Pénteki süti: óriás csokis keksz

Olvasási idő kb. 2 perc

A hétvégén bevethetjük előzetes búfelejtőnek, vagy jól jöhet jövő héten, az uzsonnásdobozba. Nem kell külön gombócozni, éljen!

Enyhítsük az iskolakezdés sokkját egy csokis keksszel: ráadásul nem kell külön gombócozni, elfogy szeletekre vágva is. Akár már a hétvégén bevethetjük előzetes búfelejtőnek, vagy jól jöhet jövő héten, az uzsonnásdobozba is.

Fotó: Piszke

Bár működik sima vajjal is, megéri rááldozni a vaj barnítására azt a plusz 5 percet: mély, mogyorós aromát ad a sütinek, remekül egészíti ki a tésztában lévő csokit, és az omlósságért felelős enyhe ízű mandulát.

Hozzávalók: (20 cm-es formához)

10 dkg vaj
1 tojás
1 tk vaníliakivonat/1 vaníliás cukor
10 dkg barna nádcukor
10 dkg liszt
10 dkg darált mandula
fél kk. só
10 dkg étcsokicsepp/étcsokoládé

1. A vajat közepes lángon felolvasztjuk, és kis lángon addig zümmögtetjük, míg felhabzik és halvány aranybarna nem lesz – ekkor a lábas alján már pici barna morzsaréteg is látható lesz – levesszük a tűzről, állni hagyjuk, a tetején megmaradó habot leszedjük.

2. Míg a vajat barnítjuk, a tojást, vaníliát és a cukrot elkeverjük, majd a langyos vajat is hozzáadjuk – óvatosan, hogy a lábas aljáról a barna morzsák ne kerüljenek bele.

3. Belekeverjük a csokicseppeket/ apróra vágott étcsokit, de egy keveset ( egy evőkanálnyit vagy 2-3 kockát) félreteszünk belőle a sütés utánra.

4. Hozzászitáljuk a lisztet, mandulát és a sót, elkeverjük, és a masszát egyenletesen elterítjük egy sütőpapírral bélelt kerek forma alján.

5. 175 fokos sütőben 25 percig sütjük, még forrón a tetejére szórjuk a félretett csokit.

Fotó: Piszke
 

Hozzászólna? Facebook-oldalunkon megteheti!

Kövessen minket a Facebookon is!

 
Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Lukácsi Ágnes
Lukácsi Ágnes
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Több mint üres szénhidrát: ennyi értékes tápanyagot tartalmaz valójában a burgonya

Évek óta hallgatjuk, hogy a krumpli a fogyókúra legnagyobb ellensége és nem más, mint haszontalan keményítőhalom. Itt az ideje, hogy belássuk tévedésünket: a burgonya ugyanis valójában tele van káliummal, rosttal és vitaminokkal, amiket eddig nagyvonalúan figyelmen kívül hagytunk. Megmutatjuk, miért nem a szénhidráttól kell félned, és hogyan készítsd el úgy a burgonyát, hogy ne a lelkiismeret-furdalást, hanem az egészségedet tápláld.

Offline

Tudod, mi a blansírozás? Nagy konyhakvíz

Ha rutinos vagy a konyhában, akkor ez a kvíz nem fog ki rajtad. Ezúttal ugyanis arra vagyunk kíváncsiak, mennyire ismered a főzéssel kapcsolatos, olykor kacifántos elnevezésű fortélyokat.

Önidő

Pesti viccek és franciás sanzonok: így született meg a magyar kabaré

Városszerte dúdolt kuplék és legnagyobb íróink színdarabjai kerültek műsorra az első budapesti kabarékban. A műfajt egy kackiás bajuszú, félszeg, dadogós fiatalember vitte sikerre, akit később a magyar kabaré atyjaként emlegettek - Nagy Endre mégsem volt elégedett életével.

Offline

17 ezer harcost irányított a kalózkirálynő: vagyonosan halt meg 69 évesen

Míg a nyugati kalózlegendák legtöbbször bitófán végezték, a történelem leghatalmasabb kalózvezére egy kínai nő volt, aki 17 ezer fős hadseregével sakkban tartotta a császárt is. Csen Ji-sao nemcsak a csatamezőn volt verhetetlen, de a diplomáciában is: kőkemény törvényekkel irányított, végül pedig békében és mesés gazdagságban vonult vissza. De hogyan lett egy kantoni szexmunkásból a tengeri rablók legyőzhetetlen királynője?

Offline

József Attila is megfordult „a pesti próféta alvilág” leghíresebb jósnőjénél

Míg József Attila verseivel a lélek legmélyebb bugyrait kutatta, a pesti cukrászdák asztalainál egy különös asszony a tenyerekből és a kézírásból olvasta ki a jövőt. Silbiger Boriska, a két világháború közötti Budapest leghíresebb látnoka nemcsak a nép, de a legnagyobb magyar költő bizalmát is elnyerte. Ki volt a rejtélyes jósnő, aki a Lukács cukrászdában ücsörögve látta meg a közelgő tragédiát, és akinek jóslataitól még a legjózanabb művészek is megborzongtak?