Nyolc életfontosságú kérdés az anyajegyekről

Zanza!

Nem akar elolvasni egy százhuszadik írást a szűrővizsgálatok fontosságáról? Nem csoda, én sem akarnék, pláne ennek a cikknek a megírása után. De azt hiszem sikerült néhány olyasmit is megtudnom, ami tényleg meglepő.

Szerintem annyit mindenki tud, hogy a melanoma az a bőrrák, és hogy az anyajegyeinket nem árt rendszeresen ellenőriztetni. Más kérdés, hogy már ezek az információk sem teljesen helyesek. Egyrészt, a melanoma az nem ugyanaz, mint a bőrrák, és nem is feltétlenül anyajegy. Másrészt pedig, hogy nem mindegy, ki milyen rendszeresen és milyen módon ellenőrizteti azokat az anyajegyeket. Bár az egyes magánrendelők honlapjairól elég sok információ kideríthető (ld. keretes anyag), jobbnak láttuk, ha a témáról megkérdezünk egy szakembert. Dr. Harmos Ferenc, a Melanomamobil munkatársa adott választ a kérdéseinkre.

Rögtön azzal kezdte, hogy pontosított: Talán helyesebb lenne azt írni, hogy a melanoma nem mindig anyajegyből indul ki, hanem ép bőrön is megjelenhet, és anyajegyre hasonlíthat a kezdet kezdetén.

Melanoma, vagy bőrrák?

Nagyon ritka az olyan ember, akinek nincs anyajegy a testén. Az anyajegyek legtöbbje azonban nem jelentene veszélyt, ha nem lennének annyira könnyen összekeverhetőek a halálos veszélyt is jelenthető melanomával. Az ugyanis megjelenésekor nagyon hasonlít egy egyszerű anyajegyhez, illetve kifejlődhet egy már meglévő anyajegy területén.

Azt sem árt tudni, hogy a bőrrák nem melanoma. Míg a melanoma a bőrben lévő, de idegen eredetű pigment-termelő sejtekből alakul ki, addig a bőrrák a bőr saját sejtjeinek a rosszindulatú daganata. Előbbi gyorsan, utóbbi lassan növekszik (a basalioma szinte soha nem ad áttétet és nagyon lassan növekszik, a spinalioma is lassan növekszik, erőteljesen fénykárosodott bőrön jelenik meg és a későbbiekben áttétet adhat). De Harmos doktor hangsúlyozta, hogy a szűrés során ezek az elváltozások észlelhetők, és az orvosok még időben cselekedni tudnak.

kittler

Miért számít a melanomák esetében különösen sokat a rendszeres szűrés?

Azért, mert ha a szűrés és a dokumentáció megfelelő módon zajlik, akkor egy-egy pigmentfolt egészen apró változását is észre lehet venni. Márpedig amikor egy anyajegy változni kezd, akkor esély van rá, hogy nem is anyajegy hanem melanoma, vagy pedig egy olyan anyajegy, amiből melanoma kezdett kialakulni. (Természetesen ez nem jelenti azt, hogy minden változó anyajegy, és minden újonnan megjelent elváltozás melanoma). Minden szűrővizsgálat nagyon fontos, de a melanoma ilyen szempontból – ha lehet így fogalmazni – egy szerencsésebb esete a veszélyes betegségeknek, mert a bőrön van, látható helyen és a rendszeres és megfelelő szűrés segítségével nagyon hamar ki lehet szúrni.

SZTK, vagy magánrendelő?

Néhány lehetőség

Próbáltunk – messze a teljesség igénye nélkül – néhány olyan magánrendelőt találni, ahol, legalábbis a weboldal alapján színvonalas, és hosszú távon is felelősségteljes szolgáltatást ígérnek. Az árak között jelentős különbségek is lehetnek, de érdemes alaposan utánanézni, hogy hol, mit kapunk cserébe.

Pre-Pharma Magánbőrgyógyászat

Dermapix bőrgyógyászati centrum

Coral Szakorvosi Centrum

Liget Klinika

Egy jobb magánrendelőben a szűrővizsgálat ára 10 és 20 ezer forint körül van. Ez nagyon sok pénz, főleg az ingyenes SZTK-hoz képest, ezért nem árt tudni, hogy mi az, ami miatt aki megteheti, annak megéri kifizetni a többletet.

