Ezért tombolunk a jó koncerteken

Olvasási idő kb. 5 perc

A jó koncerttől eksztázisba esünk, szépen nyomon követhető az agyunkban, hogy hogyan. A koncertélmény pszichológiája következik.

Középre álltam, a hangfalaktól kb. egyenlő távolságára. Mellettem egy középkorú, szakállas, kövér rocker, impozáns sörhassal, meg sörrel. Mögöttem egy hátranyalt hajú fickó szürreálisan trendin, nyilván nem volt idő átöltözni, a multitól jött, egyenest. Előttem félrészeg tinik toporogtak türelmetlenül.Toporogtam én is, egyedül, zsebre dugott kézzel, szendén. Aztán elkezdődött. És megszűnt létezni minden. Már a második  számtól teli torokból üvöltöttem és ugráltam felváltva, a rocker hátravetett fejjel énekelt, az irodista égbe emelt karral csápolt, a kölykök vadul lökdösték egymást. Mind imádtuk. Másfél órával később pedig úgy vigyorogtunk egymásra kielégülten és boldogan, mintha életünk dugásán lettünk volna túl. 

De miért? Miért történik ez velünk az igazán jó koncerteken? Honnan ez az önfeledt öröm, az eksztázis? A koncertélmény pszichológiája következik. 

A zene útja a hangfaltól a boldogságig

Az nem újdonság, hogy a zene képes befolyásolni az érzelmeinket, hogy romantikus hangulatba ringat, reményt kelt, és azt is el tudja hitetni velük, hogy a körülöttünk lévő emberek szomorúbbak, mint valójában. De hogyan éri el mindezt? Mázli, hogy az agykutatókat is ez izgatja. 

A vizsgálatokból kiderül, hogy a szervezetünk már azelőtt felpörög, hogy tudatosulna bennünk: zenét hallunk. Figyelmünk önkéntelenül a hangforrás felé fordul, testünk rögtön reagál a ritmusra. Automatikusan mozdulunk. Miután a figyelmünket felkeltette, a zene az érzelmekért felelős agyterületek felé veszi az irányt. Az amigdalában jelennek meg az első, még csak egyszerű, pozitív vagy negatív érzelmek, kiderül, hogy bejön-e a muzsika, hogy közelítünk-e a forrás felé vagy inkább menekülünk előle. Ez az agyterület aktív akkor is, amikor az arcokat, a szagokat vagy más zajokat értékelünk, amikor kiderül, hogy társas szempontból fontosak-e nekünk ezek az ingerek. 

A következő pillanatban pedig már azok az idegsejtek is tüzelni kezdenek, amik a klassz zene keltette borzongásért felelőlesek. Ez a terület érzékeny az olyan alapból élvezetes dolgokra, mint a kaja vagy a szex, de ez pörög be akkor is, ha elönt minket a pénz vagy a hatalom mámora. Ennek a régiónak nemcsak a zene élvezetében van szerepe, de abban is, hogy aktívan keressük az élményt. Tehát a zene az emberek többségének jutalom, öröm, élvezet, és ez az agyunkban pontosan ki is mutatható. Meg a vérünkben, persze. A zene hatására ugyanis hormonok árasztják el a testet. A jutalmazó dopamin, az eufóriát okozó szerotonin, az izgatottságot hozó adrenalin különböző kombinációi együtt járnak azzal, hogy pontosan milyen érzelmeket vált ki belőlünk a zene, hogy épp a meglepődés, a boldogság vagy a félelem dominál-e bennünk. 

Jó zene hallatán olyan terület is aktívvá válik az agyunkban, amit például drogozás közben borít el a dopamin. Nem véletlen az az élvezet érzés. Mindeközben lázba jön a hippokampusz is, ami nemcsak az emlékeinkért (az megvan, milyen könnyen kapcsolunk emlékeket egy-egy számhoz?) felelős, de fontos szerepe van a szervezet stresszhelyzetre adott reakciójában is, és ez utóbbit a számunkra élvezetes zene csodásan csillapítja. Viszlát, magas stresszhormonszint, minden jót, kortizol, hello, megkönnyebbülés. 

