A világháborúnak köszönhetjük az eszközt, amely ma minden konyhában ott van

Olvasási idő kb. 3 perc

Talán nem túlzás azt állítani, hogy a mikrohullámú sütő Magyarországon és a világ minden táján, minden konyha nélkülözhetetlen eszköze, hiszen egy perc alatt felmelegíthetjük benne az ételt. Mi több, ma már kifejezetten mikróra kalibrált recepteket is találunk az interneten.

Ezt a praktikus eszközt a második világháború hadászati fejlesztéseinek köszönhetjük, ugyanis a radarok technológiáját felhasználva készült el az első prototípus, ami azonban nem fért volna el minden konyhapulton: óriási volt. Nemcsak a mérete jelentett problémát, az ára is igen borsos volt kezdetben, ezért csak akkor terjedt el igazán, amikor a gyártási költségeket le tudták szorítani.

A világháborús radar technológiáját használták fel a konyhai eszközhöz 

Elsősorban a brit hadsereg köszönhetett sokat a radarok által nyújtott információknak, annak ellenére, hogy ezek az eszközök kezdetben igen kezdetlegesek voltak. A fejlesztések során azonban a mérnökök megalkották az első magnetront, a vákuumcsövet, amely mikrohullámokat bocsátott ki. 

Így nézett ki az első, a világháborús radar technológiáját hasznosító, óriási eszköz, amely nehezen fért volna el a konyhapulton
Fotó: Bettmann / Getty Images Hungary

Az amerikai hadügyminisztériumnak dolgozó Raytheon vállalat mérnöke, Percy LeBaron Spencer, az urbánus legenda szerint úgy jött rá, hogy a mikrohullámok alkalmasak lehetnek az étel melegítésére, hogy miközben a magnetronon dolgozott, a zsebében lévő cukorka  megolvadt. 

Noha nem Spencer volt az első, aki észlelte a jelenséget, ő volt az, aki elkezdte azt tanulmányozni.

Elsőként kukoricacsövekkel, majd tojással kísérletezett: utóbbi – ma már nem meglepő módon – felrobbant az eszköz közelében lévő teáskannában, és egy kollégája arcába fröccsent. 

Ezután készítette el Spencer az első igazi mikrohullámú sütőt, amely 1945-ben kapta meg a szabadalmat. A Radarange nevű prototípus két évvel később készült el, és gigantikus méretű, és 340 kg súlyú volt. Ez egyértelműen nem tette még lehetővé a lakossági felhasználását. Később készült ez az ipari változat üzemi konyhák és éttermek részére, ám ez meglehetősen borsos árú volt: mai értéken számolva hozzávetőleg 5,5 millió forintba került. 

Így jutott el az amerikai konyhákba is az eszköz

A Raytheon vállalat, amely addig jobbára csak hadiipari fejlesztésekkel foglalkozott, eladta a mikrohullámú sütő licencjogát a Tappan Stove nevű cégnek, és 1955. október 25-én mutatták be az első, lakossági használatra szánt sütőt. Az ára még így is csillagászati volt, hozzávetőleg 3 millió forintba került, ezt pedig csak kevesen engedhették meg maguknak. 

Éttermekben és üzemi konyhákon használták az akkor újdonságnak számító eszköz első változatait
Fotó: Roy Stevens / Getty Images Hungary

El kellett telnie 15 évnek, hogy az eszköz széles körben elterjedhessen, mert még 1967-ben is 850 ezer forintnak megfelelő összeget kértek egy mikrosütőért. 

Csak a 70-es években tudták leszorítani annyira az árát, hogy tíz év alatt 40 ezer darab talált végül gazdára.

Ma márr az amerikai háztartások 90 százalékában megtalálható a mikró, ahogy nálunk is, és pár tízezer forintért bárki hozzájuthat akár az elektronikai áruházakban, akár online. Óriási lépés ez ahhoz képest, hogy a feltalálásának idején egy luxusautó árát is elkérték érte, és külön helyiségre lett volna szükség az elhelyezéséhez.

Ha arra is kíváncsi vagy, hogy milyen más, ma már mindennapi tárgyakat köszönhetünk a háborúnak, ezt a cikkünket ajánljuk. 

Egy asztalnál - könyv

Elkészült a Sóbors első szakácskönyve, az Egy asztalnál!

Hogy miben más ez a könyv? Tíz komplett menüt rejt, rengeteg időspórolós trükköt, maradékmentést, ráadásul hagyományos és vega recepteket. Hogy a főzés öröm legyen, és végül mindenki jót falatozzon az asztal körül. Mert együtt enni mindig jobb. Akkor is, ha mást eszünk.

Ne maradj le róla!

hirdetés

Becz Dorottya
Becz Dorottya
Becz Dorottya az ELTE Bölcsészettudományi Karán végzett magyar szakon, majd a Bálint György Újságíró Akadémia posztgraduális képzésén szerzett felsőfokú újságíró képesítést. Később elvégezte a Pécsi Tudományegyetem politológia szakát is. Karrierje során dolgozott online médiumoknál újságíróként, szerkesztőként, szövegíróként, valamint projektmenedzserként az állami és a privát szektorban egyaránt. Később szerkesztőként vállalt munkát ismert és kisebb könyvkiadóknál. Három mesekönyv és két felnőtteknek szóló kiadvány szerzője. A Díványnál 2025 januárjában kezdett dolgozni.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Kijátszotta a cenzúrát: titokban tanította feminizmusra a lányokat a szocializmusban a magyar írónő

A Kádár-korszakban a cenzúra mindent látott és mindent ellenőrzött, de volt egy terület, amit a rendszer bürokratái mélyen lenéztek és elhanyagoltak: a lányregényeket. Ezt a zseniális kiskaput használta ki Kertész Erzsébet, a „Csíkos könyvek” koronázatlan királynője. Miközben a kultúrpolitika azt hitte, a szerző csak ártatlan, romantikus történetekkel szórakoztatja a kislányokat, ő valójában a legkeményebb feminizmust, a női egyenjogúság és az önmegvalósítás eszméit csempészte be a gyerekszobákba Hugonnai Vilma vagy Szendrey Júlia sorsán keresztül.

Életem

Ezt rontják el a legtöbben az adóbevallásukban

Sokan csak az szja-bevallás átnézésekor szembesülnek azzal, hogy év közben rosszul nyilatkoztak, jogosulatlanul vettek igénybe kedvezményt, vagy elmulasztottak feltüntetni egy fontos adatot. A NAV szerint továbbra is a gyermekek után járó kedvezményeknél fordul elő sok tévedés.

Mindennapi

Sokan nem tudják: ilyenkor nemet mondhatsz a túlórára

Téves az a nézet, hogy a főnök bármikor, korlátlanul benn tarthat munka után. Bizonyos esetekben a túlóra egyáltalán nem rendelhető el, máskor pedig csak a munkavállaló írásos hozzájárulásával. A munka törvénykönyve külön szabályokat állapít meg a rendkívüli munkaidőre, vagyis arra, amikor a dolgozónak a beosztásán túl kellene munkát végeznie.