Ezért végzik a kukában a fűszernövényei

Olvasási idő kb. 3 perc

Nem elég a locsolás, meg, hogy az ablakba teszi őket. Előbb-utóbb elpatkol a cserepes menta, bazsalikom, koriander. A kertészmérnök megmondja, miért.

Felejtse el a szárított fűszereket, vegyen inkább palántákat, amiket télen is pont ugyanúgy használhat, mint nyáron. Ehhez semmi más nem kell tennie, mint kitenni az ablakba, és rendszeresen öntözni, és máris ízletesebb ételt tálalhat!

Aha. Akkor most inkább tegyük félre a fentihez hasonló kamuságokat, és nézzük a szomorú valóságot. A tapasztalat ugyanis azt mutatja, hogy a nyáron a kertben viruló fűszernövények csak ritkán élik túl a telet a lakásban. Sőt, még a fűtött fóliában is nagyon óvatosan kell bánni velük, tudtuk meg Zatykó Zoltán okleveles kertészmérnöktől. 

Gyengébb leveleket hoz,  egyre csak nyúlik és elveszítette korábbi már-már bokros jellegét  a teraszról virágládástul lakásba importált mentám, és bár az illata a régi, aggaszt, hogy miért viselkedik másképp. Bárhol néztem utána, mindenhol azt írták, hogy tegyem az ablakba, és öntözzem rendszeresen, jó lesz neki. Zatykó Zoltán kertészmérnök szerint viszont ez így nem pont igaz.

Kezdjük ott, hogy a növényeket érdemes különböző csoportokra szedni. Az évelő növények (például a tárkony) hozzá vannak szokva a négyévszakos váltakozáshoz, ami annyit tesz, hogy amennyiben nem esnek át a hideghatáson, ami ősztől tavaszig tart a természetben, akkor összeesnek, elszáradnak, és ki sem hajtanak később – magyarázta a Díványnak Zatykó, hozzátéve, hogy télen ezeket reménytelen lenne bevinni. Aztán ott vannak még a trópusi tájakról származó növények, mint például a bazsalikom, amiknek nincs szüksége erre a pihenő időszakra, a mediterrán növények pedig (mint a rozmaring, a zsálya vagy a kakukkfű) ideális esetben növekedhetnének is télen – de ezek a feltételek egy átlag lakásban nem adottak.

"Ha általános receptet akarunk írni, akkor a mediterrán növényeket hűvös, világos helyen kell tartani, a meleg égövieket pedig meleg, világos helyen" – adott tanácsot a kertészmérnök, és megjegyezte: onnantól, hogy a növény a lakásba kerül, biztosan hanyatlani fog, mindegy, milyen tápoldattal próbálkozunk.

"Ezek nem szobanövények, valameddig megélnek, de hogy meddig, azt nem lehet tudni. Ilyenkor ugyanis még a világos konyhaablak is nagyon sötét nekik, hiszen gondoljunk csak bele: a szabadban 180 fokban kapják a fényt minden irányból, a lakásban meg, még ha az ablakban is vannak, akkor is csak töredékét kapják" – magyarázta.

Zatykó a lakásában nem, csak a fűtött fóliában tart ilyenkor fűszernövényeket, de még úgy is óvatosan kell bánnia velük.

Hasonló tapasztalatokról számolt be Márton Zoltán, a Zöldpont Fűszerkertészet telepvezetője is. "Az általános tapasztalat az, hogy az üzemből kikerülő növények egy része elpusztul, amikorra eléri a vásárlót, illetve néhány nappal vagy pár héttel azután. Ennek a fő oka az, hogy a növényt stressz éri (nagy hőingás, sötét és helytelen tárolás, nem megfelelő vízutánpótlás). Természetesen a vásárlónál is előfordulhatnak gondozási, tárolási hibák, például radiátor fölé helyezés, hideg, huzatos helyre pakolás, stb."

Mi a megoldás?

"Sokat jelenthet, ha a lakásban a növény fölé tudunk tenni külön megvilágítást. De itt nem egy olvasólámpára kell gondolni, hanem százwattokra négyzetméterenként" –  mondta Zatykó, és hozzátette, ha nincs elég fény, még ártunk is a növénynek a nagy meleggel. "Ilyenkor ugyanis az történik, hogy az ablakba kihelyezett növény, például kakukkfű azonnal elkezd gyengülni, vékonyabb lesz a hajtása, egyre csak nyúlik a fény felé, mert azt érzi, hogy le van árnyékolva. A melegben nagyon gyorsan képes nőni, de egy idő után nem bírja el a saját súlyát, mert közben a szén-dioxidot nem tudja beépíteni a levegőből, mert ahhoz nem éri elég fény" – magyarázta a mechanizmust a kertészmérnök. Szóval a mentám haldoklik.

