A világ 6 legszuperebb lyuka
Víznyelők, külszíni bányák, meteorit-becsapódások kráterei: gyűjtőnevükön lyukak. Összeszedtünk néhány érdekes darabot, amelyek évszázadok után is a megalománia mementói maradnak, vagy csak egyszerűen szépek és titokzatosak. Tetszik valamelyik? Bökj az értékelő skálára!
Mirny gyémántbánya, Oroszország
Ha létezik valamilyen gigantikus jelenség a világon, abból Oroszországban biztosan van egy még nagyobb. Ez a világ legnagyobb gyémántbányája, és a második legnagyobb ember vájta lyuk a földön. Több mint fél kilométer mély, ezért a környező légteret le kellett zárni, mivel már többször előfordult, hogy a bánya felett átrepülő helikoptereket a leszálló légáramlat beszippantotta. A legnagyobb gyémánt, amit eddig itt találtak, 68 grammos volt, és a megtisztelő „Szovjet Kommunista Párt 26. Kongresszusa” nevet kapta.
Kimberley gyémántbánya, Dél-Afrika
Ezt a külszíni fejtésű bányát a 19. század végén kezdték el ásni, miután gyémántot találtak a helyszínen. Volt olyan időszak, amikor 50 000 bányász dolgozott pusztán kézi erővel, csákánnyal és ásóval bontva a talajt. A külszíni fejtés 1914-től fokozatosan abbamaradt, mivel már nem érte meg gyémántért kutatni. Ekkorra 22 millió tonna kőzetet termeltek ki, amiben mindössze 2 700 kilogramm gyémántot találtak. Ez összesen három kis bányászcsillét töltene meg. A bánya 463 méter széles és 215 méter mély, a világ legnagyobb kézzel ásott mélyedése.
Kola-félszigeti mélyfúrás
Egy újabb szovjet fenomén, ezt azért szeretjük, mert itt pusztán kíváncsiságból fúrtak le több mint 12 kilométer mélységbe. A szovjet kutatók eredetileg 15 kilométerre akartak eljutni, hogy mintákat vegyenek a földkéreg és a földköpeny határáról. A céljukat több mint két évtizednyi munka után sem érték el: 12 kilométer mélyen a hőmérséklet olyan magas volt, hogy a további munkáknak nem lett volna értelme. Annak ellenére, hogy a tervezett mélységet nem érték el, a felszínre hozott minták vizsgálatával számos addigi geológiai elmélet megdőlt, még planktonfajok megkövült maradványaira is bukkantak csaknem hét kilométer mélyen a földkéregben.
Nagy Kék Lyuk, Belize
A kis közép-amerikai ország partjától 70 kilométerre található természeti képződményt Jacques Cousteau tette ismertté, amikor a világ legjobb merülőhelyének nevezte a 124 méter mély víznyelőt. A szinte tökéletes kör alakú lyuk több lépcsőben keletkezett: a jégkorszakok alatt a tengervíz visszahúzódott, és a folyóvizek lassan karsztbarlangokat alakítottak ki az itt található mészkőben. A folyamat bizonyítéka a kiterjedt víz alatti barlanghálózatban megtalálható cseppkövek.
Pokol Kapuja, Türkmenisztán
A szovjet kutatók 1971-ben kezdtek el fúrni a Karakum sivatagban, földgáz után kutatva. A munkálatok közben egy földalatti barlangba ütköztek, amely beszakadt a fúrótorony alatt, és 70 méter széles krátert hagyott maga után. A felszabadult mérges gázoktól tartva az SZSZKSZ szakemberi úgy gondolták, a legjobb felgyújtani az egész helyet, úgyis elalszik néhány nap múlva. A kráter negyven év elteltével is lángol, a helyiek nevezték el a Pokol Kapujának.
Víznyelő, Guatemala, a nagyi ágya alatt
A 65 éves Inocenta Hernandez az éjszaka közepén szörnyű robajlásra ébredt. Kiszaladt az udvarra, de elszörnyedve állapította meg, hogy a zaj nem kintről, hanem a hálószobából ered: másfél méter széles lyuk tátongott az ágya alatt. Az asszony háza alatt csörgedező föld alatti patak már régóta mossa a mélyen található laza kőzetet, és amikor a fenti tömör földréteg már nem bírta a saját súlyát, leszakadt. Guatemalában 2007-ben ilyen módon nyílt meg a föld, és a keletkezett 150 méter mély üreg tucatnyi házat nyelt el. Ezzel összehasonlítva hangyaméretű a Hernandez asszony ágya alatt beomlott 10 méter mély víznyelő, ami egyébként nincs messze a 2007-es jelenség helyszínétől.
