Zselékotonos sűrített tejre izgul a világ

Olvasási idő kb. 3 perc

Egy svéd dokumentumfilm próbálja elmagyarázni, mit csinálnak az utazó gasztrobloggerek. Világevők, filmkritika.

Egy gusztustalan, hájas ember champagne-t kortyolgat egy étteremben, kicsit fintorog, jobbra számított, a Moët & Chandon helyett valami mást kapott. Máris utálja a néző Andy Haylert, pedig még semmi nem történt.

A Foodies - Világevők című dokumentumfilm azt mutatja be, hogy hogyan élnek azok a bloggerek, akik az ételekről és éttermekről írnak, és ezért hajlandóak az egész földet beutazni. Öt ember, mindenki más indittatásból és pénzből repked és vonatozik, néha csak és kizárólag azért, hogy megkóstolja az adott éttermet. a thai, angol, amerikai bloggerek életének egy részét követhetjük nyomon. Olyan bloggerekét, akiknek az a foglalkozása, hogy menő helyeken drága dolgokat esznek.

A legizgalmasabbak talán az ételek és az éttermek, de a svéd stábnak érezhetően nem sikerült bemutatnia, mitől van ennyire véleményformáló szerepe ezeknek az embereknek, mit gondolnak róluk a szakácsok, és meg lehet-e élni ebből a tevékenységből? 

Ráadásul a fordítás nem a legsikeresebb, egy szaklektor nem ártott volna, néha ordító híbák tünnek fel a filmben, amit a gasztromániás közönség vélhetően pont egy pillanat alatt szúr majd ki. A film nem több, mint egy rosszabbul sikerült gasztrokörkép a csillagos éttermekről, többször ismételt felvételekkel, mintha kevés lett volna a képanyag.

A történet pedig izgalmas is lehetett volna, érdekes lenne rendesen körbejárni azt a kérdést, mennyire befolyásolják az éttermeket a laikus kritikusok, mit gondolnak róluk a séfek, de láthatóan egyik sem akart igazán kronfrontálódni, és azt mondani, hogy a modellből lett gasztroblogger talán ne alkosson véleményt arról, hogy hogyan kéne főzni, amikor láthatóan egy fél alma a napi betevője.

Aiste Miseviciute, a litván szupermodell, aki ha van egy kis ideje, beugrik egy csillagos étterembe, vagy csilliárdokat hagy egy irtó híres szusiséfnél, aki fél óra alatt lezavarja a privát vacsorát. Persze ez is lehet érdekes, és ő legalább azon moralizál, hogy ha az ember ingyen eszik - értsd elfogadja az éttermek meghívását - akkor nem alkothat valós véleményt a helyről, de másokat ez nem zavar.

Az persze érdekes, hogy ezeknek az embereknek semmi köze a gasztronómiához, legalábbis szakmailag, mégis feltehetően nagy súllyal formálják az emberek ebbéli ízlését ezért is választották ki őket a film főszereplőinek, de azon túl, hogy képesek kicsengetni a vacsora árát, nem képesek fenntartani az érdeklődést, egyszerűen azért, mert nem izgalmas személyiségek - vagy ez nem jön át a filmből.

Fotó: mozinet

Lehetne még sokáig ragozni, de a filmet azok nézzék meg, akik nem fognak írigykedni, ha sosem jutnak el a bemutatott éttermek nagy részébe, nem kiváncsiak igazán arra, milyen a bloggerek és az éttermek viszonya, viszont szeretnek szép és méregdrága, nagyrészt sosem hallott alapanyagokból készült ételeket bámulni, és kreatívítás csúcsának tartják, ha tengeri növényeken tálalják a vacsorát, vagy viccesnek, ha kifizetnek jó sok eurót egy kontont formázó zselédarabért, amiben sűrített tejből formált sperma uszkál.

Foodies- Világevők; svéd dokumentumfilm, 95 perc, 2014

 
rendező: Thomas Jackson, Charlotte Landelius, Henrik Stockare
operatőr: Thomas Jackson, Charlotte Landelius, Samuel González,Philip Sundbom
zene: Johan Berthling, Andreas Söderström
producer: Patrik Andersson, Fredrik Heinig, Mattias Nohrborg
vágó: Charlotte Landelius
Premier: június 18.
 

Hozzászólna? Facebook-oldalunkon megteheti!

Kövessen minket a Facebookon is!

 
Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

etelka
etelka
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Több mint üres szénhidrát: ennyi értékes tápanyagot tartalmaz valójában a burgonya

Évek óta hallgatjuk, hogy a krumpli a fogyókúra legnagyobb ellensége és nem más, mint haszontalan keményítőhalom. Itt az ideje, hogy belássuk tévedésünket: a burgonya ugyanis valójában tele van káliummal, rosttal és vitaminokkal, amiket eddig nagyvonalúan figyelmen kívül hagytunk. Megmutatjuk, miért nem a szénhidráttól kell félned, és hogyan készítsd el úgy a burgonyát, hogy ne a lelkiismeret-furdalást, hanem az egészségedet tápláld.

Offline

Tudod, mi a blansírozás? Nagy konyhakvíz

Ha rutinos vagy a konyhában, akkor ez a kvíz nem fog ki rajtad. Ezúttal ugyanis arra vagyunk kíváncsiak, mennyire ismered a főzéssel kapcsolatos, olykor kacifántos elnevezésű fortélyokat.

Önidő

Pesti viccek és franciás sanzonok: így született meg a magyar kabaré

Városszerte dúdolt kuplék és legnagyobb íróink színdarabjai kerültek műsorra az első budapesti kabarékban. A műfajt egy kackiás bajuszú, félszeg, dadogós fiatalember vitte sikerre, akit később a magyar kabaré atyjaként emlegettek - Nagy Endre mégsem volt elégedett életével.

Offline

17 ezer harcost irányított a kalózkirálynő: vagyonosan halt meg 69 évesen

Míg a nyugati kalózlegendák legtöbbször bitófán végezték, a történelem leghatalmasabb kalózvezére egy kínai nő volt, aki 17 ezer fős hadseregével sakkban tartotta a császárt is. Csen Ji-sao nemcsak a csatamezőn volt verhetetlen, de a diplomáciában is: kőkemény törvényekkel irányított, végül pedig békében és mesés gazdagságban vonult vissza. De hogyan lett egy kantoni szexmunkásból a tengeri rablók legyőzhetetlen királynője?

Offline

József Attila is megfordult „a pesti próféta alvilág” leghíresebb jósnőjénél

Míg József Attila verseivel a lélek legmélyebb bugyrait kutatta, a pesti cukrászdák asztalainál egy különös asszony a tenyerekből és a kézírásból olvasta ki a jövőt. Silbiger Boriska, a két világháború közötti Budapest leghíresebb látnoka nemcsak a nép, de a legnagyobb magyar költő bizalmát is elnyerte. Ki volt a rejtélyes jósnő, aki a Lukács cukrászdában ücsörögve látta meg a közelgő tragédiát, és akinek jóslataitól még a legjózanabb művészek is megborzongtak?