Veszélyes állat bukkant föl egy magyar településen – a mérge halálos is lehet

Olvasási idő kb. 2 perc

Mérges kígyót láthattak Lenti belterületén, lakott övezetben. Noha sokan vitatják, hogy valóban viperáról lenne szó, a vármegyében korábban mások is találkoztak ilyen állattal.

Több helyen is felbukkant a közösségi médiában, hogy pár nappal ezelőtt állítólag akár emberre is veszélyes mérges kígyót láttak Lentiben. A Zala vármegyei település lakói közül sokan vitatták, hogy valóban viperáról lenne szó, különösképp, mivel az észlelés lakott övezetben történt. Egyesek amellett érveltek, hogy valószínűleg inkább egy ártalmatlan sikló lehetett az állat, esetleg egy lábatlangyík – ilyenekkel aránylag rendszeresen lehet találkozni Lentiben, az üdülőövezetben, a település nyugati részén, a városszéli utcákban, a kertekben – írta a Zala Vármegyei Hírportál

Valóban él a környéken ilyen veszélyes állat

Ennek némiképp ellentmond, hogy egy hozzászóló arról számolt be, hogy pár évvel ezelőtt ő is találkozott viperával. A lentikápolnai városrészben, a családi házuk közvetlen szomszédságában, egy fenyvesben bukkantak a 79 centiméter hosszú, fekete színű keresztes viperára.

Ennek az észlelésnek a hitelességéhez nem férhet kétség, ugyanis szakemberek is azonosíttatták, majd elszállíttatták.

Két évvel később pedig a hozzászóló udvarába mászott be egy mérges kígyó, azt a kutyájuk tette ártalmatlanná.

A keresztes viperát könnyű fölismerni mintázatáról – a veszélyes állat elkerüli az embert
Fotó: Charles J SharpSharp Photograph

Magyarországon két olyan kígyófaj él, amely az emberre is veszélyes lehet: a keresztes és a parlagi –más néven rákosi – vipera. Előbbi egyébként közismerten él Zalában, méghozzá Lentitől nem is messze, a Kerka-völgyében. A viperák azonban alapvetően kerülik az emberrel való találkozást – azt is fontos tudni, hogy ezek az állatok maguktól nem támadnak az emberre. A kígyómarásoknak általában az az oka, hogy az állatot sarokba szorítják, amely így védekezni kényszerül, esetleg rálépnek.

Első marása még ilyenkor is szinte mindig álharapás: mérget csak másodjára fecskendez.

Hazánkban 2001 óta nem történt halálos kimenetelű kígyóharapás, akkor is az ellenszérum által kiváltott allergiás reakció okozta azt. Az azt megelőző hatvan évben pedig összesen két végzetes kígyótámadást jegyeztek föl.

Egy asztalnál - könyv

Elkészült a Sóbors első szakácskönyve, az Egy asztalnál!

Hogy miben más ez a könyv? Tíz komplett menüt rejt, rengeteg időspórolós trükköt, maradékmentést, ráadásul hagyományos és vega recepteket. Hogy a főzés öröm legyen, és végül mindenki jót falatozzon az asztal körül. Mert együtt enni mindig jobb. Akkor is, ha mást eszünk.

Ne maradj le róla!

hirdetés

Kálmán Gábor
Kálmán Gábor
Vezető szerkesztő
Kálmán Gábor az ELTE Bölcsészettudományi Karán szerzett diplomát kommunikáció szakon. Újságíróként és szerkesztőként is dolgozott online és print napi-, illetve hetilapoknál, magazinoknál, később tördelőként, grafikusként és művészeti vezetőként szerzett tapasztalatokat. A Kodolányi János Főiskolán online újságírás gyakorlatot vezetett, elvégezte a 4Cut Digitális Műhely Videóvágó, videótechnikus tanfolyamát. 2024 óta dolgozik a Díványnál újságíróként és szerkesztőként. 2026 januárjától vezető szerkesztői feladatokat is ellát.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Petőfi felesége több volt múzsánál: Szendrey Júlia hozta el először Magyarországra Andersen meséit

Mindannyian ismerjük a lángoló lelkű költőfeleségként, aki siratta a segesvári hőst, de a történelemkönyvek gyakran elfelejtik megemlíteni, hogy Szendrey Júlia zseniális alkotó volt a saját jogán is. Ő volt az a rendkívül művelt, lázadó és modern gondolkodású nő, aki az 1850-es években először hozta el Magyarországra és fordította le Hans Christian Andersen legszebb meséit. Utánajártunk, ez a különleges nő hogyan formálta át örökre a hazai gyerekirodalmat.

Önidő

Ismered az Árpád-ház női leszármazottait?

Az Árpád-ház női leszármazottai külföldön ismertebbek, mint hazánkban. Nem véletlenül, hiszen míg itthon „csupán” leánygyermekek voltak, későbbi hazájukban uralkodófeleségekké, apátnőkké, olykor szentekké váltak. Közülük válogattunk kvízünkhöz. Te tudod, kik voltak?

Testem

Sürgősségi fogamzásgátlás: így működik valójában az esemény utáni tabletta

Az esemény utáni tablettát sokan még ma is „kémiai abortuszként” emlegetik, pedig a tudomány szerint ez az elnevezés biológiailag teljesen hibás. A sürgősségi fogamzásgátlás nem a megtermékenyített petesejtet támadja, hanem a hormonok nyelvén beszélve egyszerűen „elhalasztja” a peteérést, amíg a veszély el nem múlik. Mi zajlik le a női szervezetben a tabletta bevétele után, és miért kulcsfontosságú az időfaktor a nem kívánt terhesség megelőzésében?

Offline

Melyik hegység csúcsa a Matterhorn? Hegyek nehéz kvíze

Földrajzórán nem csak a hazai tájakat kellett ismernünk, gyakran még vaktérképen is be kellett jelölnünk a határainkon kívül fekvő nevezetes helyeket. Kvízünkben ezúttal Európa ismert hegységeivel kapcsolatos tudásod tesztelheted.

Testem

Ha ezeket eszed, megnő a korai halál esélye

Az ultrafeldolgozott élelmiszerek szerepe az étkezésben egyre nagyobb, mivel könnyen elérhetőek, olcsók és sokáig eltarthatók. Azonban egyértelmű összefüggés mutatható ki ezen ételek fogyasztása és a megnövekedett szív- és érrendszeri kockázatok, valamint az ezekből fakadó korai halálozás között.

Offline

Kijátszotta a cenzúrát: titokban tanította feminizmusra a lányokat a szocializmusban a magyar írónő

A Kádár-korszakban a cenzúra mindent látott és mindent ellenőrzött, de volt egy terület, amit a rendszer bürokratái mélyen lenéztek és elhanyagoltak: a lányregényeket. Ezt a zseniális kiskaput használta ki Kertész Erzsébet, a „Csíkos könyvek” koronázatlan királynője. Miközben a kultúrpolitika azt hitte, a szerző csak ártatlan, romantikus történetekkel szórakoztatja a kislányokat, ő valójában a legkeményebb feminizmust, a női egyenjogúság és az önmegvalósítás eszméit csempészte be a gyerekszobákba Hugonnai Vilma vagy Szendrey Júlia sorsán keresztül.