Az írás-olvasás és számolás művészetében kevésbé járatos régi pásztorok körében dívott az ún. számrovás szokása (innen ered a sok van a rovásán szófordulat is), melynek lényege, hogy a rájuk bízott állatok számát a juhász nem felírta, hanem egy szögletes pálcára jobbról balra haladva felrótta, különböző szimbólumokkal jelölve a számértékeket. A csillag százat, a vízszintesen lefelezett csillag ötvenet, az X tízet, az I pedig egyet jelentett – írja O. Nagy Gábor nyelvész –, a jószág létszáma mellett az állatok nemét, korát és tulajdonosát is képesek voltak jelölni ugyanezzel a módszerrel.
A vadállatok által elpusztított vagy betegségben odaveszett állatok számát külön pálcikára rótták fel, ez volt az ún. dögrovás – magyarázza Bárdosi Vilmos nyelvész, az Itt van a kutya elásva! című szólásmagyarázó könyv szerzője –, továbbá ide kerültek azok a jószágok is, amelyek ugyan még nem pusztultak el, de olyan betegek voltak, hogy felépülésükre semmi remény nem kínálkozott. Ebből keletkezett tréfás átvitellel a manapság inkább emberekre alkalmazott szólásmondás, melyet néha, bizalmas beszédben akkor is használunk, ha olyan ellenségünkről beszélünk, akinek sanyarú helyzete miatt cseppet sem fáj a szívünk.
Újraindult Szófejtő sorozatunkban jól ismert szólásmondások nyomába eredünk. Ha érdekel egy-egy szó, kifejezés vagy szólás eredete, olvasd el sorozatunk előző részeit is!
Megjelent az új Dívány-könyv!
A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
