Jól dönteni nem tudunk, hülyék vagyunk hozzá

Olvasási idő kb. 5 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

A döntések nem racionálisak és nem objektívek, a jó döntés pedig valójában csak illúzió.

Annyira jó lenne racionálisan dönteni. Mindig. Objektíven átlátni a felbukkanó problémákat, tisztán áttekinteni az alternatívákat, pontosan megbecsülni, hogy milyen esélye van a vágyott kimenetelnek, tudni, mekkora örömöt, élvezetet, hasznot fog hozni a választásunk. Mindegy, hogy a szemöldökformánkról, kaja- vagy lakásvásárlásról, párkapcsolati krízisről vagy az atombomba kioldásról van-e éppen szó: klassz lenne, ha képesek lennénk meghozni a jó, a lehetőségekhez képest a tökéletes döntést. Kár, hogy nem vagyunk azok. 

A döntéseink ugyanis nem racionálisak. Befolyásolja őket, ahogyan feldolgozzuk, raktározzuk, előhívjuk és értelmezzük a környezetünkből kinyert információkat, ahogyan az is, hogy milyenek az aktuális érzelmeink, a világlátásunk, a korábbi tapasztalataink. Ezek pedig mind a racionalitás ellen hatnak, mind torzítják a valóságot. Ráadásul létezik számos olyan mechanizmus is, amiket ugyan nem tudatosan, de mégis alkalmazunk a személyiségünk, identitásunk, önbecsülésünk védelme érdekében. Hát, ezek sem segítenek. Dan Gilbert, a Harvard pszichológia professzora szerint alapvetően két dologban, az esélyek és az értékek megjóslásában vagyunk rosszak, vagyis abban, milyen valószínűséggel lesz jó nekünk a döntés kimenetele, és ez mit jelent majd számunkra. 

Tippelésből elégtelen

Az, hogy milyennek látjuk egy esemény valószínűségét, a korábbi tapasztalatainktól, tudásunktól függ, és attól, hogy aktuálisan éppen mit tudunk előhívni a memóriánkból. Ha például meg kell tippelni, hogy hányan halnak meg repülőbalesetben és hányan fulladnak vízbe évente, akkor az előbbit általában túl, míg az utóbbit alulbecsüljük. Hogy miért? Egyszerűen többet halljuk, kiugróbb hír egy repülőbaleset, míg a fulladásos halálról ritkábban számol be a Velvet. Hasonló a helyzet a lottózással is. Statisztikailag rettentően kicsi az esélyünk arra, hogy nyerjünk, de mivel minden hónapban elolvassuk, hogy akadt valaki, aki hatalmas összeget nyert, újra és újra megvesszük a szelvényeket. Dan Gilbert, aki a lottózást szimplán hülyeségadóként aposztrofálja, kiszámolta, hogy ha a tévéadók minden havi lottóvesztessel készítenének egy félperces interjút, akkor az USA-ban 9,5 évig bámulhatnánk folyamatosan a vesztesek fancsali képét. Ezek után nyilván kevesebben vennének lottót. 

Vagy itt egy másik példa. Igyunk-e kávét lefekvés előtt? Fogunk-e tudni aludni tőle vagy sem? Ha a nagyitól jöttünk, aki folyton óv az esti kávézástól, akkor nyilván nem a válaszunk, ugyanis ugrik be először. Ha azonban épp az Egót böngésztük, akkor azt vágjuk rá, hogy a kávéval épp ugyanolyan jó az alvás, mint nélküle. A döntéseinkben ugyanis szerepe van annak, hogy milyen információ hívható elő a legkönnyebben, ahogy számít az információ forrása is. Ha például a nagymama véleményét szentnek és sérthetetlennek tartjuk, mindegy, hogy mit mondanak a kísérletek, nem fogják befolyásolni a döntésünket. Az ő véleménye ugyanis nagyobb súllyal esik latba. Így van ez az először hallott információkkal is. Amikor pedig megvan a kialakult véleményünk valamiről, akkor szeretünk azokra a hírekre fókuszálni, amik megerősítik előzetes elképzeléseinket. Nem véletlenül élnek olyan vígan a pártlapok, és nem véletlenül hiszünk a méregtelenítésben.

A döntéseinkben tehát fontos szerepet játszik, hogy milyen kimenetelt tartunk valószínűnek, ez pedig azon múlik, milyen információkat használunk fel a becsléshez. Olyanokat, amilyeneket kiszűrtünk magunknak a világból. Ezek pedig cseppet sem objektívek. 

