Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Ha nem tanuljuk meg kezelni a stresszhelyzeteket, az a szívünket, az emésztésünket, az immunrendszerünket is károsítja.
Van, hogy az élet egyszerűen túl sok, túl nehéz. Van, hogy olyan kihívások előtt állunk a munkában, a tanulmányainkban, a magánéletünkben, ami szorongat, ami félelmetes, amiről fogalmunk sincs, hogy az ördögbe fogjuk megoldani. Van, hogy túlterheltek vagyunk, hogy túl sok helyen kellene teljesítenünk, hogy hajtunk, de mégsem vagyunk képesek utolérni magunkat. Meg van olyan is, amikor régóta, tartósan, kilátástalanul rossz: amikor nem tudjuk megoldani a munkahelyi gondokat, amikor rossz a párkapcsolatunk, amikor régóta ideges a partnerünk, vagy éppen régóta vagyunk magányosak. A stressz érzése százféleképpen bukkan fel az életünkben. De a stressz nemcsak egy érzés. A stressz egy komplex reakció, ami szervezetünk egészére hatással van, és ha nem tart sokáig, akkor ez így is van jól.
Amikor stressz van, minden más háttérbe szorul
Ha bármilyen fenyegetettséget, veszélyhelyzetet észlelünk, szervezetünkben egy ősi rendszer lép működésbe, az amygdala nevű agyterület aktiválódik és “harcolj vagy menekülj” üzemmódba kapcsolunk. Ilyenkor teljes figyelmünkkel a veszélyforrás felé fordulunk, és ahhoz, hogy erre képesek legyünk, minden más működésünk automatikusan háttérbe szorul. Ez evolúciós szempontból logikus: egy vadállattal szemben állva nem kell az emésztés, sem a szexuális vágy, nem a betegségeket kell legyőznünk, sőt, racionális gondolkodásra sincs éppen szükségünk, csak el kell hárítanunk a veszélyt. A testünk ilyenkor felkészül az akcióra, felgyorsul a szívverésünk, megnő a vérnyomásunk, vércukorszintünk, megfeszülnek az izmaink, a figyelmünk beszűkül, a memóriánk akadozik. Kibillenünk a megszokott egyensúlyunkból, egy másik működésmódba kapcsolunk.
Ez idáig mind szuper, mind a túlélést segíti. Megússzuk a találkozást a vadállattal, lenyomjuk a kínos beszélgetést a főnökkel, távozik az ebédről az anyósunk, a gyereket mégsem üti el az autó, és szépen lassan minden visszatér a normális kerékvágásba, a felbomlott egyensúly helyreáll. De mi van akkor, ha a a veszély nem múlik el? Mi van, ha nem csökken a túlterheltség? Mi van, ha a stressz állandósul az életünkben? Akkor van baj. Dr. Sharon Horesh Bergquist harvardi orvos egy klassz TED Ed-es videóban foglalta össze mit tesz a testünkkel az, ha a stresszre adott fent leírt reakció tartósan fennmarad.
A szívtől, az immunrendszeren át a DNS-ig minden sérül
A stresszreakciót a mellékvese által termelt hormonok, a kortizol, az adrenalin és a noradrenalin szabályozzák. Ezek a hormonok felelősek azokért az érzékelhető változásokért, amiket vészhelyzetben érzünk, így a hevesebb szívdobogásért, meg a pillangókért a hasunkban. Ha azonban ezek a hormonok tartósan garázdálkodnak a szervezetünkben, azzal a normál működésünket akadályozzák, így rontják az életminőségünket és az életkilátásainkat is. A hormonok okozta tartósan magas szívfrekvencia és vérnyomás megterheli a szívet, a túl sok kortizol hatására az ereket belülről borító laphám sérül, az ereinkben koleszterin rakódik le, ami növeli az esélyt a szívrohamra, sztrókra.
A stresszhoromonok aktiválják a vegetatív idegrendszert, bekavarnak az emésztőrendszerünk működésébe, megzavarják a természetes mozgásokat, melyek az ételt a gyomorból a belekbe vezetik, így a beleink érzékenyebbé válhatnak, gyakrabban alakulhat ki gyomorégés. A hormonok a bélbaktériumok érzékenységét, működését is befolyásolják, amivel nemcsak az emésztési folyamat, de az általános egészségünk is sérül, sőt ez a folyamat a hangulatunkra is rossz hatással van.
