A pasik a vékonyat, a nők a vastagot szeretik

Olvasási idő kb. 4 perc

„Minden pasi a nagy mellre-vékony derékra bukik!” „Minden nő a pénzre hajt”. A tapasztalat és/vagy a csalódás mondatja ezt velünk? Vélt vagy valós igazságokról van szó? Esetleg sztereotípiáról? Louann Brizendine, a Kaliforniai Egyetem pszichiáter professzora az emberi agy működését és a hormonok „játékát” vizsgálva jutott el odáig: ezek bizony évmilliók óta érvényes igazságok, születésünktől fogva benne vannak a génjeinkben. A háttérben pedig az utódnemzés áll, amelynek érdekében nagyon is konkrét ismérvek alapján választunk: alkat, arc, illat, életkor, megfelelő társadalmi rang és anyagi javak.

A kémia sem véletlen

Gondold csak el: a szombat esti buliban egyszer csak kiszúrod a nagy Őt, le sem tudod venni róla a szemed. Ő is észrevesz, és mielőtt feleszmélnétek, már mindent elsöpör a vonzalom, összesimulva táncoltok, belőled pedig kiszakad a sóhaj: kívánom őt, beleszerettem! Na jó, hogy senki ne vádoljon rózsaszínű, nyalóka ízű kislányálmokkal, szögezzük le: mindez kevésbé romantikus körülmények között, a könyvtárban, a benzinkúton, a munkahelyen, vakrandin, salsa ritmusok és izzadtságcseppek nélkül is bármikor megtörténhet. A kérdés: vajon honnan tudjuk (vagyis inkább érezzük), hogy ő az igazi? Te például minek tudod be a bizsergető érzést? A legurított mojitoknak? A felfokozott hangulatnak? A szexéhségednek? A szerelem utáni áhítozásodnak? Ne is próbálj válaszolni - sokkal racionálisabb dologról van szó. A kémia ugyanis soha nem véletlen két ember között: agyunk olyan partnert szemel ki számunkra, aki „tuti befutó”, méghozzá a gyermeknemzés szempontjából. Ha az illető megfelel - első lépésben - a külsővel szemben támasztott elvárásoknak, jönnek a mámorító érzések, vágyak, és máris ott a fellángolás (akár a szerelem).

Párválasztás petesejtek alapján

Kutatók szerint a nők átlagosan tíz centivel magasabb, három és fél évvel idősebb férfit keresnek maguknak, de legalább ilyen fontos, a partner (jó) anyagi helyzete, valamint a társadalmi rangja is. Hogy miért? Mert korlátozott számú petesejtjeinkkel - ha nem is mindig tudatosan, de - előrelátóan gazdálkodunk. Számunkra az a legbiztosabb, ha hosszú távon olyasvalaki mellett köteleződünk el, aki - remélhetőleg - anyagi biztonságot nyújt, nem hagy el minket, és megvédi a családját. És ez még nem minden! Mi nők - állítólag - ösztönösen olyan pasit választunk, akinek arca, keze, válla és más testrészei szimmetrikusak, ezek a férfiak ugyanis fizikailag és pszichológiailag is egészségesebbek.

Vonzó legyen vékony derékkal, telt ajkakkal!

A jó kiállású, szimmetrikus férfiak nagyon is tisztában vannak a fentiekkel, így ők általában rövidebb ideig udvarolnak, kevesebb időt szánnak a randikra és kevesebb pénzt is költenek, ráadásul gyakrabban csalják meg párjukat.

Egyébként általánosságban igaz a férfiakra, hogy vonzó társat kívánnak maguknak, aki átlagosan két és fél évvel fiatalabb. Legyen sima a bőre, csillogó a szeme és a haja, telt az ajka, formás az alakja. Ezek a női termékenység látható jegyei, a pasiknak pedig az elsődleges céljuk, hogy spermájukat olyan nőkbe „fektessék be”, akik termékenyek és alkalmasak az utódok kihordására, nevelésére. A nők alakja egyébként remekül árulkodik a termékenységükről: a keskeny derék-széles csípő párosítás zöld jelzést ad a férfi agyában.

Mire jó az orgazmus?

Van itt még egy dolog, ha már a gyermeknemzésnél tartunk, mégpedig az orgazmus funkciója. „A férfiak orgazmusa nem valami nagy talány, a női viszont sokkal bonyolultabb” - írja Brizendine. Az már régóta tudott dolog, hogy az orgazmussal együttjáró izomösszehúzódások megkönnyítik a sperma útját a petesejthez, vagyis ha a nő nem élvez el, kevesebb sperma szívódik fel a méhnyakba. Egyes pszichológusok úgy fogalmaznak: „A női orgazmus nem más, mint a „spermák versenye”, amelyben a női test és az agy dönti el, ki lesz a győztes.” Ezek szerint orgazmusunkkal döntjük el, kitől legyen gyermekünk? Ha agyunk vonzónak és jóképűnek (ugye a szimmetria…) találja a kiszemeltet, bekattanunk, hogy génjeit gyermekünk is örökölheti, így pedig nagyobb az esély az orgazmusra. Ilyen egyszerű lenne? Biztos nem. De ha a kérdést biológiailag vizsgáljuk - ahogy tette azt az író - miért ne lehetne így?