Az egyetlen, amivel segíteni tudunk ilyenkor a növénynek, hogy olyan alacsony hőmérsékleten tartjuk, amivel még túléli, de közben már nem nő. Vagyis télikertbe kell raknunk a trópusi (pl. bazsalikom), illetve mediterrán növényeinket (pl. kakukkfű) is. "A bazsalikom esetében ez körülbelül 15-16 fok, az alá már nem jó menni, mert megfázik. A kakukkfűnél lehet tíz vagy öt fok is, ahogy egy mediterrán télen szokott lenni, és akkor nem nő, hanem megőrzi azt az állapotát, amiben volt" – fűzte hozzá a kertészmérnök, és megjegyezte: így talán kibírják tavaszig. A lényeg tehát az, hogy gyarapodni várhatóan egyetlen kertből behozott fűszernövényünk sem fog a lakásban, maximum konzerválni tudjuk az állapotukat a télikertben.

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

dívány.hu ‎
dívány.hu ‎
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Több mint üres szénhidrát: ennyi értékes tápanyagot tartalmaz valójában a burgonya

Évek óta hallgatjuk, hogy a krumpli a fogyókúra legnagyobb ellensége és nem más, mint haszontalan keményítőhalom. Itt az ideje, hogy belássuk tévedésünket: a burgonya ugyanis valójában tele van káliummal, rosttal és vitaminokkal, amiket eddig nagyvonalúan figyelmen kívül hagytunk. Megmutatjuk, miért nem a szénhidráttól kell félned, és hogyan készítsd el úgy a burgonyát, hogy ne a lelkiismeret-furdalást, hanem az egészségedet tápláld.

Offline

Tudod, mi a blansírozás? Nagy konyhakvíz

Ha rutinos vagy a konyhában, akkor ez a kvíz nem fog ki rajtad. Ezúttal ugyanis arra vagyunk kíváncsiak, mennyire ismered a főzéssel kapcsolatos, olykor kacifántos elnevezésű fortélyokat.

Önidő

Pesti viccek és franciás sanzonok: így született meg a magyar kabaré

Városszerte dúdolt kuplék és legnagyobb íróink színdarabjai kerültek műsorra az első budapesti kabarékban. A műfajt egy kackiás bajuszú, félszeg, dadogós fiatalember vitte sikerre, akit később a magyar kabaré atyjaként emlegettek - Nagy Endre mégsem volt elégedett életével.

Offline

17 ezer harcost irányított a kalózkirálynő: vagyonosan halt meg 69 évesen

Míg a nyugati kalózlegendák legtöbbször bitófán végezték, a történelem leghatalmasabb kalózvezére egy kínai nő volt, aki 17 ezer fős hadseregével sakkban tartotta a császárt is. Csen Ji-sao nemcsak a csatamezőn volt verhetetlen, de a diplomáciában is: kőkemény törvényekkel irányított, végül pedig békében és mesés gazdagságban vonult vissza. De hogyan lett egy kantoni szexmunkásból a tengeri rablók legyőzhetetlen királynője?

Offline

József Attila is megfordult „a pesti próféta alvilág” leghíresebb jósnőjénél

Míg József Attila verseivel a lélek legmélyebb bugyrait kutatta, a pesti cukrászdák asztalainál egy különös asszony a tenyerekből és a kézírásból olvasta ki a jövőt. Silbiger Boriska, a két világháború közötti Budapest leghíresebb látnoka nemcsak a nép, de a legnagyobb magyar költő bizalmát is elnyerte. Ki volt a rejtélyes jósnő, aki a Lukács cukrászdában ücsörögve látta meg a közelgő tragédiát, és akinek jóslataitól még a legjózanabb művészek is megborzongtak?

VIP

Kreatin nőknek: tényleg hízunk tőle, vagy segít a fogyásban?

A kreatinról sokáig elsősorban a testépítők és élsportolók étrend-kiegészítőjeként beszéltünk, pedig ma már egyre több nő is használja edzés, alakformálás vagy izomépítés mellett. Mégis sok a bizonytalanság körülötte: vajon hizlal? Segíthet a fogyásban? És egyáltalán van-e helye egy olyan életmódban, amely nem az edzőterem köré szerveződik?