Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Vannak, akik azért nem hisznek az igazi boldogságban, mert nem tudják, mit és hogyan kellene tenniük ahhoz, hogy átéljék azt.
Valaki olyan illúziókat kerget, hogy csak materiális értékektől lehet elégedettebb az életével. Pedig a szakértők sem győzik hangoztatni, hogy a lelki jóllét eléréséhez elég néhány apró lépés. A PsyBlog most össze is gyűjtött néhány új tényt a boldogságról, hogy a szkeptikusok is jobban érezzék magukat a bőrükben. Íme:
A legtöbb ember általában boldog
Akár hiszed, akár nem, talán nem is kell semmi különöset tennünk ahhoz, hogy boldogok legyünk. Egy friss tanulmány szerint ugyanis az emberek általában véve meglehetősen jó kedélyűek – függetlenül attól, hogy a világ mely részén élnek. A kutatók számos különböző gazdasági helyzetben lévő országot és népet vizsgálva állapították meg, hogy – hacsak nem éppen valamilyen erős érzelmi eseményen, traumán vannak túl – még a szerény körülmények között élő embereknek is enyhén pozitív hangulatban telnek mindennapjaik. A tudósok feltételezése szerint ez a „kollektív” boldogság az evolúciós kiválasztódásnak (túlélésért való küzdelem) köszönhetően genetikailag kódolva van bennünk, míg a krónikus depressziót vagy a pozitív érzelmek hiányát nem örököltük őseinktől.
Semmi baj az életközépi válsággal
Az élettel való elégedetlenség a középkorral együtt járó természetes krízisállapot, amivel mindenkinek meg kell birkóznia. Egy új kutatás szerint azonban ez a negatív hozzáállás 54 éves kortól kezd megszűnni – legalábbis a gazdaságilag fejlett országokban. Az életközépi válság 45 éves kor körül jelentkezik, és olyan jóléti államokban is igen elterjedt jelenség, mint Kanada, Amerika, Ausztrália vagy az Egyesült Királyság. Ennek egyik oka feltehetően az, hogy ilyenkor nagyobb nyomás nehezedik az emberek vállára a pénzügyi célok és sikerek elérése miatt. „Mivel ez az időszak jellemzően a karrier csúcsa is egyben, amikor a legtöbb pénzt kereshetjük, így kihasználhatjuk az ideiglenes válságot arra, hogy megalapozzuk időskori jóllétünket” – nyugtat meg Angus Deaton professzor, a tanulmány társszerzője. A 160 országra kiterjedő felmérés eredményei alapján azonban az élettel való elégedettség szintje a földrajzi elhelyezkedéstől is függ: a nyugati országokkal ellentétben például Kelet-Európában és a volt Szovjetunió területén az emberek elégedettségi szintje folyamatosan csökken az életközépi válság után is.
Vegyél példát az idősekről!
Azért ne ijedj meg, hiszen a szülőktől, nagyszülőktől és idősebb ismerőseinktől nagyon sok mindent tanulhatunk az élet apró örömeiről, a valódi értékekről is. Vizsgálatok bizonyítják, hogy az életkor előrehaladtával az emberek egyre inkább a mindennapi tapasztalatokban találják meg örömüket, míg a fiatalok a rendkívüli, extrém élmények alapján határozzák meg magukat. A szakértők több mint kétszáz, 19 és 79 év közötti nőt és férfit kérdeztek boldog élethelyzetekről, amelyek között volt hétköznapi és különleges is. Az eredmények kimutatták, hogy a megkérdezettek közül leginkább az idősebbek voltak azok, akik a viszonylag átlagos, hétköznapi eseményeket (pl. egy séta a parkban vagy közös program a családdal) is kimondottan örömteliként élték meg, míg a fiatalok nem érték be ennyivel.
Csináld azt, ami jólesik!
Azt már tudjuk jól, hogy rágörcsölni a boldogságra nem lehet, de létezik egy hatékony módszer – nevezzük a „pozitivitás priorizálásának” –, amit összefüggésbe hoztak a személyes jóllét kialakításával, és ez a trükk még csak nem is egy nagy vaszisztdasz; egyszerűen szervezés kérdése, hogy olyan tevékenységeket végezzünk nap mint nap, amikben igazán örömünket leljük. „A szombat délután egyeseknek a barátokkal való meccsnézésről, másoknak egy családi kirándulásról szól. Vannak, akik lendületre vágynak, ezért futással indítják minden napjukat, míg mások nyugodt körülmények között, teát szürcsölgetve olvassák reggelente a The New York Timest. Teljesen normális és természetes, hogy mivel különbözőek vagyunk, mások az igényeink és a napi rutinunk is eltér. Éppen ezért nem érdemes mások életéhez viszonyítani a sajátunkat, hanem inkább arra kellene törekedni, hogy amikor csak lehet, azt csináljuk, amit igazán szeretünk” – magyarázzák az Emotion című szaklapban megjelent tanulmány szerzői.
