Ha kimarad egy edzés, a falat kaparom!

Zanza!

Játszunk! Lépjen fel a közösségi oldalakra és számolja össze, hogy tíz perc alatt hány olyan hirdetéssel, poszttal találkozik, amely valamilyen módon az egészségtudatos életre hívja fel a figyelmet! Nos, összeszámolta? Jó eséllyel talált diétás recepteket, bikinikompatibilis tornagyakorlatokat és talán a planking-láz sem csengett le annyira, hogy ne találkozzunk egy-egy atombiztos, sokat ígérő hasizomgyakorlattal. Az egészséges, igényesen karban tartott test kultusza virágzik a paradox módon túlsúlyos és minden részletében egészségtelen életmódot folytató nyugati kultúrában. Az egészség értékként nevesül és tudatos követőkre talál, a test művelése pedig elengedhetetlen része az egészségtudatosságnak. Egy ilyen kétségbevonhatatlan érték mentén hogy lehet olyan áldásos tevékenységben hibát találni, mint a sport és a testedzés?

shutterstock 291041570

(Sz)ép testben ép lélek?

A római költőtől, Juvenalistól származik az elterjedt gondolat: ép testben ép lélek. Habár az idézet ebben a formában terjedt el, az eredeti megfogalmazás egészen másra utal, és nem arra, hogy a test tökéletessége együtt jár a lélek tökéletességével. Juvenalis valójában arra bíztat, hogy imádkozni nem érdemes másért, mint azért, hogy ép testben ép lélek lakjon. És valószínűleg tenni is ezért érdemes igazán! Az idők során az egészség és a szépség fogalma szorosan összefonódott, olykor azonban azzal találkozunk, hogy a szépségideál követése pont az egészséges életmóddal fordul szembe. A kóros soványságot is előidéző evészavarok, a túlzásba vitt szoláriumhasználattal leírható tanorexia, a testépítéshez igénybe vett szteroidok használata vagy éppen a testedzésfüggőség egyéb igényeket helyez előtérbe az egészséggel szemben. Míg a sport a test karbantartását szolgálja, a függőségbe hajló testedzés a fizikai egészség ellen hat és pszichés tüneteit tekintve is figyelemreméltó addiktológiai jelenség.

Mi áll a testedzés hátterében?

Valójában az is cáfolható, hogy testedzésfüggőség kizárólag a kisportolt test elérését helyezné kilátásba, hiszen szólhat magának a sporttevékenységnek a hedonisztikus alkalmazásáról is. Jellemző lehet az alacsony önértékelésre adott kompenzációs válasz a sporton keresztül, de emellett kevésbé a testképről szól az az elképzelés, mely a sporttevékenységgel járó endorfinszint-emelkedéssel magyarázza az euforikus hatást, és az így kialakulő függőséget. Érdemes megvizsgálni az érzelmeket, melyekből kivezet a túlzásokig hajszolt testedzés, vagy azokat érzelmeket, melyek vágyott állapotával kecsegtet a kontrollvesztett sporttevékenység. A részletes kórtörténet feltárása segít annak megértésében, hogy valóban fennáll-e a testedzésfügőség: mikor és hogyan vette kezdetét a testedzés,  milyen gyakorisággal zajlott a kezdetekben, milyen előnyökhöz juttatta a testedzőt, illetve mi és hogyan változott a szokás kapcsán az idők során.

Élsport vagy betegség?

Más viselkedési függőségekkel való összehasonlításban lényegesen nehezebb annak a határnak a meghúzása, ami az egészséges, jótékony hatású sportaktivitást elválasztja az addikciótól. Önmagában a sportaktivitás növelése (tolerancia), a tevékenység elmaradása kapcsán megélt hiányérzet (sóvárgás), az abbahagyás nehézsége, a sportra fordított idő túlsúlya egy profi sportoló életének velejárói lehetnek, ez esetben mégsem beszélünk feltétlenül betegségről. Függőségről akkor beszélhetünk, ha a testedzésből kifolyólag nyilvánvalóan zavart szenved a mindennapi életvezetés: a szociális kapcsolatok, a munkatevékenység gyakorlása, a testi és pszichés műkődés.