Miért kommunikálnak jobban és többet a nők, mint a férfiak? Miért emlékeznek tisztábban egy veszekedés részleteire? Milyen képességekkel rendelkezik a női agy, és mi hiányzik a pasikéból? Ezekre a kérdésekre is választ kaphatsz Louann Brizendine könyvéből. Vedd kézbe, ha kíváncsi vagy, miért különbözünk egymástól annyira…

Louann Brizendine: A női agy
Nyitott Könyvműhely
Budapest, 2008.

Amíg a fényképészek világszerte számtalan és színes magazinokban örökítik meg csábító idomainkat, szexis vonásainkat a művészet, a figyelemfelkeltés vagy éppen az eladhatóság érdekében, mi tudjuk, hogy ez csak a látszat, a keret, a felszín, a forma. | Férfi agy – női agy?

dívány.hu ‎
dívány.hu ‎
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Petőfi felesége több volt múzsánál: Szendrey Júlia hozta el először Magyarországra Andersen meséit

Mindannyian ismerjük a lángoló lelkű költőfeleségként, aki siratta a segesvári hőst, de a történelemkönyvek gyakran elfelejtik megemlíteni, hogy Szendrey Júlia zseniális alkotó volt a saját jogán is. Ő volt az a rendkívül művelt, lázadó és modern gondolkodású nő, aki az 1850-es években először hozta el Magyarországra és fordította le Hans Christian Andersen legszebb meséit. Utánajártunk, ez a különleges nő hogyan formálta át örökre a hazai gyerekirodalmat.

Önidő

Ismered az Árpád-ház női leszármazottait?

Az Árpád-ház női leszármazottai külföldön ismertebbek, mint hazánkban. Nem véletlenül, hiszen míg itthon „csupán” leánygyermekek voltak, későbbi hazájukban uralkodófeleségekké, apátnőkké, olykor szentekké váltak. Közülük válogattunk kvízünkhöz. Te tudod, kik voltak?

Testem

Sürgősségi fogamzásgátlás: így működik valójában az esemény utáni tabletta

Az esemény utáni tablettát sokan még ma is „kémiai abortuszként” emlegetik, pedig a tudomány szerint ez az elnevezés biológiailag teljesen hibás. A sürgősségi fogamzásgátlás nem a megtermékenyített petesejtet támadja, hanem a hormonok nyelvén beszélve egyszerűen „elhalasztja” a peteérést, amíg a veszély el nem múlik. Mi zajlik le a női szervezetben a tabletta bevétele után, és miért kulcsfontosságú az időfaktor a nem kívánt terhesség megelőzésében?

Offline

Melyik hegység csúcsa a Matterhorn? Hegyek nehéz kvíze

Földrajzórán nem csak a hazai tájakat kellett ismernünk, gyakran még vaktérképen is be kellett jelölnünk a határainkon kívül fekvő nevezetes helyeket. Kvízünkben ezúttal Európa ismert hegységeivel kapcsolatos tudásod tesztelheted.

Testem

Ha ezeket eszed, megnő a korai halál esélye

Az ultrafeldolgozott élelmiszerek szerepe az étkezésben egyre nagyobb, mivel könnyen elérhetőek, olcsók és sokáig eltarthatók. Azonban egyértelmű összefüggés mutatható ki ezen ételek fogyasztása és a megnövekedett szív- és érrendszeri kockázatok, valamint az ezekből fakadó korai halálozás között.

Offline

Kijátszotta a cenzúrát: titokban tanította feminizmusra a lányokat a szocializmusban a magyar írónő

A Kádár-korszakban a cenzúra mindent látott és mindent ellenőrzött, de volt egy terület, amit a rendszer bürokratái mélyen lenéztek és elhanyagoltak: a lányregényeket. Ezt a zseniális kiskaput használta ki Kertész Erzsébet, a „Csíkos könyvek” koronázatlan királynője. Miközben a kultúrpolitika azt hitte, a szerző csak ártatlan, romantikus történetekkel szórakoztatja a kislányokat, ő valójában a legkeményebb feminizmust, a női egyenjogúság és az önmegvalósítás eszméit csempészte be a gyerekszobákba Hugonnai Vilma vagy Szendrey Júlia sorsán keresztül.