Az egészségünknek persze az sem tesz jót, hogy a kortizol hatására éhesek leszünk, energiát akarunk, gyorsan, sokat, így ahelyett, hogy stressz idején répát rágcsálnánk, inkább a finomított szénhidrátokhoz nyúlunk, és ha ezt sokszor tesszük, hát hízunk. Gyakran hasra hízunk. A plusz hasi zsírrétegek pedig megzavarják a hormon és az immunanyagok termelését, tovább növelve a kockázatát az olyan krónikus betegségeknek, mint a szívbajok vagy az inzulinrezisztancia. Mindeközben a kortizol eleve gyengíti az immunrendszer aktivitását, vagyis ha tartósan fennáll a stressz, hajlamosabbak leszünk megbetegedni, és lassabban is gyógyulunk meg.
Ha pedig mindez nem lenne elég, a stresszhormonok közvetlenül is felgyorsítják a sejtek pusztulását, méghozzá a telomerek megrövidítésével. A telomer a DNS-szálak két végén található szakasz, ami megakadályozza sejtosztódáskor a kromoszómavégek összetapadását, és a sejtosztódáskor védik a DNS-t a károsodástól. A DNS ugyanis minden sejtosztódáskor megrövidül, de a hosszú telemorekkel a gének nem sérülnek, később a DNS további osztódásokra lesz képes. Ha tehát a telomerek rövidülnek, akkor a sejt gyorsabban öregszik.
A tartós stressz számos egyéb betegség, megmagyarázhatatlan testi tünet, életminőséget rontó kellemetlenség forrása lehet, így például szerepe lehet a bőrbetegség, hajhullás, fejfájás, szexuális problémák, izomfájdalmak, koncentrációs problémák, fáradtság vagy éppen az irritáltság megjelenésében. Egyikkel sem jó együtt élni.
De mit tehetünk?
A stresszes helyzeteket nem tudjuk elkerülni az életben – és nem is kell feltétlenül kell – azon viszont tudunk változtatni, ahogy hozzáállunk, ahogy reagálunk rá. A stresszhelyzetek akkor tesznek beteggé, ha úgy érezzük, nincs felettük kontrollunk, ha fenyegetések, és nem kihívások. A hozzáállásunkon persze csettintésre nem lehet változtatni, de érdemes törekednünk arra, hogy minél hatékonyabban tudjuk kezelni a nehéz helyzeteket, és ehhez az első lépés az, ha ellensúlyozzuk a stressz negatív hatását, és megadjuk magunknak, amire ilyenkor szükségünk van. Például meditálunk, és rendszeresen mozgunk.
Írjon nekünk!
Segítségre, tanácsra van szüksége? Kérjük, írjon nekünk a divanycoach@mail.index.hu címre, és mi válaszolunk itt, az Ego blog life coach sorozatában, természetesen olvasóink névtelenségét megőrizve!
Steiner Kristóf például örömmel válaszol külföldön új életet kezdők, spirituális útkeresők, étkezési zavarokkal küszködők vagy szexuális orientációjuk, származásuk miatt kirekesztett olvasók kérdéseire, kéréseire.
Kuna Gábor pszichológus, család- és párterápiás tanácsadó, az ÖNSEGÍTŐ Személyiségfejlesztő Műhely szakmai vezetője szívesen válaszol munkahellyel, munkahelyi konfliktusokkal és kudarcokkal, felnőttkori pályaválasztással és élethelyzeti döntésekkel, illetve családi krízisekkel kapcsolatban is. Révész Renáta Liliána családterapeuta és gyásztanácsadó, akihez bátran fordulhatnak családi, házassági, nevelési problémákkal, gyász, válás, trauma, stressz okozta nehézségekkel és pályaválasztási, munkahelyet érintő kérdésekkel is. A life coach csapat tagja továbbá Sákovics Diana pszichológus, aki szívesen segít párkapcsolati és szexuális problémákkal, magánnyal, függőséggel, életvezetési válságokkal kapcsolatban. Írjon nekünk bizalommal, igyekszünk segíteni!
