#ÉLETEM

Nemcsak fájdalmas, de veszélyes is a magány

2015. december 6., vasárnap 16:13

Mindenkivel előfordul időnként, hogy úgy érzi, magára maradt és nincs kire számítania, de van, amikor a magány sokkal több puszta átmeneti egyedüllétnél és szomorúságnál. A szakértők szerint ráadásul nemcsak lelkileg, de fizikailag is kikészít

Egy új tanulmány szerint a magány az agy egyes, fenyegetésekre érzékeny területeit fokozottan aktiválja, és ennek az óvakodó, önvédelmező magatartásnak köszönhető, hogy a társadalmilag elszigetelt emberek könnyebben és gyorsabban marginalizálódnak.

„Rendkívüli fertőzéses mintázatot fedeztünk fel, amely az elmagányosodott embereket még inkább a szociális háló szélére taszítja. A társadalom perifériáján élőknek kevés barátjuk van, a magány miatt ráadásul még az a néhány szorosabb kötelék is megszűnhet. Ennek a hatásnak köszönhetően a társadalmi szerkezet is elvékonyodhat, akárcsak egy fonalvég” – magyarázza John Cacioppo professzor, a magány kutatója.

shutterstock 139973443

A szakértő újabb kísérletében EEG vizsgálatokkal mérte és hasonlította össze egyedül élő és társas emberek agyának elektromos aktivitását. A résztvevőknek egy sor szociabilitással kapcsolatos kifejezést mutattak, amelyek közül a nem magányos személyekkel szemben a magányos emberek sokkal gyorsabban kiszúrták az olyan társadalmi fenyegetettséggel kapcsolatos szavakat, mint például az ellenséges vagy a barátságtalan. A magányos alanyok egyébként általában véve sokkal inkább a negatív töltetű szavakra álltak rá.

A tudósok szerint ez egy ősi védekező mechanizmus, ami a túlélésünket segíti. „A csoport szélén úszkáló halakat sokkal nagyobb valószínűséggel támadják meg a ragadozók, de nem azért, mert ők a leglassabbak vagy leggyengébbek, hanem azért, mert könnyű elkülöníteni őket szociális területüktől, azaz a halrajtól. Ennek eredményeként a halak megtanulták, hogy ragadozóveszély esetén a raj közepe felé kell úszniuk” – érvelnek a tanulmány szerzői.

A társadalom szélén lenni tehát nemcsak szomorú, de veszélyes is. „Az érzékelt szociális elszigeteltség agyunkra tett hatását bemutató evolúciós modellek és egyre több viselkedéssel kapcsolatos vizsgálat is azt igazolja, hogy a magány elősegíti a rövidtávú önfenntartást, beleértve egyfajta fokozott implicit éberséget a társadalmi fenyegetettséggel kapcsolatban – ellentétben a nem szociális fenyegetettséggel” - magyarázza a tanulmány vezető szerzője. 

Egy másik, a Chicagói Egyetem kutatói által nemrégiben készített tanulmány azt a korábbi felismerést fejtegeti, hogy a magány nemcsak krónikus betegségekkel, de a halállal is összefügg. A tudósok szerint az, hogy testünk a szociális elszigeteltség miatt „küzdj vagy menekülj” üzemmódba kapcsol - felkészítve ezzel a szervezetet a társadalmi fenyegetettségre - olyan események sorozatát váltja ki, amelyek megváltoztatják a fehérvérsejtek termelődését, és ezzel mindenféle betegségnek teszi ki a szervezetet.

A vizsgálat előzményei azok a kutatási eredmények, amik szerint az észlelt társadalmi elszigeteltség vagy a magány összefügg a génexpressziós változásokkal, amelyek kedveznek a gyulladások kialakulásának, miközben csökkentik az antivirális válaszokat. Bár a gyulladás alapvetően segíti a gyógyulást, a nem megfelelő gyulladásos reakciók valóban komoly károkat okozhatnak a sejtekben - nem kívánt betegségeket okozva ezzel.

A Proceedings of the National Academy of Sciences című szaklapban megjelent tanulmány szerzői ezúttal az úgynevezett CTRA (Conserved Transcriptional Response to Adversity) nevű folyamatot igyekeztek feltárni. A fogalom egy olyan gént takar, amely elsősorban gyulladásokban játszik szerepet, gyengíti az immunrendszert, és növeli a krónikus megbetegedések kockázatát. 141 idősebb nő és férfi fehérvérsejt-állományának génkijelzését megvizsgálva azt találták, hogy 14 százalékkal magasabb volt a korai halálozás kockázata azoknál, akik magányosnak érezték magukat.

shutterstock 241966711

A következő lépésben a kutatócsoport magányos rhesus makákók szervezetében is fokozott CTRA-tevékenységet, valamint az állatok „küzdj vagy menekülj” neurotranszmitterének, a noradrenalin megnövekedett termelődését figyelték meg. Ez az eddigi kutatási eredmények kapcsolódási pontja, a noradrenalin ugyanis képes kiváltani az éretlen monocita sejtek (a fehérvérsejtek egy típusa) termelődését, ami hozzájárul a CTRA kialakulásához, azaz kevesebb antivirális és több gyulladáskeltő génkifejeződéshez. A tudósok pedig rengeteg monocitát találtak a magányos emberek és makákók vérében, ráadásul a majmok szervezete károsodott immunellenes válaszokat adott egy immunhiányos vírusra, a főemlősök HIV-fertőzésére. Amikor összehasonlították őket a kontroll állatokkal, a magányos rhesusmajmoknál az aktív fertőzés magasabb szintjét fedezték fel a vérben és az agyban egyaránt.

A kapott génexpressziós mintázat tehát kimondottan fogékonnyá teszi a fertőzésekre az elmagányosodott embereket (a csökkent antivirális válaszok révén), a nem megfelelő gyulladásos reakciók miatt pedig nagyobb eséllyel alakul ki náluk valamilyen krónikus betegség.

Ne maradj le semmiről!

Blogok, amiket olvasunk

FOODY A világ 10 leggazdasabb séfje

A világ leghíresebb séfjei sokkal többek, mint szakácsok, ôk már márkák. Na de ki vezeti azt a listát, ahol Nigella csak az utolsó helyet tudta megcsípni?

ZEM 8 tanács kezdő futóknak, hogy ne hagyd abba a harmadik héten

Bárki elkezdheti, majdnem bárhol végezhető, és egy jó cipőn kívül semmi sem kell hozzá. Adunk néhány tippet, hogyan találhatod meg benne az örömödet, azaz hogyan nem fogod abbahagyni a futást pár hét után.

GADGETSHOP Így válassz okoskarkötőt

Az értékesítési adatok alapján az okoskarkötők az idei év slágercikkei lehetnek. Én is az okoskarkötők szerelmese vagyok, így elárulok néhány titkot, hogy tudj választani a több száz elérhető fajtából.
Ajánlok blogbejegyzést

Hirdetés

Bookline - Szívünk rajta