A zene által kiváltott érzések egyébként hasonlóak ahhoz, amit mondjuk egy beszélgetés közben érzünk. A testi reakciók, az arckifejezések mind-mind felbukkannak, és ezekről a fizikai reakciókról aztán visszajelzést is kap az agy, ami csak megerősíti bennünk az érzelmek intenzitását. A hatást egyébként nemcsak maga a muzsika, de az előadás jellemzői is befolyásolják: a feszültség, a nyugalom, a szünetek, mind az érzelmeinkkel játszanak. A zene tehát az agyunk legelemibb érzelmi és jutalmazó rendszerére hat, ami már önmagában elég lenne egy eksztatikus koncertélményhez. Pedig ez még csak a történet egyik fele. 

A tömeg még rátesz egy lapáttal. Kettővel. 

A zenéhez ösztönösen, természetesen vonzódunk, nem véletlen, hogy az emberiség történetének minden pontján, minden kultúrában felbukkan. Az antropológiai kutatásokból pedig kiderül, hogy az elsődleges funkciója mindenhol közösségi: összehozza és összeköti az embereket. (Oké, az elmúlt évtizedekben egy csomót hallgatunk egyedül zenét, de régen nem ez volt a jellemző.) Úgy tűnik, hogy a zene testünkre, érzelmeinkre gyakorolt hatása, az, ahogy képes minket kikapcsolni, elragadni, csak fokozódik, ha többen hallgatjuk. Egy koncerten, egy közös zenei élmény során az agyunk összehangolódik – olyan ez, mint amikor mélyen együtt érzünk, empatizálunk valakivel. Csak ebben az esetben ez nem egyvalaki, hanem egy tömeg.

Az empátia és a közös tevékenységben való feloldódás pedig összeköti, a zene összekoordinálja, szinkronba hozza az emberek mozdulatait, amit minden élethelyzetben nagyon szeretünk. Talán azért, mert olyankor sohasem vagyunk egyedül. Az élmények hatására pedig összeforr a hallgatóság, egy rövid időre összetartoznak, azonos élményeket élnek meg együtt, közös csoport lesznek. Mi pedig szeretünk csoporthoz tartozni, mert motivál, megerősít és stabilitást ad. Az érzés, hogy tartozunk valahová, jót tesz az egészségünknek, az életkilátásainknak. Egy koncert hallgatósága persze csak egy átmeneti csoport, de akkor és ott érzelmileg sokat tud adni. 

Ez az egész persze csak a jó koncertekre igaz. Azokra, ahol tényleg fel tudunk oldódni a zenében és képesek vagyunk kizárni a világ többi részét. Ha ez nincs meg, az öröm, az eksztázis és a kielégülés is elmarad. Akkor pedig nyilván zavarni fog a tömeg, az, hogy túl sokan vannak túl közel, ráadásul ugrálnak, a lábunkra lépnek, könyökkel bökdösnek, elénk állnak, meg ránk löttyintik a sört. Meg különben is. Állni kell egy csomót, néha sötét van, néha sok a fény, szarul szól az egész, meg késő is van és öregek is vagyunk már ehhez. Ilyen is van, persze. De csak ezért kár kihagyni az eksztázis lehetőségét. 

 

Hozzászólna? Facebook-oldalunkon megteheti!

Kövessen minket a Facebookon is!

 
Femina klub esemény

A bennünk élő nők - Hol az egyensúly a megfelelés és az önazonosság között?

A 21. századi nő minden szerepben helyt áll: dolgozik, édesanya, társ, barát, gondoskodó, és közben próbál önmaga is maradni. Hogyan lehet lavírozni a rohanó mindennapok, a teljesítménykényszer és a saját lelki békénk között? Hogyan találjuk meg az egyensúlyt szerepeink között? Erős Antónia és Pokorny Lia beszélgetnek június 1-jén a MOMkultban arról, mit jelent ma nőnek lenni: hogyan lehet egyszerre helyt állni a munka, a család és a saját vágyak világában, miközben megőrizzük önmagunkat, belső erőnket és harmóniánkat.

Biztosítsd be a helyed most!

hirdetés

Sákovics Diana
Sákovics Diana
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Ki volt Jockey Ewing magyar hangja? Nagy szinkronkvíz

Ha nagy Dallas-rajongó voltál, akkor bizonyára nem okozna gondot felsorolni a szereplők magyar hangjait. Kvízükben azonban az olajvállalkozó család tagjain túl más sorozatok híres szikronhangjaira is kíváncsiak vagyunk.