A jövő bizony titokzatos

Hasonlóan nehéz a helyzetünk akkor is, ha egy döntésünk következményeinek az értékét kell kitalálnunk. Ehhez ugyanis arra van szükség, hogy reálisan lássuk, a jövőbeni énünk hogyan fog érezni valami iránt. Nem tudjuk megtenni. Részben azért, mert a döntéseink átgondolásakor elfelejtjük, mennyi minden képes befolyásolni a pillanatnyi állapotunkat, így túlbecsüljük a jövőbeni érzelmeinket. Vizsgálatok bizonyítják például, hogy két hónappal egy szakítás után általában jobban vagyunk, mint azt vártuk. A jövőbeni igényeket azért is nehéz megjósolnunk, mert az aktuális érzelmi állapotunk intenzívebb annál, hogy beleképzeljük magunkat a későbbi énünk helyébe. Aki ment már haza egy éhesen lenyomott hipermarketkörből egy kiló haszontalan junk fooddal, az érti, miről van szó. 

Egy másik gyakran elkövetett hibánk, hogy azt hisszük, ha egy alternatíva a többivel összehasonlítva jobbnak tűnik ma, az értékesebb lesz számunkra a jövőben is. Gilbert egyik kísérletében például az embereknek chipset kellett tesztelniük, miközben az asztalon az egyik tesztcsoport tagjai előtt egy finom csoki, a többiek előtt pedig egy konzerv löncshús várakozott. Az előbbi esetben az emberek úgy vélték, a chipsnek rosszabb, míg az utóbbiban azt, hogy jobb íze lesz. Az ízteszt után azonban pont ugyanolyannak ítélték a rágcsálnivalót. Akkor ugyanis már nem volt mivel összehasonlítani.

Az sem segít a reális összehasonlításban, hogy szeretjük kiemelni a számszerűsíthető szempontokat. Ha például két olyan állás közül választhatunk, ahol az egyikben ugyan nagyobb a fizetés, de unalmasabb a meló, akkor a döntésünkben nagyobb súlya lesz a fizetésnek, és azt hisszük, hogy nagyobb hatása lesz a jövőbeni elégedettségünkre is. Ha azonban elvállaljuk a jobban tejelő állást, akkor egy idő után az már nem az a munka lesz, amivel 50 ezer forinttal többet keresünk, hanem az, ahová minden nap dögunalom bemenni. 

Önvédelemben jók vagyunk

A fentieken túl az elménk még számos racionalitásgyilkos mechanizmust alkalmaz, amik hozzájárulnak a rossz döntéseinkhez. Például azt, hogy nem szeretjük a változást. A megszokott, biztonságos közeget jól ismerjük, a jövő viszont bizonytalan (ráadásul ugye nem tudjuk, hogyan fogjuk magunkat érezni benne), így hajlamosak vagyunk beleragadni közepesen kellemetlen helyzetekbe, legyen az egy haldokló párkapcsolat vagy egy kellemetlen munkahely. Ráadásul, amibe már sok pénzt és energiát öltünk, abból nehéz kivonulnunk pozitív hozadék nélkül. Ezért is olyan nehéz felállni egy kártyaaszataltól, ahol már egy rakás pénzt elnyertek tőlünk. 

Ezeket a racionalitás ellen ható torzításokat nehéz elkerülni, a mindennapi döntéseink esetében pedig szinte lehetetlen. De nem árt legalább képben lenni velük, hiszen fontos döntések meghozatalakor jó tudni, hogy milyen lehetséges hibákat véthetünk. Hátha kevesebbet követünk el belőlük. 

Enterol

Készülj tudatosan a nyaralásra!

Az Enterol alkalmazható az utazással összefüggő, fertőzéses eredetű hasmenés megelőző kezelésére is. Az Enterol alkalmazását 5 nappal az utazás előtt már érdemes megkezdeni és az utazás teljes
időtartama alatt folytatni.
Te már becsomagoltad?

Enterol – A tudatos probiotikumválasztás.

hirdetés

Advertisement
Sákovics Diana
Sákovics Diana
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

Nem bírod a meleget? Hűsölj a Balti-tenger partján!

Nem minden tengerparti nyaraláshoz tartozik hozzá a perzselő napsütés és a zsúfolt strand: Észak-Németország azokat várja, akik a tengert, a friss levegőt és a történelmi városok hangulatát keresik – a mediterrán hőség nélkül.

Világom

Piran, a sómunkások városa: templomának szobra az időjárást is megjósolja

Portorožtól mindössze néhány percnyi autóútra, vagy akár egy kellemes sétára található Piran, a szlovén Isztria egyik legszebb történelmi kikötővárosa. Az évszázadokon át a Velencei Köztársasághoz tartozó település szinte érintetlenül őrizte meg középkori hangulatát: szűk sikátorok, egymáshoz simuló házak és apró terek alkotják.