A fellépő „mellékhatások” ellenére fennmarad a tevékenység folyamatossága, a kontrollálás lehetséges kísérletei pedig többnyire sikertelennek bizonyulnak. Nem csupán maga a sporttevékenység, de annak hiányában a testedzés mentén rögzült gondolatok is eltávolítják az egyént élete egyéb feladatainak teljesítésétől. Mind a sóvárgás, mind az elvonási tünetek függőségre jellemző sajátosságai fennállhatnak, melyek az egyéb tünetekkel együttesen az addikció gyanúját erősítik. Kialakul a tolerancia, vagyis növelni kell az edzésidőt és a gyakoriságot ahhoz, hogy a kívánt hatás bekövetkezzék és megszűnjenek az elvonás tünetei,melyek közé tartozik a hangulatingadozás, az irritabilitáds, az alvászavar.

Mindezzel együtt testedzésfüggőség gyanújában érdemes kizárni más mentális zavarokat, melyek hasonló tünetekkel írhatóak le, ilyen például a testsúlykontrollt középpontba emelő anorexia nervosa, mely a betegség részeként magában foglalhatja az extrém mértékű testedzést. Emellett szóba jöhet a bipoláris zavar, az ADHD vagy az obszesszív-kompulzív zavar. Ugyankkor arra is látunk példákat, hogy a táplálkozási magatartás zavarai –köztük a már említett anorexia nervosa és a bulimia nervosa- együttjárnak testedzésfüggőséggel, ez a típusú komoriditás szükségessé teszi, hogy megkülönböztessünk elsődleges és másodlagos testedzésfüggőséget, attól függően, hogy evészavar fennáll-e párhuzamosan.

shutterstock 167065445

Leépülés helyett felépülés

Habár a diagnosztikus rendszerek nem nevesítik a testedzésfüggőséget –így a DSM-V sem- az addiktológia rámutat azokra a sarokpontokra, melyek a kényszeres testedzést, vagy más megfogalmazásban az excesszív testedzést elhelyezik a viselkedési addikciók palettáján. Számos kérdőív és skála segíti az egyéni jellemzők feltárását, köztük sportágra specifikusan kialakított mérőeszközök is. Különösen nehéz betegségbelátást kialakítani egy olyan tevékenység kapcsán, mely önmagában véve inkább hasznos és értékes, mintsem káros. Ez is oka annak, hogy nem a tevékenységben keresendő a hiba, hanem a végrehajtás mikéntjében.

A felépülés során nem elvárt a teljes absztinencia, sokkal inkább a motivációk felismerése, a funkciókhoz kötött aktivitások gazdag és élvezhető repertoárjának kialakítása. Más függőségekhez hasonlóan a kognitív viselkedésterápia hatékony módszere lehet annak, hogy a problémaviselkedéshez vezető automatikus gondolatok lelepleződjenek és átalakuljanak. Szintén eredményre vezethet a mindfulness tréning, mely a tudatos jelenlétre, az aktív figyelemre és tapasztalásra összpontosít. Érdemes tehát lefújni a port Juvenalis eredeti elképzeléséről, és egységre törekedni test és lélek kapcsolatában.

Írjon nekünk!

Segítségre, tanácsra van szüksége? Kérjük, írjon nekünk a divanycoach@mail.index.hu címre, és mi válaszolunk itt, az Ego blog life coach sorozatában, természetesen olvasóink névtelenségét megőrizve!

Marjai Kamilla addiktológiai konzultáns a kémiai és viselkedési függőségekkel foglalkozik, de szívesen reagál a függők hozzátartozói oldaláról felmerülő kérdésekre is. Családi, házassági és nevelési problémákkal, bántalmazással és életvezetési gondokkal rovatunkban Sári- Kurán Zsuzsa pszichológus, családterápiás tanácsadó és Sebők Franciska tanácsadó szakpszichológus, az emPatika munkatársai foglalkoznak. Sákovics Diana pszichológus, a Dívány Ego rovatának szakmai vezetője pedig szívesen segít párkapcsolati és szexuális problémákkal, magánnyal, életvezetési válságokkal kapcsolatban. Írjon nekünk bizalommal, igyekszünk segíteni!

Blogmustra