Ebben az esetben ugyanis nem csupán arról van szó, hogy az ember időpontot kap, és kényelmes a váró. Dr. Harmos elmondta, hogy saját rendelőintézetükben minden egyes anyajegyről digitális felvétel készül, amiket meg is őriznek. A felvételeket a Melanomamobilnál több orvos is megvizsgálja, és közösen döntik el, hogy melyik jelenthet kockázatot. A legfontosabb azonban az, hogy az egyes anyajegyek pontos méretű számítógépes fotóját megőrzik, és emiatt az egy év múlva következő kontrollvizsgálaton a legapróbb változást is észre lehet venni. Az SZTK rendeléseken általában túl kevés idő jut egy-egy páciensre, ezért sokszor csak a leggyanúsabb anyajegyeket vizsgálják meg, az pedig szinte sehol nem fordul elő, hogy minden egyes anyajegyről nyilvántartás készüljön. „Jártunk már úgy" – mesélte Harmos Ferenc, "hogy a páciensnél felfigyeltünk egy-két gyanús anyajegyre, amit fokozottan ellenőrizni akartunk a következő kontrollvizsgálaton. A gyanús anyajegyek egy év elteltével semmit sem változtak, viszont egy ártalmatlannak tűnő növekedni kezdett, és ki is derült róla, hogy melanoma.”

Természetesen, hangsúlyozta a doktor, aki nem engedheti meg magának a magánrendelőt, az is menjen el szűrővizsgálatra, hiszen adott esetben az élete múlhat rajta.

Lézer, vagy kés?

Az anyajegyek eltávolításának egyetlen biztonságos, orvosilag elfogadott módja akár orvosi, akár esztétikai okból történik a beavatkozás, a sebészi úton, szikével történő kimetszés, hangsúlyozta dr. Harmos. Azért azt megkérdeztem, hogy nem arról van-e szó, hogy a lézerközpontok konkurenciát jelentenek a rendelőnek, de nagyon úgy tűnik, hogy nem. A magyarázat ugyanis nagyon logikusnak tűnik. A két másik lehetséges eltávolítási módszer, a fagyasztás és a lézer szétroncsolják az anyajegy körüli szöveteket, ezért nem lehet teljesen megbízható szövettani leletet készíteni.

Nagyobb veszélyben vannak-e, akiknek sok anyajegyük van?

Nem kell megijedniük azoknak, akiknek tele van a teste szeplővel, anyajeggyel, pigmentfolttal – nyugtatott meg a doktor. Ez nem úgy működik, hogy ha több anyajegye van valakinek, akkor majd biztosan könnyebben akad egy rosszindulatú is közte. Aggodalomra sokkal inkább van oka annak, akinek a sok anyajegye között sok a szabálytalan alakú, akinél korábban találtak már melanomás anyajegyet, vagy akinek a családjában korábban volt ilyen eset.

Mi van, ha rossz hírt kapunk?

Nagyon rossz érzés, ha a rendelőből visszahívják az embert azzal, hogy minél hamarabb jöjjön vissza, mert akadt egy gyanús anyajegy. Van, hogy már a szűrés során biztosak benne az orvosok, de száz százalékos eredményt csak a szövettani vizsgálat hozhat, az eltávolítás után.

Ennek ellenére nem kell pánikba esni. Bár valóban a rák egy fajtájáról van szó, a melanomák a korai stádiumban még nem törik át a bazálmembránt, nem kerülnek a véráramba és nem adnak áttétet. Természetesen ilyenkor is meg kell figyelni és rendszeresen vizsgálni őket, mert egy bizonyos időn belül általában még biztonságosan kimetszhetőek.

stockfresh 955228 cancer-highlighted-in-green sizeM

A rossz hír kétféle lehet. Az egyik, ha bőrrákot találnak, vagy egy nagyon nagy valószínűséggel melanomás elváltozást. Ez esetben általában a magánrendelők nem is vállalják a műtétet, hanem egyenesen az onkológiai központok egyikébe küldik a pácienst. A másik eset, amikor ennyire nem súlyos a helyzet, de a pigmentfolt annyira gyanúsan néz ki, hogy a biztonság kedvéért jobb megszabadulni tőle. Ebben az esetben a jobb magánrendelőkben elvégzik a beavatkozást. Mindkét esetben gyorsan kell cselekedni, szerencsére azonban ez egy rövid ideig tartó rutinműtét, így nem kell arra számítani, hogy valaki hónapokig várólistára kerül.

Hogy valóban rosszindulatú volt-e az anyajegy, az általában teljesen biztosan csak a műtét utáni szövettani vizsgálaton derül ki.

Ha igen, akkor meghatározott időn át (ez fél, háromnegyed, vagy akár egy év is lehet) rendszeres ellenőrzővizsgálatokra kell járni.