Mindennapi

Ezekre figyelj, amikor pultból vásárolsz fagyit

Ha ezeket a tényezőket figyeled amikor fagyizol, könnyebb lesz eldönteni, hogy visszatérsz-e az adott fagylaltozóba. Mutatjuk a legfontosabbakat, és azt is, hogy a hivatalos vizsgálatok során mit ellenőriznek, mert ebből is sokat tanulhatsz.

Testem

A látványos fogyás rejtett ára: nekik segítenek valójában az új elhízás elleni készítmények

Az új generációs elhízás elleni csodaszerek fenekestül felforgatták a világot: a klinikai tesztek szerint a páciensek könnyedén adják le testsúlyuk több mint 10 százalékát, miközben a szív- és érrendszeri kockázataik is csökkennek. Nem csoda, hogy a közbeszéd ma már egyszerű, gyógyszerrel megoldható problémaként tekint a túlsúlyra. A csillogó sikersztorik mögött azonban felsejlik a rideg valóság: a gyógyszer elhagyása után a kilók és a veszélyes egészségügyi mutatók szinte azonnal visszatérnek a kiindulási pontra.

Testem

Krónikus betegségre utalhat, ha nyáron ilyen az arcbőröd

A nyári napsütésben mindenkinek kipirul kicsit az arca, ám ha a pír tartóssá válik, égő érzéssel párosul, vagy apró hajszálerek, esetleg pattanásszerű göbök jelennek meg az orrodon és az orcádon, annak komoly egészségügyi oka lehet. A rozacea egy krónikus, nem fertőző gyulladásos bőrbetegség, amelynek a legfőbb ellensége éppen a nyári hőség és a napsugárzás. Az UV-sugarak ugyanis nemcsak tágítják az ereket, de szétrombolják a bőr védőrétegét és súlyos gyulladásokat indítanak el.

Offline

Ebben a fürdővárosban a királyok is elveszítették a fejüket: a 74 éves Goethe is Marienbadban lett szerelmes

Amikor a 19. század végén Európa uralkodói, hercegei és ünnepelt művészei pihenni vagy éppen titokban udvarolni vágytak, nem a francia riviérára, hanem egy cseh erdő mélyén megbúvó, mocsarakból varázsolt luxusbirodalomba utaztak. Marienbad (Mariánské Lázně) az Edward-korabeli építészetével, neobarokk kolonnádjaival és csodatevő forrásaival a világ legbefolyásosabb embereinek lett a menedéke. VII. Edward angol király itt próbált (sikertelenül) lefogyni a tízfogásos vacsorák mellett, miközben a német költőfejedelem, a 74 éves Goethe egy 17 éves fiatal lány miatt veszítette el a fejét, és kért házassági közvetítést a porosz királytól.

Offline

Romulus és Remus legendája: ki alapította valójában Rómát?

Romulus és Remus történetét szinte mindenki ismeri: a két ikertestvért egy nőstényfarkas nevelte fel, majd egyikük megalapította Rómát. A legenda évszázadokon át a város eredettörténetének számított, a történészek szerint azonban a mítosz mögött sokkal összetettebb politikai és hatalmi játszmák húzódtak meg.

Testem

Sokan csak legyintenek rá, pedig meddőséget okozhat: ezért nem szabad elviselni a menstruációs fájdalmat

Generációk óta él a köztudatban a tévhit, hogy a menstruációval járó kínzó görcsöket és fájdalmakat a nőknek egyszerűen el kell viselniük. Egy friss magyar kutatás szerint a fiatal nők közel egyharmada szenved rendszeresen az erős menstruációs panaszoktól, sokan mégis csak legyintenek a tünetekre, vagy a félelem miatt halogatják a kivizsgálást. Pedig a háttérben olyan alattomos, nehezen diagnosztizálható betegségek állhatnak, mint az endometriózis vagy a PCOS.

Önidő

Kiderült: így éri meg a legjobban pénzt váltani a nyaralásra

A nyaralók számára fontos kérdés, hogy hol éri meg legjobban pénzt váltani az utazás előtt. Az elmúlt hónapokban jelentősen erősödött a forint, hiszen míg március elején egy euró még 390 forint volt a bankközi árfolyamok alapján, addig júniusra az érték már 355 forint körül alakult. Ez a kedvező helyzet azt jelenti, hogy bárhol is váltson az ember, most lényegesen olcsóbban lehet külföldi devizát venni, mint néhány hónappal ezelőtt.

Mindennapi

Augusztustól drágul az egyik budapesti közlekedési forma

Augusztus 1-jétől többe kerül majd taxival utazni Budapesten, miután a Fővárosi Közgyűlés módosította a taxirendeletet. A döntés szerint az alapdíj 1100 forintról 1300 forintra, a kilométerdíj 440 forintról 521 forintra, a percdíj pedig 110 forintról 130 forintra emelkedik.