VIP

„Foglalkoztat a kérdés, hogy szükségem van-e egyáltalán a színészetre” – interjú Török-Illyés Orsolyával

Török-Illyés Orsolyát idén két filmben is láthatjuk: a Mambo maternicában egy nem kívánt terhességgel szembenéző negyvenes nőt, a Pipásban a címszereplő Pipás Pistát alakítja. Színházi előadásai – köztük például a Karsai Dániel küzdelmeit bemutató Egy tökéletes nap – fontos társadalmi kérdéseket feszegetnek. A színésznőben mindazonáltal időről időre megfordul a gondolat, hogy valami teljesen más területen próbálja ki magát.

Offline

Ez a festmény lógott Hitler nappalijában

Lucas Cranach egyik 16. századi festménye ma a londoni National Galleryben látható, de egy ritka fotó szerint egykor Adolf Hitler müncheni nappaliját díszítette. A kép múltja máig hiányos.

Testem

Veszélyben az egészséged, ha ilyen hajápolót használsz

Lesújtó képet festett a Magyarországon kapható hajolajakról a Tudatos Vásárlók Egyesületének tesztje. Az eredmény azt mutatta, hogy a legtöbb termék problémás összetevőket, köztük a hormonháztartást potenciálisan károsító sziloxánokat és allergizáló hatású illatanyagokat tartalmaz.

Mindennapi

Így juthatsz féláron magyar eperhez: használd ki, amíg lehet

A magyar termelők 2026 májusában országszerte megnyitják a „Szedd magad” ültetvényeket. Bár a hazai fóliás eper már elérhető a piacokon, a szabadföldi szezon a következő napokban veszi kezdetét. A gazdák szerint az idei az eddigi egyik legnehezebb év, hiszen a szélsőséges időjárás és a technikai kihívások alaposan megtépázták az állományt.

Testem

Tévhitek a pattanásról: a túlzott ápolással is árthatsz

Amikor a hormonok átveszik az irányítást, a tükör előtt állva sok fiatal hajlamos a végletekig elmenni a tiszta bőrért. Az alkoholos tonikok és a könyörtelen nyomkodás azonban csak olaj a tűzre: a szakértők szerint a tinik többsége éppen a túlzott ápolással okoz maradandó hegeket magának. Lássuk, melyek azok a népszerű, de káros módszerek, amiket azonnal el kell felejteni, ha nem akarunk rontani a helyzeten.

Testem

Magyar fejlesztés segíthet a „néma gyilkos” kezelésében

A magas vérnyomás nem csak a felnőttek gondja, sőt: a gyerekeknél sokszor nehezebb is észrevenni a bajt a folyamatosan változó határértékek miatt. A Szegedi Tudományegyetem szakemberei azonban kifejlesztettek egy okosalkalmazást, amely pillanatok alatt kideríti, ha egy gyerek értékei eltérnek a normálistól. Ez az apró digitális segítség kulcsfontosságú lehet az erek és a szív hosszú távú védelmében.

Életem

Az intelligens emberek ezekre sosem költenek

Nem attól lesz valaki tudatos a pénzügyeiben, hogy minden apró örömről lemond, inkább attól, hogy észreveszi, mire megy el feleslegesen a pénze. Egy rég nem nézett streaming-előfizetés, egy késve befizetett számla késedelmi kamata vagy egy hirtelen felindulásból rendelt ruha külön-külön nem tűnik nagy kiadásnak, de ismerjük a mondást: sok kicsi sokra megy.

Testem

Napi 7000 lépés – egy kevésbé ismert hatás, ami az agyadat is érinti

A bűvös napi 10 ezer lépés mítosza évtizedek óta tartja magát, ám a legfrissebb kutatások szerint nem feltétlenül kell maratoni távokat gyalogolnunk ahhoz, hogy jelentősen javítsunk az életkilátásainkon. Sőt, létezik a sétának egy olyan jótékony hatása, amely nem csupán a kalóriaégetésről vagy az állóképességről szól, hanem a szervezetünk egyik legfontosabb védelmi vonalát erősíti.

Testem

Nem csak finom: ez az idénygyümölcs az izmok regenerációját is segíti

Itt a cseresznyeszezon, és bár eddig is tudtuk, hogy az egyik legfinomabb nyári csemegéről van szó, kiderült: a sportolók és az aktív életmódot élők számára valóságos csodaszer lehet. Nemcsak a nassolási vágyat csillapítja, de a benne lévő különleges anyagok révén felgyorsíthatja az izmok regenerációját is.