Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
Mocz András erdőmérnök világított rá arra, mitől pusztulnak az alföldi és homokhátsági erdők, mit jelez az idén extrém korán megkezdődött levélsárgulás.
Az idei augusztus végén meglepő és látványos levélsárgulás vette kezdetét a hazai erdőkben. A Sonline podcastműsora Mocz András erdőmérnököt, az Agrárminisztérium erdőkért felelős helyettes államtitkárát kérdezte a folyamatokról.
Korábban vette kezdetét az idei ősz, már ami az erdők fáit illeti. A sárguló levelek a klímaváltozásra figyelmeztetnek, a nagy nyári meleg önmagában nem okozná a fák leveleinek sárgulását és lehullását.
Ezért sárgultak meg a levelek nyár végére
Amint azt Mocz András összegezte, a talaj víztartalma okozta a különös jelenséget, az alföldi és homokhátsági erdők egy jelentős része a vízhiány áldozata lett.
„Én azt gondolom, az elsődleges oka ezeknek a pusztulásoknak az erdőtalaj vízháztartásának megváltozása, negatív irányú megváltozása. Gyakorlatilag a téli csapadék és a talajvíz kapilláris vízmozgása nem ér össze az év folyamán és
a gyökérzóna pont ott található, ahol a víz eltűnt a talajokból. Bizony a legtöbb fafaj küzd ez ellen, és küzd az életéért"
− nyilatkozta a szakember, aki arra is kitért, hogy minden eszközzel meg kell őrizni az erdeinket a jövő generációknak. Mint mondta, erre olyan programokat alakítottak ki, melyek megkönnyítik az új erdők telepítését, akár idegenhonos, de
nem invazív fafajokkal tarkítva a hazai flórát.
A klímaváltozás ellen új fákra van szükség
Mocz András hangsúlyozta, hogy eltolódtak az erdészeti klímaövek, hazánkban is megjelent a sztyeppklíma, ami korábban ismeretlen volt, ezért teljesen
új fafajokban kell gondolkodni
az erdők pótlása során. A biodiverzitás támogatásának lehetőségét abban látja, hogy a délen már bizonyított, klímarezisztens, hőségtűrő fajokkal északabbi területeken is meg lehet próbálkozni, gazdagítva a fafajok sorát, hiszen
„gondoskodni kell az új erdők létrejöttéről, és a jövő nemzedékeiről is."
Mit mondta, 100 évvel ezelőtt, a trianoni döntést követően erdeink fele elveszett, azonban az azóta történt erdősítéseknek köszönhetően száz év alatt megduplázódott a zöld felületek aránya az országban, mert kiemelt figyelmet fordítottak az erdősítésre. Ezt a munkát meg lehet ismételni most is.