A sétálás feldob
Észrevetted már, hogy amikor jó kedved van, akkor sokkal felszabadultabban sétálsz? Hátradobod a vállad, lengeted a karjaid és akár még rugózol is közben? Néha bizony sokkal nyilvánvalóbb a környezetünk számára, milyen a kedélyállapotunk, mint azt gondolnánk. A szakértők szerint ez azonban fordítva is igaz: függetlenül aktuális hangulatunktól, amikor imitáljuk ezt a boldog gyalogló stílust – akár anélkül, hogy észrevennénk –, azon kaphatjuk magunkat, hogy jobb kedvre derülünk. A vizsgálatban részt vevők futópadon sétálva olvastak fel egy pozitív és negatív töltetű szavakból álló listát, miközben a kutatók az alanyok testtartásának és járásának ingadozását figyelték. Ezután arra kérték őket, hogy írjanak le annyi szót a felsorolásból, amennyire csak emlékeznek. Kiderült, hogy azok, akik vidáman meneteltek, sokkal több pozitív kifejezést jegyeztek le, ami arra utal, hogy boldogabbak is voltak, míg az összerogyva, görnyedt háttal járó alanyok több negatív szóra emlékeztek.
Utánozd az extrovertáltakat!
Még ha nem is vagy az a nyitott, bőbeszédű típus, jobb, ha tudod, hogy amikor extrovertáltként viselkedsz, azzal másokat is boldogabbá tehetsz. Legalábbis azok a vizsgálatok szerint, amelyeket az Egyesült Államokban, Venezuelában, a Fülöp-szigeteken, Kínában és Japánban végeztek. A kulturális különbségek ellenére a legtöbb résztvevő sokkal pozitívabb érzelmekről számolt be akkor, amikor utánozta az extrovertált emberekre jellemző viselkedésformákat és gesztusokat. Ebből az is kiderült, hogy sokkal hajlamosabbak vagyunk az optimizmusra olyan helyzetekben, amikor szabadnak érezzük magunkat. „Az interkulturális pszichológia – amely az egyes népek személyiségjegyeinek összehasonlításával foglalkozik – bebizonyította, hogy létezik egyfajta lelki egység, azaz a hasonló viselkedésnek genetikai alapja van” – magyarázza Timothy Church, a Journal of Research című szaklapban megjelent tanulmány társszerzője. A vizsgálat egyébként egy korábbi kísérlet eredményeit erősíti meg, amelyben az alanyoknak tíz percen keresztül kellett imitálniuk, hogy beszédesek és könnyen barátkoznak. Ez az egyszerű feladat pedig még a kimondottan zárkózott résztvevők hangulatát is feldobta. Te is csak akkor szoktál szóba elegyedni idegenekkel, ha nagyon muszáj? Legközelebb kezdj el csak úgy kedvességből beszélgetni a buszon, és meglátod, egy jelentéktelennek tűnő röpke eszmecsere után máris pozitívabban fogsz a dolgokhoz állni.
Tudatos mosogatás
Nem hiába mondják, hogy a házimunka nem feltétlenül fárasztó, sőt inkább kikapcsol – főleg, ha kellő figyelemmel végezzük azt. Gondoltad volna, hogy a tudatos mosogatás például 27 százalékkal csökkenti a stresszt, miközben 25 százalékkal növeli a szellemi inspirációt? Ehhez pedig nem kell mást tenned, csak olyan részletekre fókuszálni mosogatás közben, mint a mosogatószer és a szappan illata, a víz csobogása vagy az edények formája és érintése. Ez az éber figyelem ugyanis a tapasztalatok szerint növeli azt a kellemes érzetet, ahogy az idő lelassul, az elme megnyugszik.
Vadássz az áhítatra!
Talán nem olyan sűrűn, de mindenki át szokta élni azt a pillanatot, amikor valami lenyűgöző, fenséges dolog meglepően jó érzéssel tölti el és energikussá teszi. Ez a rendkívül pozitív érzés az áhítat, amitől türelmesebbek, kevésbé anyagiasak és sokkal odaadóbbak leszünk, sőt a rendszeres ámuldozás a betegségeket is segít elkerülni. Mindez talán annak köszönhető, hogy az áhítat lelassítja szubjektív időérzékünket, azaz talán egyedül ilyenkor érezzük úgy, hogy időmilliomosok vagyunk. A boldogságkutatók szerint ennek a katartikus élménynek két fontos összetevője van: „Először is percepciós végtelenséget foglal magába, ami azt jelenti, hogy az egyén valami hatalmassággal – méretben, számban, komplexitásban, képességben vagy szociális értelemben (pl. hírnév, hatalom) – találkozik. Másrészt az ámulat stimulálja az alkalmazkodóképességet, vagyis megváltoztatja az ember megértését a világról, és így a döntéshozatal folyamatát is befolyásolja” – fogalmaz dr. Melanie Rudd az áhítat jelentőségéről írt tanulmányában.
Persze mindenkinek a saját döntése, hogy mit fogad meg a boldogságkutatók és a pozitív pszichológia jó tanácsaiból. Akinek kényelmesebb inkább a megszokott szürkeségben, mások elvárásainak élni és szenvedni, az itt olvashat néhány hasznos tippet, hogy még eredményesebben csinálhassa azt.
