Az év elején lépett hatályba az az építésügyi jogszabály, amely pontosan meghatározza, mi tekinthető kerítésnek. Mutatjuk a szabályokat.
Kerítésnek olyan építményt nevezünk, amely egy telek határait jelöli ki, és elválasztja azt a szomszédos ingatlanoktól vagy közterülettől – emlékezet az Agroinfom. A portál felhívja a figyelmet, hogy a kerítés nemcsak véd, hanem a településképet is formálja, ezért országszerte szigorú élőírások vonatkoznak rá.
Ezeknek a szabályoknak kell megfelelnie a kerítésnek
A jogszabály előírja, hogy a kerítés nem lehet tömör és magassága nem haladhatja meg a 2 métert. Emellett meghatározza azt is, hogy a járdaszint felett legalább 2 méterrel lehet csak olyan elemet – például szögesdrótot – elhelyezni, amely a közterület használatát veszélyeztetheti.
Nem mindegy az sem, hogy hova kerül a kerítés. Amennyiben közterület határán áll, teljes egészében a saját telken kell, hogy legyen. Azokon a helyeken, ahol kötelezően előírják a kerítés meglétét, ott az utcafronton, a jobb oldali telekhatáron, illetve a hátsó határ jobb oldali szakaszán kell kerítést építenie a tulajdonosnak – feltéve, hogy nincs ettől eltérő megállapodás a szomszédok között.
Fontos tudni, hogy az önkormányzatok saját rendeletükkel pontosítják az előírásokat. Békéscsabán például a hagyományos anyagokból készült áttört, átlátható kerítést preferálják, amelynek tömör lábazata maximum 0,5 méter lehet. Sarkadon pedig településképi eljárást kell indítani, ha valaki utcai kerítést építene. Itt szintén a természetes anyagokat részesítik előnyben. Drótkerítés csak sövénnyel együtt létesíthető, míg látszóbeton és acélkerítés csak akkor engedélyezett, ha megtartják a hagyományos osztásokat. De van példa szigorúbb szabályozásra is:
Kecskeméten a kerítést az adott épület megjelenéséhez kell igazítani, mezőgazdasági területen pedig szigorúan tiltják a tömör falazatot vagy fémlemezt.
A kerítésépítés előtt tehát elengedhetetlen a tájékozódás. Ez azért is fontos, mert ha a kerítés nem felel meg a szabályozásnak, az büntetést vonhat maga után, sőt a tulajdonost akár utólagos bontásra is kötelezhetik.
