmazású síkosítót érdemes használni. A változókorra összeállított vitaminkészítményeken kívül a gyógynövények közül azok az igazán hatékonyak, amelyek úgynevezett fitoösztrogént, azaz növényi eredetű, hormonszerű hatással bíró hatóanyagot tartalmaznak. Súlyos panaszok esetén, orvosi felügyelet mellett, kellő kivizsgálás után hormonpótló kezelést szoktunk adni, ami sok formában alkalmazható: lehet szájon át beszedhető tabletta, bőrtapasz, gél, bőrön át felszívódó spray vagy akár éhen belüli hormonleadó rendszer, illetve ezek kombinációja. A kezelést természetesen nem az idők végezetéig, hanem haszon-kockázat mérlegelés alapján meghatározott időtartamra vezetjük be” – mondta Dr. Tömösváry Zoltán. „Nagyon fontos a korrekt onkológiai éberség, ami azt jelenti, hogy a terápiát évenkénti citológiai vizsgálat és mammográfiás emlővizsgálat kell, hogy kísérje” – tette hozzá Dr. Rucz Árpád.

Tényleg ártalmasak a vényköteles hormonhelyettesítő gyógyszerek?

Mint minden gyógyszernek, a hormonpótlásnak is lehetnek mellékhatásai. Indokolt esetben, kontrollált körülmények között azonban a kezelés haszna meghaladja ezeket a kockázatokat. „Amellett, hogy rizikót is jelenthet, a kezelésnek a szubjektív állapotjavulás mellett további kimutatható jótékony hatásai is vannak: csökken a csonttörések száma, a szív-érrendszeri megbetegedések kockázata, valamint a bélrendszeri daganatok előfordulása is” – tette hozzá a nőgyógyász.

Nem tartani kell a változókortól

Hanem inkább felkészülni érdemes rá, rendszeres mozgással, diszkrét diétával és megfelelő gyógyszeres kezeléssel ugyanis megelőzhetjük, vagy legalábbis enyhíthetjük a kellemetlen panaszokat.

Blogmustra