„Aki uralja a múltat, uralja a jövőt is. Aki uralja a jelent, uralja a múltat is” – írja George Orwell híres regényében, az 1984-ben. A tekintélyuralmi rendszerek előszeretettel másítják meg a történelmet, hogy eltüntessék a számukra kínos múltbeli eseményeket vagy azokat a személyeket, akik kiestek a szeretett vezető kegyeiből. Korábban befolyásos személyeket törölnek ki: a fényképekről leretusálják őket, a nyilvántartásokból eltüntetik a nevüket, emléküket homály fedi, mintha sohasem léteztek volna. A Medium History of Yesterday írása összeszedett négy olyan esetet, amikor valakit megpróbáltak kiradírozni a történelemkönyvekből.
Nyikolaj Jezsov
A Sztálin által végrehajtott politikai tisztogatások emblematikus alakja, Nyikolaj Ivanovics Jezsov végül saját maga is a terror áldozata lett. Jezsov már az októberi forradalom és a polgárháború idején a bolsevikok oldalán harcolt, később Sztálin hűséges híveként fokozatosan emelkedett felfelé a ranglétrán, végül 1936-ban kinevezték a titkosrendőrség, az NKVD (Belügyi Népbiztosság) élére. Feladata többek között az volt, hogy likvidálja azokat a személyeket, akik Sztálin életére törhettek, vagy olyan információk birtokában lehettek, melyek kompromittálhatták a vezetőt. És ő nem is tétlenkedett: kétéves megbízatása alatt majdnem másfél millió embert tartóztattak le és 680 ezer személyt lőttek agyon államellenes tevékenység miatt, a Gulagokon szenvedők száma pedig a duplájára nőtt.
Végül a véreskezű népbiztost is utolérte a vég. Mivel túl sokat tudott, Jezsov szintén a sztálini halállistára került: felmentették pozíciójából, kizárták a pártból, majd végül letartóztatták és eltüntették: valószínűleg 1940 februárjában végezték ki Moszkvában. A szovjet államhatalom nemcsak az egykori népbiztos sorsát és eltűnésének indokát tartotta homályban (nyilvánosan azt mondták róla, hogy elárulta a Szovjetuniót és a fasisztákkal szövetkezett), de alakját – számos más kivégzettel együtt – gondosan kitörölték a dokumentumokból, feljegyzésekből, eltüntették a fényképekről. A politikai gyilkosságokban, véres megtorlásban játszott szerepe miatt Jezsovot Sztálin halála után sem rehabilitálták.
Csin Panghszien
Kína kommunista diktátora, Mao Ce-tung sem bánt kegyesebben azokkal, akiket veszélyesnek ítélt. A történelemből kiradírozott leghíresebb kínai politikus Csin Panghszien, ismertebb nevén Bo Gu, aki a Kínai Kommunista Párt egyik legbefolyásosabb emberének számított az 1930-as években. Mao és az ideológiai képzését Moszkvában megszerző Bo Gu között akkor romlott meg a viszony, amikor a Kuomintang 1934-ben háborút indított a kommunisták ellen. Panghszien, aki többször kritizálta Mao vezetői képességeit, felhagyott az állandó mozgásra épített hadi taktikával és közvetlenül nekiment a jelentős túlerőben lévő Kuomintang csapatoknak. Ez komoly ballépés volt, és súlyos veszteségeket okozott a kommunistáknak. A hibáért a pártvezetés őt tette felelőssé, ezért népszerűsége és befolyása alaposan lecsökkent, míg Maé fokozatosan nőtt, aki így egyre jobban kiszorította Bo Gut a hatalomból.
Bo Gu még részt vett a második világháborút követő tárgyalásokon a Kommunista Párt és a Kuomintang között, melyek egy újabb polgárháború kirobbanását igyekeztek megakadályozni, 1946 februárjában azonban az egyik tárgyalásról hazafelé tartva légi baleset áldozata lett. Maónak kapóra jött az egykori rivális halála: Bo Gut árulónak bélyegezte, aki valójában a Kuomintangnak dolgozott, emlékét pedig igyekezett megsemmisíteni, többek között a fényképekről is kiretusáltatta alakját.
Joseph Goebbels
A Harmadik Birodalom propagandaminisztere és egyik legbefolyásosabb politikusa, Hitler közvetlen munkatársa fanatikusan rajongott a náci eszméért, és rendkívüli ügyességgel használta a korabeli német médiát a nemzetiszocializmus terjesztésére és az ellenségesnek ítélt hangok elhallgattatására. Goebbels és Hitler között kölcsönös rajongás állt fenn, a Führer és minisztere csodálták egymás képességeit – ezért is különös, hogy Goebbelst eltüntették egy 1937-ben készült fotóról, melyen nevetve pózolt a náci vezérrel.
A történészek máig nem tudják az okát, miért távolították el a fényképről a propagandaminisztert, csupán homályos találgatások születtek. Az egyik elmélet szerint Hitler az ellenséget próbálta rászedni, azt híresztelve a szövetségesek körében, hogy Goebbels meghalt vagy leváltották. Egy másik teória azt állítja, Goebbels a háború utolsó napjaiban annyira elkeseredett a küszöbönálló vereség miatt, hogy elárulta Hitlert és menekülőre fogta, ezért a Führer kivégeztette őt – ennek viszont ellentmondanak azok az egyértelmű bizonyítékok, melyek szerint Goebbels és vezére ugyanabban a bunkerben lelték halálukat.
Csang Szongthek
Az észak-koreai kommunista diktatúra vezetője, Kim Dzsungun szintén élen jár a potenciális politikai ellenfelek likvidálásában, és erre saját nagybátyja az egyik legismertebb példa. Csang Szongthek, a korábbi vezető, Kim Dzsongil sógora (a vezér egyetlen húgát vette feleségül) évekig meghatározó figurája volt az észak-koreai politikának, sokan Kim lehetséges utódaként tartották számon. Kim 2011-es halála után mégsem ő, hanem a vezér fia, Kim Dzsongun került hatalomra, majd Csang és (nem vér szerinti) unokaöccse között hamar megromlott a viszony. Csang ugyanis nyíltan kritizálta a túlságosan fiatalnak és felelőtlennek ítélt vezető döntéseit.
Csang Szongtheket 2013 decemberében elhurcolták a Munkáspárt kongresszusáról, letartóztatták, majd katonai bíróság elé állították, mely kimondta, hogy elárulta népét és országát, nyugati kapitalistákat pénzelt, így fedezve luxus életmódját, sőt egy ellenforradalmi csoport vezetőjeként puccsra készült Kim Dzsongun ellen. A megbuktatott politikust kivégzőosztag elé vezették, más források szerint unokaöccse kutyákkal tépette őt szét. Halála után az észak-koreai hatóságok Csang emlékét mindenestül kitörölték: a fényképekről eltüntették alakját, a történelemkönyvekből és hivatalos dokumentumokból kiradírozták a nevét, a korábbi híradókban, tévéfelvételeken elhomályosították az arcát és eltorzították a hangját. A külföldi sajtót természetesen nem érintette a grandiózus purgálás, de mivel Észak-Korea népe teljes elszigeteltségben él a világtól, ez nem is igazán zavarja az ország vezetőit.
Borítókép / címlapkép: Csabai Kristóf / Dívány.hu
