Több beszélt nyelv=nagyobb szürkeállomány

Olvasási idő kb. 2 perc

Az agykutatók bebizonyították, hogy ha több nyelvet használunk, mérhetően fejlődik az agyunk.

Azt már eddig is tudtuk, hogy a nyelvtanulás látható és mérhető anatómiai változásokat okoz az agyunkban, most egy friss tanulmányból az is kiderült, hogy mely agyterületek profitálnak leginkább abból, ha egynél több nyelvet beszélünk. 

A Cerebral Cortex nevű szaklapban megjelent vizsgálat eredményei szerint a frontális és parietális lebeny végrehajtásért felelős területein, vagyis a logikus gondolkodásért, memória menedzselésért, a tervezésért és a problémamegoldásért felelős agyterületeken több szürkeállománnyal rendelkeznek azok az emberek, akik két nyelvet beszélnek. (A szürkeállományunkat az idegsejtek teste, míg a fehérállományt az idegsejteket összekötő rostok alkotják.)

Guinevere Eden professzor, a georgetowni egyetem orvosi részlegének igazgatója és kollégái feltételezték, hogy két nyelv aktív használatához nagyobb kognitív kontrollra van szükségünk, vagyis a kétnyelvűség nagyobb terhet ró mind a memóriánkra, mind a gondolkodási, érvelési képességeinkre. A vizsgálatból pedig – ahol angol és angol meg spanyol nyelven egyaránt beszélő emberek agyát hasonlították össze – pontosan ez derült ki. Meg az, hogy ebben az egész folyamatban a beszéd a kulcs. Amikor ugyanis a professzor és csapata angolul beszélő és jelnyelvvel is kommunikálni képes emberek agyát vizsgálta kiderült, hogy náluk nincs különbség a szürkeállomány mennyiségét illetően. Az agy fejlődését tehát az hozza meg, ha ugyanabban a modalitásban (például beszédben) használunk aktívan két különböző nyelvet. 

Ezek az eredmények azt bizonyítják, hogy egyrészt egy új készség elsajátítása és gyakorlása képes fejleszteni az agyunkat, másrészt nyelvet tanulni és azt aktívan használni szuper dolog. Ráadásul a látszat ellenére mindenkinek megy

Femina klub esemény

A bennünk élő nők - Hol az egyensúly a megfelelés és az önazonosság között?

A 21. századi nő minden szerepben helyt áll: dolgozik, édesanya, társ, barát, gondoskodó, és közben próbál önmaga is maradni. Hogyan lehet lavírozni a rohanó mindennapok, a teljesítménykényszer és a saját lelki békénk között? Hogyan találjuk meg az egyensúlyt szerepeink között? Erős Antónia és Pokorny Lia beszélgetnek június 1-jén a MOMkultban arról, mit jelent ma nőnek lenni: hogyan lehet egyszerre helyt állni a munka, a család és a saját vágyak világában, miközben megőrizzük önmagunkat, belső erőnket és harmóniánkat.

Biztosítsd be a helyed most!

hirdetés

Sákovics Diana
Sákovics Diana
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Több mint üres szénhidrát: ennyi értékes tápanyagot tartalmaz valójában a burgonya

Évek óta hallgatjuk, hogy a krumpli a fogyókúra legnagyobb ellensége és nem más, mint haszontalan keményítőhalom. Itt az ideje, hogy belássuk tévedésünket: a burgonya ugyanis valójában tele van káliummal, rosttal és vitaminokkal, amiket eddig nagyvonalúan figyelmen kívül hagytunk. Megmutatjuk, miért nem a szénhidráttól kell félned, és hogyan készítsd el úgy a burgonyát, hogy ne a lelkiismeret-furdalást, hanem az egészségedet tápláld.

Offline

Tudod, mi a blansírozás? Nagy konyhakvíz

Ha rutinos vagy a konyhában, akkor ez a kvíz nem fog ki rajtad. Ezúttal ugyanis arra vagyunk kíváncsiak, mennyire ismered a főzéssel kapcsolatos, olykor kacifántos elnevezésű fortélyokat.

Önidő

Pesti viccek és franciás sanzonok: így született meg a magyar kabaré

Városszerte dúdolt kuplék és legnagyobb íróink színdarabjai kerültek műsorra az első budapesti kabarékban. A műfajt egy kackiás bajuszú, félszeg, dadogós fiatalember vitte sikerre, akit később a magyar kabaré atyjaként emlegettek - Nagy Endre mégsem volt elégedett életével.

Offline

17 ezer harcost irányított a kalózkirálynő: vagyonosan halt meg 69 évesen

Míg a nyugati kalózlegendák legtöbbször bitófán végezték, a történelem leghatalmasabb kalózvezére egy kínai nő volt, aki 17 ezer fős hadseregével sakkban tartotta a császárt is. Csen Ji-sao nemcsak a csatamezőn volt verhetetlen, de a diplomáciában is: kőkemény törvényekkel irányított, végül pedig békében és mesés gazdagságban vonult vissza. De hogyan lett egy kantoni szexmunkásból a tengeri rablók legyőzhetetlen királynője?

Offline

József Attila is megfordult „a pesti próféta alvilág” leghíresebb jósnőjénél

Míg József Attila verseivel a lélek legmélyebb bugyrait kutatta, a pesti cukrászdák asztalainál egy különös asszony a tenyerekből és a kézírásból olvasta ki a jövőt. Silbiger Boriska, a két világháború közötti Budapest leghíresebb látnoka nemcsak a nép, de a legnagyobb magyar költő bizalmát is elnyerte. Ki volt a rejtélyes jósnő, aki a Lukács cukrászdában ücsörögve látta meg a közelgő tragédiát, és akinek jóslataitól még a legjózanabb művészek is megborzongtak?