A fogyókúra kevés: a fogyáshoz tudatosság kell

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

Dr. Forgács Attila gasztropszichológus előadásán jártunk, és kiderült bonyolultabb a viszonyunk az evéssel, mint hittük. Videó.

Az elmúlt száz évben egyre kövérebbek vagyunk, és hiába fogyókúrázunk megállás nélkül, nem segít. Sőt. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a sikeres fogyókúrákat követő időszakban az emberek többsége visszaszedi, amit leadott. De vajon miért? Mi történt az elmúlt száz évben? És mit tehetünk, hogy megállítsuk a tömeges elhízást? 

Többek között ezekre a kérdésekre kaptunk választ dr. Forgács Attila gasztropszichológustól, aki március 10-én, pszichológiai rendezvénysorozatunkon beszélt az elhízás lélektanáról. Az előadó, aki az ELTE Pszichológia Kar tanára, valamint a Corvinus Egyetem Pszichológiai Központ vezetője több évtizede kutatja lelkesen a témát. 

Galéria ikon

10

Galéria: Forgács Attila - Dívány előadás
Fotó: Kaszás Tamás / Dívány

„Senki sem ébredt még arra, hogy kövér, pedig soványan feküdt le!" – állítja a gasztropszichológus, és nyilván igaza van. Az elhízás általában lassan, fokozatosan, szinte észrevétlenül történik. Elég, ha naponta csak egy marék mogyoróval, egy banánnal vagy egy kis darab csokival eszünk többet a szükségesnél: napi plusz 100 kcal egy év alatt 6 kiló súlytöbbletet jelent.

Azt a 100 kcal többletet pedig mindennél egyszerűbb elfogyasztani. Az elmúlt száz évben az emberiség történelmében először bármikor könnyen és gyorsan juthatunk ételhez, miközben a tudattalan őstörténetünkben hordozzuk az éhezés elkerülésének, a jóllakottságnak a vágyát. Adott tehát egy örökölt vágykép, és most adott a lehetőség, hogy ezt a vágyunkat kiéljük. Hát megtesszük. Ráadásul a fogyasztásunkat legtöbbször nem a valódi éhség, nem a testi szükségleteink vezérlik, sokkal inkább a környezetünk, a körülményeink és az aktuális érzelmeink.

Brian Wansink, a Cornell Egyetem kutatója mókás kísérleteiben tucatszám bizonyítja, hogy a család és a barátok, a csomagolás és a tányérok, a nevek és számok, a címkék és fények, a színek, formák és illatok, az étel távolsága és a figyelem hiánya mind túlfogyasztáshoz vezetnek. Ha pedig túlfogyasztunk, elhízunk. Ha elhízunk, fogyókúrába kezdünk. Ha fogyókúrázunk, éhezünk. Ha éhezünk, túlfogyasztunk.

Így lesz belőlünk szép lassan kövér, testével mindig elégedetlen, soványságra vágyó ember, akiből aztán kellemesen megélhet a fogyókúraipar.

Pedig ahogy az elhízás lassú és észrevétlen folyamat, úgy a fogyás is az lehet. Ha ugyanazt a 100 kcal kalóriát levonjuk a napi fogyasztásunkból, egy éven belül máris hat kilót fogytunk. Ehhez pedig nem is feltétlenül az kell, hogy kevesebbet együnk: elég ha többet mozgunk, gyalogolunk, rendesen alszunk és rendszeresen szexelünk. Emellett pedig meg kell tanulnunk tudatosan élni: észrevenni a környezet túlfogyasztásra buzdító ingereit, figyelni a testünk valódi jelezéseire, megnézni, mit és mennyit eszünk. 

Az előadás összefoglalását az alábbi videóban nézheted meg, további rendezvényeinkről pedig mindent megtudhatsz, ha feliratkozol hírlevelünkre. Pszichológiai rendezvénysorozatunk következő előadásán dr. Lisznyai Sándor klinikai és tanácsadó szakpszichológus beszél arról, hogyan változtathatunk az életünkön, és milyen segítséget kaphatunk ebben egy pszichológustól. Az előadást március 31-én a MOM Kulturális Központban hallgathatod meg, jegyeket itt vásárolhatsz

Sákovics Diana
Sákovics Diana
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Férfiruhában kémkedett a japánoknak a kínai hercegnő: hadsereget is vezetett hazája ellen a Kelet Gyémántja

Mandzsu hercegnőnek született, de a japán hadsereg legveszélyesebb titkos fegyvere lett belőle. Josiko Kavasima élete a huszadik századi történelem egyik legbizarrabb kémhistóriája: a hercegnő szakított a női szerepekkel, férfiruhát öltött, és saját hadsereget vezetve segítette Japánt Kína lerohanásában. A „Kelet Gyémántjaként” ünnepelt kémet a háború után a kínaiak nemzeti árulóként fogták perbe, és sorsa drámai véget ért. Utánajártunk a Távol-Kelet legrejtélyesebb, férfiruhás női kémének elképesztő és tragikus életének.

Testem

Ezért tör rád délután az édesség utáni vágy: komoly problémát jelezhet

Bár szinte mindenkivel előfordul, hogy ebéd után elnehezül, és legszívesebben azonnal valamilyen édesség után nyúlna, a rendszeresen visszatérő délutáni fáradtság- és cukorcsapda mögött komoly egészségügyi okok állhatnak. A szakemberek szerint ez a jelenség az inzulinrezisztencia egyik legtipikusabb és leginkább figyelmen kívül hagyott előszele lehet. Amikor a sejtek éheznek a hibás anyagcsere miatt, a szervezetünk kénytelen vészjelzéseket küldeni, ami drasztikus energiazuhanásban és kínzó nassolási vágyban nyilvánul meg. De hogyan működik ez a rejtett folyamat, milyen egyéb tünetekre kell figyelnünk, és hogyan törhetjük meg végleg ezt az ördögi kört?

Édes otthon

5 hőségtűrő növény az erkélyre: bírják a 40 fokot is

A nyári hőség és a hosszan tartó száraz időszakok sok kerttulajdonost és balkon-rajongót próbára tesznek: a cserepes növények gyorsan kiszáradnak, a forró burkolatok pedig tovább fokozzák a hőséget. Vannak azonban olyan virágok és dísznövények, amelyek meglepően jól viselik a napsütést és a ritkább öntözést.

Testem

Így jelez a tested, ha túl sok cukrot fogyasztasz

A finomított cukor korunk étrendjének egyik legnagyobb rejtett veszélyforrása, amely szinte észrevétlenül teszi tönkre az egészségünket. Sokan csak akkor eszmélnek fel, amikor már kialakult a túlsúly vagy a cukorbetegség, pedig a szervezetünk jóval korábban, apróbb jelekkel próbál figyelmeztetni a bajra. A hirtelen ránk törő délutáni fáradtságtól a makacs pattanásokon át az állandó nassolási vágyig számtalan tünet utalhat arra, hogy túl sok cukrot fogyasztunk.

Offline

Ha Kádár-kockában élsz, tudnod kell, miért ez az épület neve

Akár egy sütemény neve is lehetne, de semmi ehető nincs benne. A Kádár-kocka a vidéki Magyarország egyik legjellemzőbb épületformáinak egyike, mely meglepő módon nem Kádár Jánoshoz köthető, bár az általa fémjelzett korszak termelte ki a tömeges elterjedését.