Mikortól engedjük a gyereket a jégre?

Olvasási idő kb. 3 perc

Nem mindegy, mikor kezdi a téli sportot a kölök, a túl korán kezdett mozgás akár árthat is.

Jó koordinációt igényel a jégkorong, a műkorcsolya, a sí és a snowboard is, és mind alaposan átmozgatja az embert – hát nyilván csak jól sülhet el, ha beíratjuk a gyereket edzésre. Na meg, ugye, ki akarja, hogy unatkozzon az egyhetes síelés alatt? És akkor még ott van az is, hogy a korcsolyával végzett sportok nem korlátozódnak a télre, hanem szinte egész évben művelhetők, hála a számos fedett pályának. De vajon tényleg jó ötlet vagy inkább hibát követünk el azzal, ha túl korán zavarjuk a pályára? Egyáltalán létezik olyan, hogy túl korán? Erről kérdeztük dr. Géczy Gábort, a Testnevelési Egyetem docensét.

Korcsolya, jégkorong

„A legjobb, ha 4 éves kora előtt nem kezd el korcsolyázni tanulni a gyerek, 5-6 éves kor előtt pedig felesleges a jégkorongot erőltetni. A koordinációs képesség nagycsoportos korban igazán jól fejleszthető, ha ebben a korban kezdjük el a mozgást, az később transzferhatásként jelentkezik" – magyarázta a szakember. Géczy szerint a korcsolya és a jégkorong hatására erősödik a testképzet és esni is megtanulnak a gyerekek, ami pozitív, és bármilyen sportra váltásnál jól jön. A korai specializációval viszont vigyázni kell, ugyanis ha egy gyerek túl korán szakosodik egyetlen sportra, akkor gátlódik az általános mozgásfejlődése. A szakember szerint ez lehet az egyik oka annak, hogy a magyar műkorcsolyával nem vagyunk a világ élvonalában (természetesen ebben a sportágban viszonylag kevés a versenyző). A megoldás egyszerű lenne: csak korban későbbre kellene tolni a dolgot.

Hozzátette: a gyorskorcsolyát, illetve a shorttracket (rövidtávú gyorskorcsolyát) pedig bőven elég kisiskolás korban elkezdeni, de ezt ritkán szokták hamarabb.

Fotó: Anadolu Agency

Síelés, snowboard és a többi

Gyakori látvány az osztrák sípályákon a tipegő pöttöm gyerek, aki nagy elánnal siklik a pályán, míg a kezdő síelő azzal küzd, hogy megmaradjon a lécen. Nade jó, ha már 3 évesen síelni kezd egy gyerek vagy 5 évesen magára csatolja a snowboardot?

Vermes Orsolya síoktató szerint 4 évesen már simán csúszkálhat a gyerek a pályán. Ekkor még ritkán van tériszonyuk a kicsiknek, és nagyon gyorsan tanulnak, így pár nap alatt hóbíztossá válhatnak, ami nem hátrány. Vermes szerint a síelés és a snowboard is ideális sport, hiszen jó kondíciót adnak, jó levegőn van a kölyök, és még a nap is süti. Nem elhanyagolható az sem, hogy szeresse a sportot a gyerek, és ne terrornak élje meg. Ha még sosem síelt, érdemes akár műanyag pályán kipróbálni a sportot, ilyet több helyen is talál Budapesten és vidéken egyaránt. A snowboardot általában később kezdik el a gyerekek, mert jóval nehezebb mozgásforma, mint a síelés, viszont könnyen megalapozhatja némi gördeszkázással.

A lelkes szülőkkel gyakran megesik, hogy maguk próbálják meg síelésre vagy snowboardra oktatni a gyereket, ám mivel ez csak ritkán sül el jól, mi azt javasoljuk, bízza a kölköt inkább oktatóra. És mindig adjon rá sisakot.

Fotó: Aaron Ontiveroz
zezse
zezse
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Petőfi felesége több volt múzsánál: Szendrey Júlia hozta el először Magyarországra Andersen meséit

Mindannyian ismerjük a lángoló lelkű költőfeleségként, aki siratta a segesvári hőst, de a történelemkönyvek gyakran elfelejtik megemlíteni, hogy Szendrey Júlia zseniális alkotó volt a saját jogán is. Ő volt az a rendkívül művelt, lázadó és modern gondolkodású nő, aki az 1850-es években először hozta el Magyarországra és fordította le Hans Christian Andersen legszebb meséit. Utánajártunk, ez a különleges nő hogyan formálta át örökre a hazai gyerekirodalmat.

Önidő

Ismered az Árpád-ház női leszármazottait?

Az Árpád-ház női leszármazottai külföldön ismertebbek, mint hazánkban. Nem véletlenül, hiszen míg itthon „csupán” leánygyermekek voltak, későbbi hazájukban uralkodófeleségekké, apátnőkké, olykor szentekké váltak. Közülük válogattunk kvízünkhöz. Te tudod, kik voltak?

Testem

Sürgősségi fogamzásgátlás: így működik valójában az esemény utáni tabletta

Az esemény utáni tablettát sokan még ma is „kémiai abortuszként” emlegetik, pedig a tudomány szerint ez az elnevezés biológiailag teljesen hibás. A sürgősségi fogamzásgátlás nem a megtermékenyített petesejtet támadja, hanem a hormonok nyelvén beszélve egyszerűen „elhalasztja” a peteérést, amíg a veszély el nem múlik. Mi zajlik le a női szervezetben a tabletta bevétele után, és miért kulcsfontosságú az időfaktor a nem kívánt terhesség megelőzésében?

Offline

Melyik hegység csúcsa a Matterhorn? Hegyek nehéz kvíze

Földrajzórán nem csak a hazai tájakat kellett ismernünk, gyakran még vaktérképen is be kellett jelölnünk a határainkon kívül fekvő nevezetes helyeket. Kvízünkben ezúttal Európa ismert hegységeivel kapcsolatos tudásod tesztelheted.

Testem

Ha ezeket eszed, megnő a korai halál esélye

Az ultrafeldolgozott élelmiszerek szerepe az étkezésben egyre nagyobb, mivel könnyen elérhetőek, olcsók és sokáig eltarthatók. Azonban egyértelmű összefüggés mutatható ki ezen ételek fogyasztása és a megnövekedett szív- és érrendszeri kockázatok, valamint az ezekből fakadó korai halálozás között.

Offline

Kijátszotta a cenzúrát: titokban tanította feminizmusra a lányokat a szocializmusban a magyar írónő

A Kádár-korszakban a cenzúra mindent látott és mindent ellenőrzött, de volt egy terület, amit a rendszer bürokratái mélyen lenéztek és elhanyagoltak: a lányregényeket. Ezt a zseniális kiskaput használta ki Kertész Erzsébet, a „Csíkos könyvek” koronázatlan királynője. Miközben a kultúrpolitika azt hitte, a szerző csak ártatlan, romantikus történetekkel szórakoztatja a kislányokat, ő valójában a legkeményebb feminizmust, a női egyenjogúság és az önmegvalósítás eszméit csempészte be a gyerekszobákba Hugonnai Vilma vagy Szendrey Júlia sorsán keresztül.