Napozás: hisztéria, vagy tényleg annyira veszélyes?

Tizenegytől háromig
Tizenegytől háromig

Sokan bizonytalankodnak, amikor azt hallják, hogy mennyire veszélyes a napozás, hogy a legjobb, ha 50 faktoros napkrémmel kenegetjük magunkat, és nyáron nem szabad a napon tartózkodni 11 és 15 óra között.

Hiszen a legtöbb rák öröklődik, a hajlam a családban szókapcsolat nagyon sokszor elhangzik a páciensekkel való konzultáció során. Szóval akkor most van értelme bujkálni a nap elől, vagy nincs?

Harmos doktor lazábban állt a kérdéshez, mint számítottam rá, de azért határozottan leszögezte, hogy nagyon is fontos a megfelelő fényvédelem és betartani a 11-15 óra közötti napozási szünetet nyáron. Lehet napra menni, de ésszel. Mást jelent napra menni tavasszal, és mást a nyár közepén, mert más az UV sugárzás erőssége – magyarázta. Úgyszintén különbség van a fehér és a sötétebb bőrtípusok naptűrő képessége között. (Kiderült az is, hogy a még a legfeketébb bőrűeknek is vannak anyajegyeik, sőt, melanomájuk is lehet, de jóval ritkábban fordul elő, mint a világos bőrűeknél.)

És igen, a genetikai szempontok valóban döntőek, de ha valaki odafigyel, akkor jelentősen csökkentheti a rizikófaktort. Ha például csontritkulása van az embernek, akkor ne üljön lóra, mert még egy kisebb eséstől is ripityára törhetnek a csontjai. Így van ez a melanoma esetében is: ha vigyázunk a napfénnyel, akkor csökkenteni tudjuk a kialakulás kockázatát.

Harmos doktor arra is felhívta a figyelmet, hogy nem elég egyszer bekennie magát az embernek, ha erős a napfény, vagy a magashegységben tartózkodik valaki, akkor rendszeresen, napi több alkalommal is célszerű kenegetni magunkat.

Kinek árthat a szolárium?

Kerüljük a szoláriumokat, ahonnan bizonytalan összetételű sugárzás éri a bőrünket, ráadásul a hazai szoláriumok 96%-a nem felel meg az európai szabványoknak – áll az intézet honlapján. Micsoda?!

Gondoltam ennek azért jobb lesz utánakérdezni egy kicsit. Én úgy tudtam, hogy kifejezetten jót tesz telente egy vagy két alkalommal elmenni szoláriumba, fényterápiás és D vitamin pótlási célokból. Azt hittem, hogy ez az adat erősen túloz, de megdöbbenve olvastam – mégpedig a Magyar Szoláriumüzemeltető Egyesület honlapján – hogy bizony nem. Igaz, az a cikk még 2009 december végi vizsgálati adatokra hivatkozik, remélhetőleg azóta már jobb a helyzet.

A napsugárzás a földfelszínt elérő ultraibolya spektruma UVA és UVB sugártartományokból tevődik össze, míg a szoláriumcsövek legnagyobb részt (kb. 97%) UVA tartományban sugároznak – magyarázta a szoláriumkérdést Doktor Harmos. Ez egy fizikai, technológiai adat. Az UVB károsabb, mint az UVA, ezért van nagyon kevés UVB a szolárium csövek spektrumában (a naphoz képest). Persze már tudjuk, hogy az UVA ugyan úgy rákkeltő, mint az UVB és ráadásul öregíti is a bőrt. A szoláriumban is termelődik tehát D vitamin, de túl nagy árat fizetnek érte a vendégek, ugyanis ez a káros sugárkomponens is megtalálható a szoláriumokban, még ha kis mennyiségben is.

A szoláriumokkal egyébként az a fő baj, hogy bármikor bárkinek elérhetőek, és bármilyen mennyiségben. A hatása nagyon koncentrált, gyakori a leégés, ami melanoma szempontjából a legnagyobb probléma. És hogy mennyire hasznos az egészség szempontjából, arra Harmos Ferenc elég plasztikus hasonlatot talált: Ez körülbelül olyan, mint ha azt mondanánk, hogy azért jó az elhízás, mert kevésbé fázunk télen (tudjuk, hogy az elhízásnak számtalan negatív hatása van, de van ez az egy pozitív is.) A D vitamin sokkal biztonságosabban beszerezhető például a patikákból vagy megfelelő táplálkozás útján, annak a veszélye nélkül, hogy az ember leég és bőrrákja lesz, meg csúnya ráncos, foltos bőre.

Blogmustra