Hiába van lakásbiztosításod, előfordulhat, hogy az alacsony fedezeti összeg miatt alacsonyabb kártérítést kapsz.
A magyar lakások mintegy 80 százaléka rendelkezik olyan biztosítással, amely kiterjed a legsúlyosabb kockázatokra, és pénzügyi védelmet nyújt árvíz, tűz, robbanás, vihar, villámcsapás, jégverés és földrengés után. Ám ez önmagában nem jelent valódi biztonságot – írja a Pénzcentrum a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) tájékoztatása alapján.
Ha alulbiztosítod a lakásodat, kevesebbet fizet a biztosító
Hiába van valakinek érvényes szerződése, az alulbiztosítottság komoly kockázatot jelent, ha bekövetkezik egy jelentős káresemény. Az alulbiztosítottság azt jelenti, hogy a fedezet értéke elmarad a valós újjáépítési költségektől.
A lakásbiztosítások többsége újértékelvű, és tartalmaz értékkövetést, a biztosítási összegek évente igazodnak az inflációhoz, valamint az építőipari és lakásépítési árakhoz.
Ha az ügyfél minden évben elfogadta a biztosító által javasolt értékkövetést, akkor a fedezet többnyire lépést tart a költségek emelkedésével.
De még így is kialakulhat alulbiztosítottság. Ez többnyire akkor fordulhat elő, ha az ingatlant bővítik, és a tulajdonos ezt nem jelzi a biztosítónak.
Ilyen lehet például a tetőtér beépítése vagy egy új helyiség kialakítása. Ezek növelik az újjáépítési értéket, ezért szerződésmódosításra van szükség.
Kulcsfontosságú az is, hogy már szerződéskötéskor a pontos alapterületet adja meg az ügyfél. Ha a valósnál kisebb alapterület szerepel a kötvényen, egy káreseménynél a biztosító csak arányos, részleges kártérítést fizethet.
A MABISZ azt tanácsolja a lakástulajdonosoknak, ellenőrizzék, az ingatlanra megadott biztosítási összeg nagyjából megfelel-e a becsült újjáépítési értéknek. Ha nem, akkor érdemes módosítani a lakásbiztosítás fedezeti szintjét.
