Homoszexuális embereket gyakran vádolnak azzal, hogy alkalmatlanok gyermeknevelésre, képtelenek hosszú távú kapcsolatot fenntartani. Pedig a kutatások szerint ezek az állítások igencsak távol esnek a tényektől. Az öt leggyakrabban emlegetett előítélet és ezek tudományos cáfolatai.
Minden állat heteroszexuális
A gyakori vélekedéssel – kizárólag a hím és nő kapcsolat a természetes jelenség – szemben az állatvilág tele van azonos nemű párokkal. Pingvin, delfin, hattyú, zsiráf és csimpánz egyedek választanak néha azonos nemű párt, hogy csak néhány példát említsük állatvilágból. A kutatók még nem találták meg a homoszexuális nemi aktus evolúciós okát, ha egyáltalán van ilyen. Úgy gondolják, az együttlét segítheti a szociális kötődések kialakítását, vagy bizonyos példányokat arra bátoríthat, hogy gondozzák és táplálják unokatestvéreiket. Mivel az azonos nemű egyedek szexuális kapcsolata nem jár utóddal, az állatok így indirekt módon erősítik a a sajátjukhoz hasonló génállomány továbbvitelét. De az is lehet, hogy csak szórakozásból teszik: „Nem minden szexuális aktus szolgál reproduktív funkciót” - mondja Janet Mann biológus.
Meleg kapcsolat nem lehet tartós
Hosszú távú kutatások alapján ez sem igaz: a meleg párok kapcsolata legalább olyan tartós, mint a heteroszexuális pároké. „Bizonyítani tudjuk, hogy a meleg és leszbikus párok is stabil, elkötelezett kapcsolatot keresnek. A legtöbb esetben a társadalmi előítélet, stigmatizálódás és az államilag el nem ismert kapcsolat ellenére a tartós együttélés is megvalósul az Amerikai Egyesült Államokban” - mondta Anne Peplau kutató-pszichológus.
A Washingtoni Egyetem professzora, John Gottman vizsgálatában 12 éven át gyűjtött adatokat meleg párokról. A párok 20 százaléka szakított ebben az időszakban, ami valamivel kevesebb, mint a házasságok hivatalos szétbontásának száma. „A kutatás jelentősége, hogy meg kell szabadulnunk a homoszexuális együttélést övező sztereotípiától, és elfogadni, mint elkötelezett kapcsolatot” - összegzi a vizsgálatot Gottman. Ugyanez a kutatás állapította meg, hogy a meleg párok jobbak a konfliktusok megoldásában és bátorítják a pozitív visszajelzéseket.
A legtöbb pedofil homoszexuális
Az egyik legártalmasabb előítélet. Rengeteg kutatást végeztek már annak kiderítésére, hogy vajon valóban több a pedofil a homoszexuális irányultságú emberek között, mint a heteroszexuálisoknál. A kutatások szerint az állítás valójában csak előítélet.
Egy 1989-es kísérletben, amit Kurt Freund kanadai pszichológus végzett, gyerekek képeit mutatták homo- és heteroszexuális férfiaknak, és mérték a résztvevők szexuális izgatottságát. A homoszexuális férfiak nem reagáltak erőteljesebben kisfiúk képeire, mint heteroszexuális férfiak kislányok képeire.
Carole Jenny 1994-es kutatatásában 269 szexuális zaklatást elszenvedett gyerek esetét vizsgálta. Az esetek 82 százalékában a tettes a gyermek heteroszexuális családtagja volt. A 269-ből mindössze két ügyben volt az elkövető homoszexuális. "Az empirikus kutatások nem bizonyítják, hogy homo- vagy biszexuális férfiak nagyobb eséllyel molesztálnak kiskorúakat, mint a heteroszexuálisok" - írja Gregory M. Herek, pszichológia professzor, aki a témával kapcsolatos tudományos kutatásról tanulmánykötetet szerkesztett.
Homoszexuális pár nem tud gyereket nevelni
Az azonos neműek házasságát leginkább azon az alapon támadják, hogy a gyerek egészséges lelki fejlődéséhez szükség van a hagyományos apa-anya családmodell mintájára. Ezzel szemben a kutatások azt igazolják, hogy a homoszexuális szülők gyerekei ugyanolyan jól teljesítenek.
Egy 2010-ben készült tanulmány 90 gyereket vizsgál; a csoport egyik fele leszbikus szülőkkel, míg a másik heteroszexuális szülőkkel él. A tanulmány megállapítja, hogy a gyerekek közel azonos iskolai eredményeket produkálnak. Szintén ebben az évben, egy másik felmérés igazolta, hogy azok a gyerekek akiket homoszexuális szülők nevelnek, kevésbé mutatnak hajlamot bűnöző magatartásra.
"A lényeg az, hogy tudományosan bebizonyítható, hogy nincs különbség: meleg párok gyerekei és heteroszexuális szülők gyerekei ugyanolyan jól teljesítenek" - mondja Timothy Biblarz szociológus. "Ez nyilvánvalóan ellentmond annak a nézetnek, hogy a gyerekeket egy apának és egy anyának kell felnevelnie, ha jó eredményt akarnak elérni az iskolában."
A homoszexualitás nem veleszületett tulajdonság, hanem választás kérdése
Habár sokan úgy hiszik, hogy a homoszexualitás nem veleszületett, hanem választott életút, vagy azt hogy, gyógyítható, valójában az azonos neműekhez vonzódás legalább részben genetikai és biológiai alapú.
Egy 2001-ben készült kutatásban egypetéjű ikrek (azonos génállomány) és kétpetéjű ikrek (nagyjából ötven százalékban egyező génállomány) szexuális irányultságát hasonlították össze. Kiderült, hogy az egypetéjű ikrek jelentősen nagyobb eséllyel osztoznak a nemi irányultságon is, mint a genetikailag kevésbé hasonló kétpetéjű ikrek. Ezért a kutatók úgy gondolják, hogy a gének szerepet játszanak a szexuális orientáció kialakulásában.
Más vizsgálatok azt állapították meg, hogy biológiai hatások - például hormonoknak kitett magzat - is szerepet játszik, de ebbe az irányba mutatnak a fiziológiai különbségek, például a belső fül különböző kialakítása a hetero- és homoszexuális nőknél. "Az eredmények alátámasztják azt az elméletet, hogy a központi idegrendszer felépítése különbözik hetero- és homoszexuális személyeknél, és ez a különbség valószínűleg a magzati fejlődés alatt alakult ki" - mondja Sandra Witelson, aki 1998-ban publikálta felfedezését a belső fül különbségéről.
Forrás: Livescience
